Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 184
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Hírvilág
2024. MÁRCIUS 13.
Március 15 - Az alvás világnapja
Az Alvás Nemzetközi Világnapja 2024-ben március 15-e. Magyarországon a nemzeti ünnep miatt március 13-án került sor az eseményre, tudományos nemzetközi konferencia keretében, a Magyar Tudományos Akadémián.
Idegtudományok
2022. DECEMBER 18.
A baroreflex és az alvás-ébrenlét ciklus kölcsönhatásai
Az ébrenlét-alvás átmenet mind az agy működése, mind pedig a motoros aktivitás szempontjából számos változással jár. Az alváshiány jelentős szereppel bír a cardiovascularis betegségek, mint például a magas vérnyomás vagy az ischaemiás szívbetegség kialakulásában. A cardiovascularis szabályozás egyik fontos idegi mechanizmusa a baroreflex, ami egy negatív feedback-mechanizmuson alapszik.
Ideggyógyászati Szemle
1956. FEBRUÁR 01.
Ammoniumchlorid kezelés hatása a neuroendocrin rendszerre különös tekintettel az idült fejfájásra
Idült fejfájásban szenvedő 23 nőt és 12 férfit 3 hónapon át ammóniumchloriddal (enterosolvens) kezeltünk a következő módon: 20 napon át másodnaponkint a 3 főétkezés után 1-1 g ammoniumchloridot adtunk, majd 10 napig kezelési szünet következett. A következőket észleltük: 1. Egyeseknél már az első ammoniumchlorid adagok után, többnyire azonban 1-2 heti ilyen kezelés után a fejfájás megszűnt, vagy gyakorisága és intensitása lényegesen csökkent. A további kezelés során az utóbbiak fejfájása is megszűnt és 1-3 hónapos fejfájásmentesség mutatkozott. 2. A kúraszerű kezelés abbahagyása után az esetleg 1-3 hónaponkint visszatérő 1-1 újabb fejfájás 1-3 g ammoniumchloridtól megszűnt és ilyenkor 1-2 napi kezelés ismét hetekre, hónapokra fejfájásmentességet biztosított. 3. Már néhány adag ammoniumchlorid hatására az ingerlékenység, idegesség is megszűnt, az álmatlanságot nyugodt és mély alvás, a lehangoltságot, szomorúságra való hajlamot emelkedett hangulat, jókedv váltotta fel, amely akár az euphoriáig fokozódott. A közérzet lényegesen javult, a fáradékonyság megszűnt, a munkakedv és a munkaképesség növekedett. 4. A kezelés 3 hónapja alatt fokozatosan a vér tartalékalkalija 20%-kal csökkent, a serum-Ca 9,50-10,40 mg%-ról 11,10-12,20 mg%-ra növekedett, a vér anorganicus P-tartalma pedig 3,05-3,70 mg%-ról 2,10-2,60 mg%-ra süllyedt. 5. A kezelés kedvező hatását korábbi állatkísérleteink és az irodalmi adatok alapján azzal magyarázzuk, hogy a sav-basis-egyensúly savanyú irányba való mérsékelt eltolódása a neuroendokrin-rendszer működését kedvezően stimulálja és annak harmonikus együttműködését biztosítja.
