Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 398

Hírvilág

2022. JÚNIUS 23.

Prosztatarákkal szembesült nagypapák üzentek apák napjára

A Nemzeti Rákregiszter adatai szerint idehaza minden évben majdnem ötezer férfival közlik a prosztatarák diagnózisát. A betegek többsége 60 év feletti, de már ennél fiatalabb korban is megjelenhet a betegség. Éppen ezért általánosságban 50 év felett – ám családi előfordulás esetén már 40-45 éves kortól – javasolt az évente történő urológiai kontrollvizsgálat, abban az esetben is, ha semmilyen panaszuk nincs, hiszen a prosztatarák tünetmentesen is jelen lehet. A prosztataszűrés egy néhány másodperces fizikális vizsgálatból, valamint egy vérvételből áll, melynek nyomán történik meg a PSA tumormarker értékének meghatározása.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2023. OKTÓBER 27.

A relapszáló sclerosis multiplex kezelése Magyarországon – a Magyar Neuroimmunológiai Társaság konszenzusajánlása

RAJDA Cecília, RÓZSA Csilla, MIKE Andrea , LOVAS Gábor, MEZEI Zsolt, JAKAB Gábor, ÁCS Péter, RUM Gábor, SIMÓ Magdolna, JOBBÁGY Zita, BÍRÓ Zita , TRAUNINGER Anita, IMRE Piroska, MÁTYÁS Klotild, DEME István, ILLÉS Zsolt, CSÉPÁNY Tünde

A sclerosis multiplex (SM) hatással lehet az érintettek életminőségére, karrierjére és családi terveire. A jelenlegi, betegségmódosító terápiákkal végzett kezelések célja SM-ben a fogyatékosság felhalmozódásának és progressziójának megelőzése. A különböző országok eltérő költségtérítési politikával rendelkeznek, ami a földrajzi régiók között egyenlőtlenségeket eredményez a betegellátásban.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

Addikció és szégyen

KELEMEN Gábor

Azt a folyamatot mutatja be, ahogy a szégyen napirendre került. A szerző tárgyalja a felépülő szenvedélybetegek, a szakemberek, a politikai döntéshozók együttműködéséhez vezető törekvéseket. Az írás a szégyennel áthatott addiktív családi dinamika, az Alcoholics Anonymous (Anonim Alkoholisták, AA) szégyenkezelő innovációit, az addikció közpolitikai kérdéssé emelkedésének tükrében mutatja be a főbb trendeket.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

A vesebetegek rehabilitációjának hazai és nemzetközi tapasztalatai – magyarországi célkitűzések

HARIS Ágnes, POLNER Kálmán, ROSIVALL László

A krónikus vesebetegség progressziója a legtöbb esetben fizikai teljesítőképesség-romlást okoz, ami akadályozza a betegek munkavállalását, családi és társadalmi szerepvállalását, és korlátozza az idősek önellátó képességét. A testi fogyatékosságok mellett a betegeknek és a hozzátartozóiknak súlyos pszichoszociális terheket is viselniük kell. Mindez jelentős mértékben enyhíthető a komplex rehabilitációs ellátással, ami magában foglalja a fizikai tréninget, a fizioterápiát, a dietetikai, klinikai gyógyszerészi és pszichoszociális gondoskodást. Közleményünkben nemzetközi tapasztalatok elemzésével bizonyítjuk a vesebetegek eredményes és költséghatékony rehabilitálhatóságát. Bemutatjuk a hazai nefrológusok rehabilitációs célú kezdeményezéseit és a rendelkezésre álló rehabilitációs lehetőségeket. Javasoljuk a rehabilitációs szakemberek és a nefrológusok együttműködését, nefrológiai-rehabilitációs munkacsoport létrehozását, a krónikus vesebetegek rehabilitációs módszertanának kidolgozását és általános gyakorlati bevezetését.

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

„A fájdalom enyhítésének női úttörője” – Cecilie Enger: Lélegezz

SAS Gábor

Cecilie Enger norvég írónő lélekelemző, tudományos hátterű családi „kalandregényt” írt. Előző művében (Anyám ajándékai) a norvég tárgyi ajándékkultúrát és az öregkori demencia kibontakozását követi nyomon; most az elemzés tárgya az aneszteziológia, a légzés és lélegeztetés, valamint a fájdalom természetének sokoldalú megközelítése. Enger előző regényére azt mondhattuk, hogy önéletrajzi ihletettségű.

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség és a tolvaptankezelés

GARAM Nóra, TISLÉR András

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség a leggyakoribb öröklődő vesebetegség, amely a végstádiumú vesebetegségek 5-10%-áért tehető felelőssé. Kialakulását elsősorban a policisztint kódoló gének hibája okozza, amely több jelátviteli úton keresztül fokozott folyadéktranszportot, proliferációt, végső soron a ciszták képződését eredményezi. A diagnózis elsődlegesen az ultrahangos képen és családi anamnézisen alapul. Genetikai meghatározásra csak atípusos formákban van szükség. A klinikumra jellemző a hypertonia, haematuria, proteinuria, a progresszíven csökkenő GFR-szint, illetve az extrarenalis manifesztációk – mint a májciszták, agyi aneurysmák, különböző szívbillentyűhibák jelenléte. Nehézséget a differenciáldiagnosztika során elsősorban a többi cisztás vesebetegségtől való elkülönítése jelent. A terápia megtervezése komplex szemléletmódot igényel, amiben alapvető a progresszió sebességének meghatározása. Ebben segítségünkre lehet a Mayo-klasszifikáció, amely a veseméret alapján prognosztizálja a betegséget, illetve a PROPKD-score, amely a klinikumot és a genetikát is figyelembe veszi. A terápiát eddig elsősorban az életmódváltás, a sószegény diéta, a hypertonia kezelése uralta. 2016 óta rendelkezésünkre áll a vazopresszin-2-receptor-gátló tolvaptan, amely különböző vizsgálatokban (TEMPO 3:3; TEMPO 3:4; REPRISE) a veseméret növekedésének, illetve a GFR-vesztés mértékének lassulását okozta. Összefoglaló közleményünkben a patogenezis és klinikum áttekintése mellett a legújabb terápiás ajánlás legfontosabb pontjait ismertetjük. A kutatási eredmények alapján a jövőben egyéb jelátviteli útvonalak befolyásolásával újabb terápiás lehetőségek állhatnak majd rendelkezésünkre, mint a szomatosztatinanalógok, az EGFR-gátlók és az mTOR-gátlók.

