Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 6

Idegtudományok

2021. FEBRUÁR 16.

Szkizofréniakutatás: a gondozók legalább fele nehezen viseli az anyagi terheket, 60%-uknak problémájuk van munkahelyük megtartásával, 50%-uknak nincs kapcsolata más gondozókkal

A családtagok kulcsfontosságú szerepet töltenek be a betegek érzelmi támogatásában, Magyarországon különösen magas adatokat kaptunk, a válaszadók 94%-a mondta ezt (a 4 ország átlaga: 88%). Ráadásul a gondozó családtagok kétharmada biztosít a betegeknek anyagi forrásokat is, a magyar válaszadók esetében 68%-uk (a 4 ország átlaga: 67%).

Idegtudományok

2012. MÁRCIUS 26.

A fejlődő pszichiátriai határai

Beszámoló az MPT XVII. Vándorgyűléséről

Lege Artis Medicinae

2004. NOVEMBER 30.

Szkizofrén betegek terápiás együttműködésének problémái Okok, következmények, megoldási lehetőségek

BARTKÓ György

A szkizofrén betegek akár 80%-ánál - hosszú távú gyógyszeres kezelésük egy adott pontján - együttműködési zavarok léphetnek fel. A betegek terápiás együttműködése leggyakrabban részlegesnek mondható, vagyis a gyógyszerszedési utasításokat csak részben tartják be.

Ideggyógyászati Szemle

1985. DECEMBER 01.

A gyógyszeres kezeléssel való hiányos együttműködés okainak vizsgálata schizophren betegeknél

BARTKÓ György, BÉKÉSY Mariann, SZÉLL Katalin, ZSOMBÓK Terézia, MAYLÁTH Eszter

A szerzők 51 schizophren betegnél vizsgálták meg a neuroleptikus kezelésre adott szubjektív válasz és a compliance összefüggéseit. A betegek 47 %-a a kezelést szubjektíve kellemetlennek ítélte meg és ezek 79%-a a kezeléssel hiányosan együttműködök csoportjába tartozott. A szubjektív válasz és az aktuális mellékhatások között nem találtak összefüggést. Megerősítették, hogy a kibocsátáskor észlelt psychopathológiai tünetek közül a nagyzásos téveszmék és a betegségbelátás hiánya rizikótényezőnek tekinthető a non compliance szempontjából. Az önbecsléssel mért depresszivitás nagyobb foka viszont kedvezőbb együttműködést valószínűsít a kezeléssel.

Ideggyógyászati Szemle

1965. MÁJUS 01.

Alzheimer-féle fibrillaelváltozás körülírt agysorvadásban

TARISKA István

Szerző a Pick- és az Alzheimer-féle betegség kórbonctani-kórszövettani differentialdiagnosztikai nehézségeit tárgyalja. Ismertet egy 6 év alatt lassan progrediáló esetet, melyet, előbb a morális személyiségváltozás, a spontaneitás, szókincs csökkenés és betegségbelátás hiány alapján Pick-féle betegségnek, később a dementia, az enyhe aphasia és a motorium zavarai alapján Alzheimer kórnak minősítettek. Az agy asymmetriás és eunomiás kéregsorvadását épp úgy, mint a projectiós areak kíméletét Pick-féle betegség, a sorvadt kéregben laminárisán előforduló nagy számú AFE-t, valamint a fronto-pontin pálya épségét Alzheimer-kór lehetősége szemszögéből mérlegelte. Az AFE histochemiai vizsgálata révén biztos döntésre jutni nem tudott. Szerző, habár a Pick és az Alzheimer-féle betegséget egymástól független nosologiai egységnek fogja fel, ritkaságképpen azok tüneti keveredését lehetségesnek tartja.

Ideggyógyászati Szemle

1963. NOVEMBER 01.

Az alkoholisták psychotherapiájának néhány vonatkozása

NAGY A. Tibor, KLEININGER Ottó

Szerzők a hazai alkoholizmus elleni küzdelemben bekövetkezett újabb szakasz törekvéseinek előmozdításához egy évtized során nyert tapasztalatokkal kívánnak hozzájárulni. Beteganyaguk csoportosítása során elsődleges feladatként jelölik meg a betegségtudat kialakítását, mely egyben a psyhotherapia irányát is meghatározza. A társadalmi szervek hatékonyabb munkájában látják – a megfelelő előkészítésen keresztül – az orvosi beavatkozás tartalmi előfeltételeit, látszateredmények elkönyvelésének elkerülhetőségét s nem utolsó sorban a rexlapsustgátló tényezők kiküszöbölhetőségét. Érintik az alkoholizmus és psychopathia közötti kapcsolat kérdését, az iszákosság okai között - főként falusi viszonylatban – szerepet tulajdonítanak a kielégítést nem nyert igények hátterében rejtőző mozgatóerőinek. A valódi önkéntességet jelentő betegségbelátás felébresztésén túlmenően - a közösségi érzés magasabb szintre fejlesztése érdekében - optimálisabb kulturális lehetőségek megteremtését ugyancsak alapvető feladatnak tekintik. A kényszerelvonásra kötelezetteknél – a csupán gyógyszeres kezelési forma helyett - célravezetőbbnek látnák megfelelő munkatáborok létesítését, orvosi felügyelet mellett. Az alkoholizmus felszámolására irányuló intézkedések az orvosi és társadalmi tevékenység szétválaszthatatlan egységének még szorosabbá tétele révén biztosíthatnak csak megfelelő eredményességet.