Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1956. FEBRUÁR 01.

Az a. carotisok, ill. vertebralisok lekötésének hatása kisérletesen előidézett epilepsiás rohamok lefolyására macskánál

DR. MOLNÁR László, DR. SCHÁB Rezső, DR. GRASTYÁN Endre

29 macskán az a. carotisok (egy- vagy kétoldali communis, externa, interna) és vertebralisok (basilaris) elzárásának hatását vizsgáltuk elektroshockkal, ill. cardiazollal előidézett görcsök lefolyására. A kísérletek tanúsága szerint egy- vagy kétoldali vertebralis lekötése nem befolyásolja sem a görcsök lezajlását, sem a rohamok utáni restitutiót. Egyoldali carotis (communis, externa) lekötése a görcsök lefolyását nem módosítja, a rohamok utáni tevékenységrendeződést azonban - az elzárás oldalán - késlelteti. Mindkét carotis (communis, externa) elzárása a rohamtevékenységet határozottan csökkenti, legfeltűnőbben akkor, ha a lekötés után igen rövid idővel (1—2"-cel) történik a görcs provocálása. A sinus caroticusok denerválása után e hatás lényegében nem változik. A vertebralis- és carotis-keringés fokozatos és részleges, együttes felfüggesztése növelheti a kiváltott görcsök időtartamát, sőt „spontán“ jelentkező rohamokat idézhet elő. Az agy keringésének teljes kiiktatása minimumra csökkenti, ill. megszünteti a görcskészséget. Az érlekötések után bekövetkező anoxya tehát kialakulásának tempójától, mértékétől és attól függően, hogy milyen idegrendszeri területekre vonatkozik, csökkentheti, ill. megszüntetheti, vagy ellenkezőleg, növelheti a görcskészséget. Utóbbi hatásban minden valószínűség szerint a meglassult keringés következtében felszaporodott CO2-nek is szerepe van.

HUN 1956;9(1)

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Artéria chorioidea anterior lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyelések athetosisnál

DR. HULLAY József, DR. HABERLAND Katalin

A szerzők athetosisos betegeknél végzett a. ch. a. lekötéssel kapcsolatos klinikai és pathologiai megfigyeléseikről számolnak be. Tapasztalataikat a következőkben összegezik : 1. Három betegnél végzett 4. a. ch. a. lekötésből három esetben a műtétet hatásosnak találták. Műtét után a. ch. a. syndromát nem észleltek. 2. Mivel az a. ch. a. lekötés után, harmadik esetük és az irodalomban leírt sectios esetek alapján a pallidum lágyulás látszik legkövetkezetesebbnek, ezért az eredményt elsősorban a pallidum károsodásnak tulajdonítják, amely a kóros működés kiiktatásának elve alapján hat. 3. Boncolt esetük azt mutatja, hogy az eredménytelenség oka nemcsak az ér elégtelen elzárása lehet, hanem az anastomosis és a jó collateralis keringés is, amely a parenchyma károsodást az adott ér teljes elzárása esetén is kivédheti. 4. A lágyulás kiterjedése kiszámíthatatlan, mivel az előbbi tényezők mellett a beteg korától, az erek állapotától és az általános keringéstől függ. 5. Az a. ch. a. lekötés az extrapyramidalis mozgászavarok, a tónusfokozódás és az ebből szár- mazó akaratlagos mozgáskorlátozottság befolyásolására hatásos beavatkozásnak látszik, de a következmény és így az eredmény kiszámíthatatlansága erősen kisebbíti a technikailag egyszerű műtét értékét. Emellett felvetik, hogy a műtét a temporalis pólus esetleges sérülése, vagy kiterjedt lágyulás esetén az amygdala károsodása miatt epilepsia okozója lehet. 6. A harmadik esetben, mivel b. o. az a. ch. a. lekötés lényegében eredménytelen volt, j. o. az első medialis strialis ágat is coagulálták. Ennek a lágyulás létrejöttében és kiterjedésében szerepet tulajdonítanak. Arra a kérdésre, hogy a fenti ág kiiktatása bizonyos esetben indokolt lehet-e, egyenlőre választ adni nem tudnak.