Ideggyógyászati Szemle
1979. MÁRCIUS 01.
Az éjszakai alvás egyes elektrográfiás paraméterei, mint az alvás- és ébresztőrendszer dinamikájának nyomjelzői
Az alvás- és ébresztőrendszer éjszakai alvás alatti dinamikájára utaló adatokat keresve szerzők 8 kísérleti személy 5-5 alvását vizsgálták különböző aktivációs szinteket (1. beavatkozás nélkül; 2. psychostimuláns hatásban; 3. psychostimuláns okozta részleges alvásdeprivációt követő „rebound” éjszakán; 4. placebóval és 5. egész éjszakai kombinált fény-hangingerléssel). Mérték az alvásmintázat egyes szakaszainak (fázisok, ciklusrészek, ciklusok, teljes alvás) időtartamait és a mikro-ébredések, K-komplexusok és elektrodermográfiás kisülések gyakoriságát ugyanezen szakaszokban. Az alvásciklusokban minden alváscsoportban aszimmetriát tapasztaltak: a cilus leszálló szára hosszabb és fokozatosan mélyülő volt, a felszálló szár rövidebb volt és több „fázisugrást” tartalmazott. A felszálló szár meredeksége szenzoros ingerlésre és méginkább pszichostimuláns hatásra fokozódott. Pszichostimuláns hatására az alvás felületesebbé vált, a mély alvásszakaszok eloszlása megváltozott és összmennyiségük csökkent. A REM fázis százalékos aránya kisebb lett, viszont az intermedier alvásé nőtt. A pszichostimuláns hatás alatti és a rebound-éjszakákon az alvásfázisok eloszlása egymással ellentétes módon tért el a beavatkozás nélküli alvásokban tapasztalttól. A 2 fázisokban mért K-komplexusok száma ciklusról ciklusra csökkent. A pszichostimuláns hatásban ezt nem tapasztaltuk. A ciklusok leszálló szárán a 2 fázisokon belül a 20 sec-onként mért K-komplexus-sűrűség fokozatosan növekedett, míg a felszálló száron számuk nagy változékonyságot mutatott, következetes tendencia nélkül. Ugyanakkor a felszálló száron a K-komplexusok átlagos gyakorisága közel azonos volt, mint a leszálló száron. A ciklusonként mért K-komplexus-sűrűség a ciklusmélységgel egyenes arányosságot mutatott. Pszichostimuláns és szenzoros ingerlés a K-komplexusok sűrűségét növelte. Minden alváscsoportban az alvásmélységgel fordítottan arányosan közel állandó gyakorisággal észleltek mikro-ébredést (REM és intermedier alvásban átlagosait 5, 2 fázisban 15 és 3-4 fázisban 20-30 percenként). A mikro-ébredések a ciklusok felszálló szárán valamivel gyakoribbak voltak, mint a leszálló száron. Leggyakoribbak a ciklustetőkön. Az első ciklusokban gyakoriságuk kisebb volt, mint a többi ciklusokban. Kapcsolat mutatható ki a mirko-ébredések és a ciklusfordulók, valamint a mikro-ébredések és a felszálló szár fázisváltozásai között. Az elektrodermográfiás kisülések száma a mély lassú hullámú alvásban mind az éber állapothoz, mind a REM fázishoz képest jelentősen emelkedett. Gyakoriságukat a szenzoros ingerlés és a pszichostimuláns növelte, viszont a rebound hatás csökkentette. Estétől reggelig az elsőtől a harmadik ciklusig gyakoriságuk az összes alváscsoportban emelkedő tendenciát mutatott, majd a további ciklusokban csökkent. Az egyes paramétereket a szerzők az alvás-, illetve ébresztőrendszer aktivitásának indikátoraként értelmezték. Kimutatható, hogy az egész alvásfolyamatban az ébresztőrendszer fázisos működése az alvásmintázat alakulásával szoros összefüggésben, állandóan nyomonkövethető. Adataik alapján feltételezik, hogy extracerebrális hatások jelentős szerepet játszanak az alvásciklicitás kialakulásában. A szenzoros ingerek az alvásfolyamat különböző pontjain különböző hatást eredményeznek: a ciklusok leszálló szárán alvást elősegítő szinkronizációs visszacsapásos jelenségeket hívnak elő, míg a felszálló száron tényleges ébredési reakciókat váltanak ki. Ennek alapján az alvásciklusok le-, illetve felszálló szárai az alvás-ébresztőrendszer egyensúlyát illetően különböző működési állapotoknak felelnek meg.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
A nyitott foramen ovale és az obstruktív alvási apnoe szindróma kapcsolatának epidemiológiai vizsgálata
A nyitott foramen ovale (PFO) által képzett jobb-bal söntön keresztül paradox embolizáció útján ischaemiás stroke alakulhat ki. Feltételezhető, hogy az obstruktív alvási apnoe szindrómában (OSAS) az alvás alatti intracardialis nyomásviszonyok megváltozása következtében megnyíló PFO szerepet játszhat az OSAS-hoz társuló magas stroke-rizikóban. A kapcsolatot a korábbi eset-kontroll vizsgálatok eredményei támogatni látszanak. Célunk, hogy az elméleti összefüggés epidemiológiai adatokkal történő alátámasztása érdekében, az előző vizsgálatokhoz képest precízebb metódussal, megvizsgáljuk a PFO prevalenciáját OSAS-ban és egy kontrollcsoportban.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Az alvásfüggő légzészavarok kezelésének jelentősége és lehetőségei a stroke akut szakában
A leggyakoribb alvásfüggő légzészavar akut stroke-ban az obstruktív alvási apnoe. Centrális apnoét is megfigyelhetünk, elsősorban bilaterális stroke-okban, alterált tudat mellett, de a centrális apnoe nem ritka unilateralis stroke-ban sem megtartott tudat mellett, különösen az insula, a cingularis cortex és a thalamus érintettsége esetén.
