Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 16

Ökológia

2023. DECEMBER 09.

Antibiotikumokkal próbáljuk betömni a gondoskodás és a higiénia tátongó réseit

Korunk egyik nagy kihívása az antibiotikum-rezisztencia problémája. Az antibiotikumok túlhasználatát jellemzően úgy keretezik, mintha pusztán viselkedésváltozási kérdés lenne: a szereket felíró szakemberek és a páciensek tudásán, attitűdjén kellene változtatni. Ezt a megközelítést azonban meg kell haladnunk, ha érdemi választ akarunk adni a problémára – állítja egy, a BMJ Global Health szaklapban megjelent tanulmány.

Lege Artis Medicinae

2022. MÁRCIUS 31.

Az új típusú koronavírus nanobiofizikája

KISS Bálint, KIS Zoltán, PÁLYI Bernadett, KELLERMAYER Miklós

A Covid-19-pandémia végigsöpört az egész világon, soha nem látott megterhelést okozva egészségügyi rendszereinkben, és kihívások elé állította a biomedicinális kutatást, hogy a járványra mielőbb megfelelő válaszokat adjunk. A modern „egy partikulum” biofizikai módszerek különleges bepillantást engednek a járvány okozója, a SARS-CoV-2 tulajdonságaiba. A vírus tüske­fe­hérjékből álló koronaszerű réteget hordoz a felületén, melyeknek fontos szerepet tulajdonítunk a fertőzés folyamatában. Atomi erőmikroszkóp segítségével sikerült feltárnunk a natív virionok topográfiai szerkezetét és mechanikai tulajdonságait. A tüskefehérjék, rugalmasságuk és mozgékonyságuk révén, dinamikus felületet alkotnak. A virionok meglepően ellenállóak a mechanikai összenyomással szemben, és szerkezetük képes helyreállni a mechanikai behatást követően. A vírus globális szerkezete ellenáll a hőhatásnak, de a hőmérséklet fokozásával a tüskefehérjék disszociálódnak a fe­lü­letről. A SARS-CoV-2 mechanikai és dinamikai sajátosságai hozzájárulnak fertőző képességéhez. Az alkalmazott „egy partikulum” biofizikai módszerek fontos szerepet játszhatnak az egyre gyakoribbá váló vírusfertőzések megértésében és legyőzésében.

Gondolat

2021. FEBRUÁR 04.

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Lege Artis Medicinae

2019. MÁRCIUS 20.

A betegség-központúságtól a P4 orvoslásig

VÁLYI Péter

Az egészségügy jelenleg még szinte mindig „betegségügy”, ami az egyes betegségek diagnosztikájával, gyógyításával, rehabilitációjával foglalkozik. Sokszor hagyják figyelmen kívül vagy fordítanak a szükségesnél kevesebb figyelmet arra, hogy az emberről, egészségi állapotáról, annak károsodásáról, következményeiről van szó.

Gondolat

2015. MÁRCIUS 17.

A homeopátia sokaknak fontos játék

Lehetséges, hogy a homeopátiás készítmények biofizikailag nem hatnak. Ám elképzelhető, hogy a homeopátia kapcsán kialakult humánus, az emberi méltóságot tiszteletben tartó egyes kommunikációs módszerek és sajátos rítusok gyógyító potenciállal rendelkeznek. Ez valószínűleg mérhető és érdemes lenne kutatni, hatóelemeit megragadni és a klasszikus medicinába is alkalmazni.

Lege Artis Medicinae

2013. AUGUSZTUS 20.

„Olykor úgy éreztem, én jobban értem még, mit akar a beteg mondani” Orvosi antropológia - orvostanhallgatók terepmunkatapasztalatai

ZANA Ágnes, ZSINKÓ-SZABÓ Zoltán

A tanulmány a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán futó orvosi antropológia tantárgy oktatásában szerzett tapasztalatokról számol be. Az orvosi antropológiát sokan a „Dr. Csont-féle” fizikai antropológiával azonosítják, holott e tudományterület a kulturális antropológia egyik, alkalmazott antropológiával foglalkozó ága.

Hírvilág

2012. DECEMBER 11.

Vizeletből agysejteket

Vizeletből állítottak elő agysejteket

Lege Artis Medicinae

2012. JANUÁR 20.

A betegség válság idején

BÁNFALVI Attila, CSÖRSZ Ilona

A biomedicina meghatározó ideológiája azt sugallja, hogy a betegségek a természet vak törvényei szerint működnek. Ezért, ha valaki jelentést tulajdonít nekik, értelemmel ruházza fel azokat, akkor ez a gesztus legfeljebb járulékos eleme lehet a betegség jelenségének. Milyen nevetséges lenne ma már, ha valaki ragaszkodna ahhoz, hogy a fekete halál, a pestis isteni büntetésként pusztított volna a XIV. században.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Befolyásolja a szervek méretét a p53 fehérje

Gyümölcslegyekkel végzett kísérleteikkel bebizonyították a barcelonai Biomedicina Kutatási Intézet kutatói, hogy a szervek méretének meghatározásában alapvető szerepe van a p53-nak.

Egészségpolitika

2011. AUGUSZTUS 15.

„Health-e-Child” hálózat

KOLIN Péter

Hogyan kell megoperálni egy gyermeket, aki ritkán előforduló fajtájú veleszületett szívbetegségben szenved? Hogyan kell a kezelni a nagyon fiatal életkorban kialakuló agytumorokat?