Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 74
HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin
2023. DECEMBER 29.
Előszó a HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin 2023;1(1) számához
A Hematológiai Tudományos Magazin egy vadonatúj, a hematológiai betegekkel foglalkozó szakemberek számára életre hívott folyóirat. A lap hasábjain friss és a napi gyakorlat számára releváns információkat és kulcsüzeneteket igyekszünk összegyűjteni, amelyek másnap akár a betegágy mellett vagy a rendelőben alkalmazhatók lehetnek.
Lege Artis Medicinae
2023. DECEMBER 19.
Őrségváltás – Interjú Álmos Péterrel, a MOK frissen megválasztott és a leköszönt elnökével, Kincses Gyulával
Kapócs Gábor a LAM főszerkesztőjeként beszélgetett a MOK újonnan megválasztott és a minap leköszönt elnökével az előző ciklus tapasztalatairól és a MOK új vezetése előtt álló új kihívásokról, a kitűzött célokról.
Immunonkológia
2023. AUGUSZTUS 07.
Felnövekvőben az immunterápia, gyerekcipőben a fájdalomcsillapítás
Jó lecke volt, nehéz helyzetbe én már nem tudok kerülni – így emlékszik vissza megbízott osztályvezető főorvosi kinevezésére Sipőcz István, aki a Covid-járvány első hullámában, 2020 márciusában vette át a Győr-Moson-Sopron Vármegyei Petz Aladár Oktatókórház Onkoradiológiai Osztályát, végleges kinevezését pedig szeptemberben kapta meg.
Lege Artis Medicinae
2023. MÁJUS 31.
Az alapellátás szerepe a diabeteses láb szindróma diagnosztikájában és kezelésében
Magyarországon a major amputációk száma mintegy két és félszeresen haladja meg a nyugat-európai átlagot. Az amputált betegek fele cukorbeteg. A diabeteses lábszövődmények patomechanizmusa összetett: az okok közül a diabeteses neuropathia, a perifériás érszűkület, a láb statikai és dinamikai változásai, a külső trauma és a fertőzés szerepe emelhető ki.
Egészségpolitika
2023. MÁJUS 09.
Időben fel kell ismerni az öröklött magas koleszterinszintet
Ma Magyarországon mintegy 40 ezer a fel nem ismert familiáris hypercholesterinaemiával (FH) élők száma, és sajnos az ő gyerekeik, rokonaik is érintettek. A betegség időben történő felismerése és kezelése életeket menthet. Gyermekek esetében ezt a törekvést a tavaly novemberben született Prágai Nyilatkozat is támogatja.
Klinikum
2023. JANUÁR 15.
Az intestinalis mikobióta hatalmas klinikai lehetőségeket tartogat
Az intestinalis mikrobióta többi tagjához (baktériumok, archeák, vírusok, protozoák) hasonlóan a gombák is alapvetően befolyásolják a bél fiziológiáját és a szervezet homeosztázisát. Az intestinalis mikobióta legmeglepőbb sajátossága, hogy számos extraintestinalis funkcióval bír.
Egészségpolitika
2022. DECEMBER 20.
Káosz, krízis, karácsony – Gondolatok humánszféra-válság idején
Ismét eljött az év vége, megint nagyon gyorsan eltelt az esztendő. Közeleg a karácsony, a téli napforduló, a hosszú éjszakák és a nyugalom időszaka. A karácsonyi békéé. Ehhez képest már napok óta azon töprengek, hogyan tudok most, ebben a hazai, európai és globális helyzetben egy igazán karácsonyi Töprengőt írni. Hogyan tudom ezt megtenni úgy, hogy valóban ünnepi legyen, de mégis leírjam, ami mostanában foglalkoztat.
Idegtudományok
2022. JÚLIUS 23.
Új eredmények a neuroimmunológia területéről
Bár még gyerekcipőben jár az ideg- és az immunrendszer közötti kapcsolatok feltárása, a neuroimmunológia az elmúlt pár évben nemcsak a mikroglia-, T- és makrofágsejtek agyi szerepét, valamint az agy saját limfatikus rendszerét kezdi megismerni, de azokról az útvonalakról is kezd lehullani a lepel, amelyek révén a pozitív érzelmek lassítják a tumornövekedést vagy a negatív érzelmek pszichoszomatikus betegségeket okoznak.
Klinikum
2021. NOVEMBER 04.
Holisztikus betegségkockázat-becslés
Hosszú utat kell még megtennünk ahhoz, hogy a személyre szabott orvoslás ígérete valóra válhasson a rutin egészségügyi ellátásban. Két neves genetikus a Nature-ben ismerteti az individuális betegségkockázat pontos meghatározásához szükséges teendőket.
Lege Artis Medicinae
2021. JÚLIUS 13.
A Covid-19-fertőzés neuropszichiátriai szövődményei
A Covid-19-fertőzés vizsgálata kezdetben – amely leginkább az akut és viszonylag behatárolható időtartamú szomatikus tüneteket jelentette – a pandémia terjedése folyamán kiterjedt az elhúzódó, szövődményként értelmezhető tünetekre is. Gyűlnek az adatok a keringést, légzést, véralvadást érintő, valamint a reumatológiai, a bőrgyógyászati, a szemészeti következményekre vonatkoztatva csakúgy, mint a központi idegrendszeri elváltozások okozta akut és elhúzódó tünetekkel kapcsolatban. Eleinte szórványos esetközlések, majd populációs vizsgálatok, állatmodellek eredményei voltak olvashatók, a közlemény írásakor pedig már rendszerezést ígérő, áttekintő írások is megjelentek. A központi idegrendszerben okozott elváltozások megnyilvánulhatnak neurológiai tünetekben, megbetegedésekben, és pszichiátriai panaszokban, szindrómákban egyaránt. A tüneti skála széles, a patomechanizmust még nem térképezték fel tökéletesen; ebből fakadóan a terápiás próbálkozások még gyerekcipőben járnak. A neuropszichiátriai szövődmények epidemiológiai adatai egyelőre hiányosak, de gyors ütemben pontosodnak. Mértéktartó becslések szerint is több tízmillió személy érintettségét feltételezik világszerte. Az elhúzódó tünetek gyógyulásának vagy perzisztálásának megítéléséhez még nem telt el elég idő. Mindezek miatt jelenleg a legfontosabb feladat a vírusterjedés minél hatékonyabb megakadályozásán túl a vírus okozta központi idegrendszeri kórfolyamatok mind pontosabb megismerése és hatékony terápiájuk kidolgozása. Jelenlegi ismereteink szerint a neuropszichiátriai szövődmények patomechanizmusa multifaktoriális. A vírus közvetlen neuron- és gliaműködést károsító hatásán túlmenően sokkal inkább számolnunk kell az agyi keringészavar, a hiányos oxigenizáció káros következményeivel, valamint kiterjedt szisztémás, elhúzódó immunfolyamatokkal, amelyek kimutatható módon károsítják az agyszövetet, beleértve a neuronokat, axonokat, szinapszisokat és a gliasejteket is. Az említett mechanizmusokat részletezi a cikk nem szisztematikus irodalmi áttekintés formájában, ugyanakkor kitér a terápiás lehetőségekre is.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.