Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

Vérképzőrendszeri eltérések és koagulációs zavarok közösségben szerzett pneumoniához társuló szepszisben

BOZÓKY Géza, RUBY Éva, MOHOS Andrea

A szepszissel szövődött, közösségben szerzett pneumoniában a sokszervi funkciózavar mellett gyakorta jelentkeznek különböző súlyosságú vérképzőrendszeri eltérések és a haemostasisrendszer zavarai. A 2012– 2020 közötti időszakban 1826 betegben kórisméztünk közösségben szerzett pneumoniát, közülük 218 esetben a jellegzetes klinikai tünetek és laboratóriumi eltérések alapján szepszis kialakulását észleltük.

HUN 2023;33(6-7)

Klinikum

2021. JÚNIUS 09.

A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása

CSERNUS Zita

A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.

HUN

Lege Artis Medicinae

2021. JÚNIUS 07.

A krónikus antikoaguláns-kezelés gyakorlati kérdései Covid-19-pandémia idején

KOMÓCSI András

A koronavírus-fertőzés több szempontból is hatást gyakorol a véralvadási rendszerre és a véralvadás gátlására alkalmazott gyógyszeres terápiára. Covid-19 miatt kórházba került betegek között szokatlan számban fordul elő a véralvadás zavaraival kapcsolatos eltérés. A pitvarfibrilláció (AF) előfordulása a Covid-19 miatt kezelt, és kö­zülük kórházba felvett betegekben szintén gyakoribbnak tűnik. Orális antikoaguláns-terápiában részesülő Co­vid-19-betegeknél a vérzés, vagy a throm­boemboliás szövődmények kockázatának minimalizálása érdekében fi­gye­lembe kell venni a vese- és májműködést, va­lamint az orális antikoaguláns-, és a Co­vid-19-terápia kö­zötti gyógyszer-gyógyszer kölcsönhatáso­kat. Direkt orális antikoagulánsok (DOAK) ese­tében a jobb biztonság, a kedvezőbb ke­zelési adherencia és a fix adagolás előnyei mellett a gyógyszercsoport alkalmazásához nem szükséges a ha­tás laboratóriumi ellen­őrzése, ami a köz­vet­len érintkezés elkerülése és az egészségügyi hálózat terheinek csökkentése szempontjából is előnyösebb lehet. Jelen tanulmányban a vírusfertőzés kapcsán alkalmazott gyógyszerek és az alvadásgátlás potenciális interakcióit tekintjük át, illetve a Covid-19 nyomán kialakuló coagulopathia kérdései mellett kitérünk a távolságtartási intézkedések kapcsán az antikoaguláns-terápiával kapcsolatos nehézségekre.

HUN 2021;31(05-06)

Idegtudományok

2021. ÁPRILIS 19.

Neurológiai tünetek és emelkedett kórházi mortalitás Covid-19-ben

Mint azt az elmúlt egy év tapasztalatai mutatják, a Covid a tüdőn túl számos egyéb szerv működésében képes kárt okozni. A vese-, máj-, szívérintettségen túl gyakran észlelhetünk az idegrendszert érintő manifesztációt is: többek között fejfájás, anosmia, új stroke vagy a már elszenvedett stroke tüneteinek felerősödése, epilepsziás betegekben emelkedett rohamfrekvencia, Guillain–Barré-szindróma, meningoencephalitis, akut demyelinisatiós encephalomyelitis (ADEM) társulhat a koronavírus-fertőzéshez. Eskandar és társai a Neurology-ban megjelent cikkükben azt vizsgálták, hogy a kórházi ellátást igénylő covidos esetekben a neurológiai tünetek megjelenése együtt jár-e a betegek halálozásának fokozott kockázatával.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁRCIUS 30.

