Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2018. JANUÁR 20.

Pszichiátria vagy alternatíva?

ZÖRGŐ Szilvia

Globalizálódó világunk plurális egészségügyi piacán a mentális zavarok kezelésében is egyre nagyobb teret hódít a komplementer és alternatív medicina (KAM). Az egészségügyi piac mellett egy „világképpiacról” is beszélhetünk, ahol egészség- és betegségképek versengenek egymással, és a beteg ezek között igyekszik kiigazodni.

HUN 2018;28(01-02)

Hivatásunk

2013. FEBRUÁR 20.

A roma daganatos betegek betegségképe - Szembesülés a rákkal

NAGY Zsuzsa

Szembesülni a rákkal nemtől, életkortól és kultúrától függetlenül is, mindenki számára igen lesújtó, megrendítő élmény. Maga a rossz hír is jelentős terhet ró a betegre és felzaklatja környezetét.

HUN 2013;8(01)

Lege Artis Medicinae

2012. ÁPRILIS 20.

Roma daganatos betegek betegségképe és egészségügyi ellátással kapcsolatos attitűdjei

ROHÁNSZKY Magda, NÓTÁR Ilona, SZABÓNÉ Kármán Judit, KONKOLY THEGE Barna

A rákbetegséggel való szembesülés kortól, nemtől és kultúrától függetlenül megrázó, traumatikus élmény. Testileg-lelkileg megterheli a beteget és környezetét egyaránt, s a kiváltott érzelmi állapotok torzíthatják a percepciót és a mentális funkciókat is.

HUN 2012;22(04)

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Pillantás a kút mélyére

Juhász Anikó, a Finita la Commedia rendező-koreográfusa, M. Kecskés András Corpus Együttesének tagjaként indult, egy alkotóközösségben dolgozott Nagy Józseffel /Josef Nadj/, Rókás Lászlóval, Uray Péterrel, Tana Kovács Ágnessel. Majd három évig dolgozott a kecskeméti Katona József Színházban, ahol a társulat a színház tánctagozataként működött. Budapestre visszaköltözve a csapat Hold Színháza néven működött tovább. Párhuzamosan, színházi mozgástervezőként több tucat prózai színházi előadásban dolgozott vezető rendezőkkel, és a legjelentősebb kortárs színházi zeneszerzőkkel.

HUN

Lege Artis Medicinae

2008. JANUÁR 22.

Egészség és szabad levegő

PLUHÁR F. Zsuzsanna, KOVÁCS Szilvia, PIKÓ Bettina, UZZOLI Annamária

BEVEZETÉS - A minket körülvevő környezetnek fontos szerepe van a pszichoszomatikus tünetek kialakulásában. Tanulmányunkban arra keressük a választ, hogy mit gondolnak a gyerekek, mi történik azzal a személlyel, aki sokáig nem megy ki a szabadba. MÓDSZEREK - Az adatgyűjtéshez „draw-andwrite” technikát alkalmaztunk, amely az írásban történő válaszadáson kívül lehetőséget ad a gyerekeknek gondolataik rajzokban való megjelenítésére is. A feladatlap nyitott kérdéseket tartalmazott, amelyek a szociodemográfiai adatokon túl kiterjedtek a környezet, az egészség és betegség kapcsolatának megismerésére. A kérdőívek kitöltése önkéntesen és név nélkül történt. A vizsgálatot hat különböző általános iskolában, 9-11 éves tanulók körében végeztük (N=448; fiú 44,6%, lány 55,4%). A vizsgált mintába a fővárosból két általános iskola került be, egy-egy pedig Pest, Jász-Nagykun-Szolnok, Csongrád és Békés megyékből. Az általános iskolák különböző területi elhelyezkedésük alapján kerültek kiválasztásra (nagyvárosi, kisvárosi, kertvárosi, lakótelepi). EREDMÉNYEK - Azt találtuk, hogy a megkérdezett gyerekek kivétel nélkül úgy gondolják, hogy ha valaki sokáig nem megy ki a szabadba, az valamilyen formában megbetegszik. A válaszokat két nagy csoportba különíthettük el: fizikai és lelki megbetegedések. A fizikai tüneteket további négy alcsoportra oszthattuk: tünetek (anémia, sápadtság, láz, gyenge csontok és ízületek); megbetegedés, elhízás és halál. A lelki betegségeket további két alcsoportra oszthattuk: konkrét pszichiátriai betegség (például depresszió); tünetek, mint például boldogtalanság, szomorúság, düh. KÖVETKEZTETÉSEK - Megállapíthatjuk, hogy a gyermekek azon a véleményen vannak, hogy szoros kapcsolat van a bezártság és a különböző betegségek kialakulása között.

HUN 2008;18(01)