Hypertonia és Nephrologia

2022. SZEPTEMBER 06.

A Magyar Hypertonia Társaság XXIX. Továbbképző Kongresszusa, ESH-MHT közös szimpóziuma

VÁRBÍRÓ Szabolcs, JÁRAI Zoltán, MASSZI Gabriella, NEMCSIK János

„Az emberi kultúrának a tudomány az alapja, ezért kell a legszélesebb körben terjeszteni. A tudományban nincsenek elraktározott ismeretek, hanem élő, folyton változó, alakuló, fejlődő ismeretek vannak." – Bay Zoltán (1900–1992) Megtiszteltetés számunkra, hogy a XXIX. Magyar Hypertonia Kongresszus köszöntő levelét írhatjuk. Az éves kongresszus a Magyar Hypertonia Társaság legkiemelkedőbb szakmai eseménye. Az utolsó két évben a világjárvány által okozott helyzet átírta a hétköznapjainkat és ünnepnapjainkat is. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy embert és orvost próbáló időket éltünk, a járvány árnyékában kellett biztosítanunk az ellátás színvonalát, az egyedi esetek kivizsgálását, a felmerülő egyéb egészségügyi problémák időben történő megoldását. Nem volt könnyű feladat a betegeinknek megfelelő utakat kijárni a pandémia nehézségei és kihívásai közepette. Az elmúlt időszak mindannyiunk társadalmi és családi életében is okozott megpróbáltatásokat, és csak remélem, hogy a kudarcok felett érzett bánatot a sikerek által okozott öröm feledtetheti.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VIII. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei III.

Tartalom:

  • A mellkaskompresszió végzésének hatékonysága maszk viselése közben
  • Akut kardiovaszkuláris kórképek a sürgősségi ellátásban grey-zone vizsgálata az nstemi betegpopulációban
  • Területi gyakorlatok értékelése főiskolai ápolóhallgatók körében
  • Sclerosis multiplex betegséggel élők otthoni ápolási örülményeinek, életvitelükben, életminőségükben bekövetkezett változásoknak vizsgálata
  • Stressz és pszichoszomatika az ápolók körében
  • Igazolt pulmonalis embóliás betegek kórházi elbocsátásának lehetőségei –klinikai kockázatbecslés alkalmazása a döntéshozatalban

  • Ideggyógyászati Szemle

    1979. ÁPRILIS 01.

    Adatok a kisagy angioblastomájának szövettanához családi előfordulás kapcsán

    DR. HORVÁTH Zoltán

    Egy családból rövid időn belül két Lindau-tumoros beteget operáltak. Egyikükön olyan phakomatosisos stigmát észleltek, mely Lindau-daganatos betegnél igen ritka. E beteg fiatal életkora, s a családi előfordulás alapján felvetődik az egyéb örökletes betegségeknél jól ismert genetikus antepozíció lehetősége. Kiemelik a két daganat szimmetrikus elhelyezkedését, azonos artéria általi vérellátásukat, s a vertebralis angiográfia alapvető diagnosztikus jelentőségét. A szövettani vizsgálat során — a daganatot körülvevő mikroglia sejtekből álló sáncot, — a daganatot lebenyekre osztó mikroglia szigeteket, — a sáncon kívül, közvetlen a daganat melletti gyrifikált kisagyállományban helyenként kóros angiomatosus érgomolyagot láttak. Ezek alapján a tumor növekedését szakaszosnak tartják.

    Gondolat

    2022. JÚLIUS 01.

    Az emberi kapcsolatok gyógyító ereje – az Egyesült Államok tiszti főorvosának új kötetéről

    HARANGOZÓ Judit

    Az ember társas lény és az emberiség fennmaradását pont az segítette, hogy az emberi közösségek együttműködésre, együttérzésre és szolidaritásra épültek. Az emberben ez biológiailag kódolt képesség. Az ősi társadalmakban a törzs volt a „világ” és egyértelmű volt, hogy ki a „mi emberünk” és ki az ellenség. Egy más bőrszínű arc például már a növekvő csecsemőnél is alacsonyabb felismerési szintet eredményez egy idő után, mint a saját köréhez tartozó. A mai világunkban azonban el kell szakadnunk ettől a hagyománytól, mert egy másik társadalmi közegben élünk. A „mi és ti” közötti hasadások nem csak kedvezőtlen személyes, hanem társadalmi folyamatokat is elindítanak. A társadalmi demokrácia alapja a sok-sok „mikrodemokrácia” a hétköznapi tereken és közösségekben. A kirekesztő közösségek, ahol „mi vagyunk a jók és normálisak”, a másik közösség pedig ellenség, nem gyógyítóak, sőt. Hasonló történetek eshetnek meg az ilyen közösségekben, mint a törzsben, ahol a kirekesztés legtöbbször az egyén halálát is eredményezte – könnyen sodródnak a kirekesztettek az önpusztításba.