Ideggyógyászati Szemle
2022. MÁJUS 30.
[REM-alvás, REM-parasomniák, REM-magatartászavar]
[Áttekintjük a REM-parasomniák irodalmát, és röviden foglalkozunk a hátterükben álló mechanizmussal. A csoport tagjainak egy része alvásdisszociációnak felel meg, ahol a REM-alvás egyes elemei inadekvát fázisban (például alvási paralysis, hypnagog hallucinációk) jelennek meg, vagy fordítva, elmaradnak/töredékesek a REM-alvás alatt, amelynek egyébként fiziológiás részei (REM-alvás izomatónia nélkül, a REM-magatartászavar hátterében álló rendellenesség). A többi REM-parasomnia (alvásfüggő fájdalmas erectio, catathrenia) hátterében egyéb, egyelőre tisztázatlan mechanizmus állhat. A REM-parasomniák alvászavart és sérüléseket okozhatnak, és tanulmányozásuk megvilágíthatja a REM-alvás funkcióit és a parasomniák hátterében álló sokszínű etiológiát. A REM-magatartászavarnak különleges jelentősége van: neurodegeneratív betegségek, különösen synucleinopathiák előjele (vagy kísérője) lehet, talán maga is az. Egyben modell-rendellenesség, ami autoimmun, iatrogén és pszichoszomatikus zavarok feltárását teheti lehetővé.]
Klinikum
2022. ÁPRILIS 15.
A szérum D-vitamin-koncentrációja és a dementiakockázat közötti összefüggés 2-es típusú cukorbetegeknél
Néhány év óta csökken a cukorbetegek vascularis mortalitása és nő körükben a dementia miatti halálozás. Az általános populációban a jó D-vitamin-státusz csökkenti a dementia kockázatát, de igaz-e ez a diabetesesek körében is?
Ideggyógyászati Szemle
2022. MÁRCIUS 31.
Nézetváltozások az epilepszia keletkezéséről és mechanizmusáról. Rendszeralapú megközelítés
Az epileptogenesis útjainak vizsgálata a rendszerepilepszia-koncepció mentén. Irodalmi áttekintés és saját tapasztalatok alapján ismertetjük a deklaratív memóriarendszer, az alvás/ébredés és a perisylvian kommunikációs rendszer epilepsziás átalakulását, majd az epileptogenesis folyamatát bemutatjuk az agyi sérülések és a poszttraumás epilepszia modelljén is. Az ismertetett rendszer-epilepsziák kialakulásában közös lépések ismerhetők fel a plaszticitás és a NREM-alvás alatti szinaptikus homeosztázis felfokozódásában, ami egyben rávilágít az alvás döntő szerepére epilepsziában. Megkíséreljük körvonalazni a rendszerepilepszia-koncepciót, és az egymással összefüggő plaszticitás – alvási szinaptikus homeosztázis „kisiklása” formájában rámutatunk az epileptogenesis lehetséges közös patomechanizmusára.
1.
2.
3.
4.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.