Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2020. MÁRCIUS 10.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának (MÁESZ) 2019. évi és 2010–2019 közötti összefoglaló adatai

BARNA István, KÉKES Ede, HALMY Eszter, BALOGH Zoltán, KUBÁNYI Jolán, SZŐTS Gábor, NÉMETH János, PÉCSVÁRADY Zsolt, MAJOROS Attila, DAIKI Tenno, ERDEI Ottilia, DANKOVICS Gergely

Magyarországon és a világon is egyedülálló kezdeményezés a Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja (MÁESZ) 2010-2020-2030. Hazánk legnagyobb hu­manitárius formában működő programja, ami a lakosság számára ingyenesen biztosítja a legmodernebb eszközökkel a szű­rő­vizsgálatok elvégzését.

HUN 2020;30(03)

Nővér

2018. DECEMBER 30.

Pulzushullám terjedési sebesség mérése egyetemisták körében

KALMÁR Ágota, PÓSA Gabriella, FINTA Regina, NAGY Edit, SZILÁGYI Levente

A vizsgálat célja: Kutatásunk célja, hogy kimutassuk a rendszeres testedzés artériákra gyakorolt kedvező hatását.

HUN 2018;31(06)

Ideggyógyászati Szemle

2012. MÁRCIUS 30.

Az érfalvastagság és érfalmerevség összehasonlító vizsgálata dohányzó és nem dohányzó egyetemisták körében

LÉRÁNT Brigitta, CHRISTINA Straesser, OLÁH László, KARDOS László, CSIBA László

Vizsgálataink célja a dohányzás érfalvastagságra és érfalrugalmasságra kifejtett káros hatásainak kimutatása volt fiatal, egészséges egyetemistákban. Kérdésfelvetés - Néhány évnyi dohányzás okoz-e mérhető vascularis eltéréseket egyébként egészséges fiatalok esetében.

HUN 2012;65(03-04)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Vannak még csodák? - Pillantás a jövőbe

SÁNDOR Zsolt

A jövő születése - 100 csoda címmel mutatkoznak be a legígéretesebb magyar innovációk a Párisi Udvarban. Az interaktív kiállítás 2010. február 28-ig tekinthető meg.

HUN

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Nem tükörkép hasonmások Az ikrek világa

FAZEKAS Erzsébet

Az iker-testvérek számát 125 millióra becsülik a világon. Statisztikák szerint minden 333 szülésre esik egy olyan, amikor egy terhesség után két baba jön világra.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

1985. OKTÓBER 01.

Vertebralis reográfiás és arteriográfiás vizsgálatok vertebrobasilaris keringészavarok eseteiben

OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző 35 uncovertebralis arthrosis következtéven kialakult vertebrobasilaris keringési elégtelenségben szenvedő betegnél elvégzett arteria vertebralis arteriográfia eredményeit hasonlítja össze a Pratesi-módszerrel végzett szelektív arteria vertebralis reográfia adataival. A klinikai kép betegeinél a cervicalis encephalis syndroma tüneteit mutatta. 7 betegnél az arteriográfia kóros morfológiát nem mutatott, ezeket patomechanikailag a periarterialis vegetatív plexus irritációja következményének tartja, 15 betegnél éranomália különböző formáit, 8 betegnél extravasalis érkompressziót, 5 betegnél intravasalis érstenosist igazolt az arteriográfia. A reográfia minden esetben kóros morfológiát mutatott, 27 esetben kifejezett volt a fejrotációi során a keringés csökkenése (az eredeti „alapkeringési” érték 1/10-e), 5 esetben a keringés csökkenés ezt a szintet nem érte el a fej pozícióváltoztatásai során. Két esetben az alapkeringés értéke volt igen alacsony (a 35 beteg alapkeringési átlagának 1/10-e alatt), 1 esetben az arteria vertebralis kompressziójakor mért/számított relatív pulzus volumen értékcsökkenés volt szignifikáns. Vizsgálataiból azt a következtetést vonja le, hogy a klinikummal korreráló arteria vertebralis reográfia érzékenyen jelzi a különböző morfológiai és/vagy funkcionális okok során létrejövő keringésváltozásokat.

HUN 1985;38(10)

Ideggyógyászati Szemle

1984. JANUÁR 01.

Az arteria vertebralis reográfiás és post mortem arteriográfiás vizsgálati eredményeinek összevetése a klinikummal és a patológiával

DR. OSZLÁNSZKY Ottó

A szerző 38, osztályán meghalt betegénél in vivo arteria vertebralis szelektív reográfiát, a.utopsia után kétoldali post mortem arteria vertebralis angicgráfiát végzett. A klinikai képet, a talált patológiai leleteket, az arteria vertebralis post mortem angiogramjait és a reográfiával számított relatív pulzus térfogat adatait állította korrelációba. Azt találta, hogy a klinikummal a patológiái lelet, a post mortem angiogram és a reográfiás leletek általában korrelálnak. Reográfiás adatait a post mortem angiogram 86%-ban igazolta. Az inkongruencia magyarázatában részben a metodikai hiányosságok, részben a keringésdinamikában ható funkcionális tényezők szerepét hangsúlyozza.

HUN 1984;37(01)