HUN 1956;9(2)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Endovascularis beavatkozások a cardiogen stroke prevenciójában (fülcse- és PFO-zárás)

NÉMETH László, LUPKOVICS Géza

A cardiogen eredet az ischaemiás stroke egyik leggyakoribb oka. Többnyire pitvarfibrillációval összefüggő emboliáról van szó, de egyebek mellett előfordul és igazolható septumdefektussal, PFO-val összefüggő paradox embolizáció is. Katéteres technikával megoldható az embolia forrását jelentő bal pitvari fülcse és a septumdefektus zárása, az eszközök minőségi fejlődésével a kapcsolatos klinikai vizsgálatok is pozitív eredményt hoztak.

HUN 2022;7(1)

Gondolat

2011. OKTÓBER 07.

A CCSVI-műtétek szövődményei

ERTSEY Csaba

A krónikus cerebrospinalis vénás elégtelenség hipotézise, mely szerint a két vena jugularis interna, illetve a vena azygos áramlászavara lenne felelős a sclerosis multiplex kialakulásáért, világszerte – így hazánkban is – a SM-ben szenvedők legfontosabb témájává nőtte ki magát

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Pitvarfibrillatio: warfarin vagy a bal fülcse elzárása?

Nem valvularis eredetű pitvarfibrillatióban a stroke kockázatát tekintve a bal pitvar fülcséjének percutan elzárása nem bizonyult rosszabbnak, mint a warfarinkezelés, írja a Lancet.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

[Első tapasztalataink MR-kompatíbilis Aneurysmaklipekkel a subarachnodieális vérzés ellátásában]

DÓCZI Tamás, KÖVÉR Ferenc, HORVÁTH Zoltán, MÉSZÁROS István, VADON Gábor

[Mivel a titániumötvözetből készült aneurysmaklipek jelentősen mérsékelhetik posztoperatív CT- és MR vizsgálatkor a fémartefaktumok keletkezését, használatuk elméletileg előnyösnek ítélhető. Klinikai alkalmazásuk előtt először fantom segítségével elemeztük a titániumklip (Aesculap) képtorzító hatását CT- és MR-vizsgálatkor. Miután az in vitro vizsgálatok pozitív eredménnyel jártak, az új implantátumot 21 betegnél alkalmaztuk, miközben a tradicionális phynox klip 17 beteg esetében került felhasználásra. Minden titániumklippel operált betegben posztoperatív T1, T2- és protonsúlyozott MR-felvételeket készítettünk. Tizenkét betegben pre- és posztoperatív; 9-ben pedig csak posztoperatív MR-angiográfia készült. Négy beteg esetében kontroll MR- és katéteres angiográfiát is végeztünk. A klinikai eredmények - legrövidebb követési idő 6 hónap - nem különböztek azokétól, akik esetét kontrollnak használtuk fel, tehát az 1992 és 1993-ban, ugyanazon munkacsoport által, ugyanazon diagnózissal operált betegek eredményeitől, továbbá hasonlóak voltak a mostanában publikált hazai és nemzetközi eredményekhez. A vizsgálatok azt igazolták, hogy a klipközeli agy részletek a CT- és MR-metszeteken jobban vizualizálhatók, amennyiben az implantátum titaniumötvözetből készült. A posztoperatív – kontrasztanyaggal vagy a nélkül végzett - MR-angiografia diagnosztikai hasznosságáról az alábbi konkluzió vonható le: bár az aneurysmát hordozó artéria átjárhatósága minden alkalommal vizualizálható volt, MR angiográfiával egyetlen alkalommal sem sikerült biztonságosan megítélni, hogy az aneurysmazsák elzárása teljes volt-e. ]

ENG 1996;49(11-12)

Ideggyógyászati Szemle

1988. SZEPTEMBER 01.

Éreredetű fülzúgás megszüntetése ballonkatéteres intravascularis érelzárással

DR SZABÓ Mihály

Agyi értorzképződmények, illetve érgazdag daganatok tápláló artériáinak lezárása e betegek kezelésében valamint műtéti előkészítésében már régebben polgárjogot nyert. A rendszerint direkt sebészi módszerek helyébe az utóbbi néhány évben az ún. endovascularis sebészet lépett: a tápláló artéria elzárása az angiographia kiegészítéseként rendszerint ballonkatéteres módszerrel történik, különféle anyagok felhasználása mellett [2, 4, 5, 8].

HUN 1988;41(09)