SARS-Cov-2-fertőzés szövődményeként kialakult enormis nagyságú carotisthrombus kezelési lehetőségei

KONCZ Júlia, OROSZ Viktor, SULYOK Zoltán, ANDRÁS Emőke, KÁDÁR Balázs, OLÁH Csaba

SARS-Cov-2-pozitív betegeknél megfelelő neurológiai tünetek megjelenése esetén mindig gondolnunk kell carotisbifurcatio-macrothrombusra. Kialakulásában fontos szerepet játszik a vírusos endotheliitis, a szisztémás gyulladás és a citokinvihar által okozott hypercoagulopathiás állapot. Két beteget kezeltünk SARS-Cov-2-fertőzés szövődményeként kialakult carotisbifurcatio-macrothrombus miatt. Eltérő kezelési stratégiát alkalmazva mindkét esetben sikerült a lágy macrothrombust eliminálni és a betegek neurológiai állapotát javítani. Az intravénás thrombolysis, a filteres védelemben végzett akut carotisstentelés és az aspirációval végzett mechanikus thrombectomia is effektív kezelési lehetőség lehet.

HUN 2021;74(03-04)

Magyar Radiológia

2006. DECEMBER 20.

Szerzett nem gyulladásos, nem traumás combnyakhypoplasia- dysplasia

NICOL Richard, MARZENA Wisniewska, KAZIMIERZ Kozlowski

DeFazio és munkatársai négy gyermek esetét ismertették a közelmúltban, akik extracorporalis membránoxigenátor kezelésben részesültek, és a femurnyak deformitásának kialakulását figyelték meg esetükben.

HUN 2006;80(07-08)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚLIUS 29.

A disszeminált intravascularis coagulatio diagnózisának és kezelésének klinikai alapelvei

SAS Géza

A vérnek az ereken belüli alvadását az érfal, az alvadási rendszer inhibitorai és a keringés akadályozzák meg ép viszonyok között. Különböző patológiás történések hatására a vér alvadási tényezők diffúz aktiválódása disszeminált alvadék-képződésre (DIC) vezethet, és az erek elzáródása az érintett szervekben ischaemiát okoz, másrészt a véralvadási tényezők felhasználódása miatt véralvadási zavar következik be. A fibrinolitikus rendszer aktiválódása az előbbi folyamatot javítja, a másikat súlyosbítja. A DIC megelőzésében és kezelésében is elsődleges az alapbetegség hatásos gyógyítása. A DIC diagnosztikájában a klinikai tünetek gondos elemzése és a laboratóriumi vizsgálatok nyújtanak segítséget. A kezelés során heparin adására csak szűk korlátok közt kerülhet sor, ha a DIC hiperkoagulációs-consumptios formájával állunk szemben és a beteg aktuálisan nem vérzik. Az utóbbi években előtérbe került az anti trombin-koncentrátum adása, amely elősegíti az alvadásgátló rendszer restitúcióját anélkül, hogy a vérzékenységet fokozná. Antifibrinolitikus kezelésre (Gordox) csak ritkán, excesszív fibrinolízis-fokozódás esetén van szükség.

HUN 1992;2(07)

Lege Artis Medicinae

1992. JÚLIUS 29.

A disszeminált intravascularis coagulatio laboratóriumi diagnózisa

HORVÁTH Andrea Rita, MUSZBEK László

A disszeminált intravascularis coagulatio (DIC) egy dinamikus, gyorsan változó folyamat, melyben a klinikai és laboratóriumi tüneteket számos tényező befolyásolhatja. Fontos kihangsúlyozni, hogy nincs egyetlen DIC-specifikus laboratóriumi teszt sem, ha nem több meghatározás együttes értékelése, adott esetben a paraméterek változásának követése szükséges a consumptios coagulopathia diagnosztikájában. A DIC laboratóriumi tesztjei három csoportba sorolhatók: 1., Az alaptesztek segítségével - protrombin idő, aktivált parciális tromboplasztin idő, trombin idő, thrombocytaszám, fibrin monomerek kimutatása – az esetek túlnyomó többsége diagnosztizálható; 2., A kiegészítő tesztek – fibrin degradátumok, fragmentocyták kimutatása, antitrombin III meghatározása – a diagnózis megerősítésére szolgálnak; 3., A speciális módszerek - alvadási faktorok meghatározása, reptiláz idő, aktivációs peptidek, trombin-antitrombin III komplexek kimutatása – differenciáldiagnosztikai nehézségek esetén nyújthatnak segítséget, ill. hozzájárulhatnak az esetek tudományos feldolgozásához, ezáltal a DIC mechanizmusának jobb megértéséhez. Összefoglalónkban kritikusan elemezzük a DIC laboratóriumi diagnosztikájában alkalmazott módszereket.

HUN 1992;2(07)