Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 13
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2023. AUGUSZTUS 31.
Ideggyógyászati Szemle
2023. JÚLIUS 30.
A demográfiai és klinikai faktorok hatása a poststroke afázia súlyosságára
A poststroke afázia súlyossága számos demográfiai, laesiospecifikus és klinikai faktorral összefüggést mutathat, az eredmények azonban az egyes faktorok jelentőségét tekintve ellentmondóak. A jelen kutatás célja a demográfiai és klinikai faktorok afáziasúlyosságra, valamint a receptív és az expresszív nyelvi képességekre gyakorolt hatásának vizsgálata volt magyar anyanyelvű mintán. A kutatásban 94, személy vett részt.
Hypertonia és Nephrologia
2023. FEBRUÁR 28.
A hipertenzív encephalopathia bemutatása egy esetismertetésen keresztül
A hirtelen megemelkedő szisztémás magas vérnyomás egyik agyi, akár halállal is végződő szövődménye a hipertenzív encephalopathia (HE), amelynek leíró klinikai nevét 1928-ban javasolták. Közleményünk célja, hogy egy saját eset bemutatásán keresztül felhívjuk a figyelmet a nem mindig jóindulatú HE felismerésének és megfelelő kezelésének fontosságára. A legjellemzőbb tünetei a tudatzavar, a konvulzió és a különböző időtartamig fennálló neurológiai gócjelek, amelyek hátterében a vérnyomás hirtelen emelkedésével járó számos betegség állhat. A múlt század végén írták le, hogy a HE radiológiai megjelenése gyakran megegyezik a más kórképekben is előforduló posterior reverzibilis encephalopathia szindróma (PRES) képével. A betegség kórélettani háttere nem teljesen tisztázott, de a kutatók egyetértenek abban, hogy a tünetek és patológiai elváltozások kialakulásában az agyi autoreguláció felső küszöbértékét hirtelen meghaladó szisztémás vérnyomás emelkedése mellett különösen szekunder hypertoniában az endotheldiszfunkció is fontos szerepet tölthet be. A fentieket jól példázza egy 26 éves nőbetegünk esete, akinek hirtelen kialakult malignus hypertoniával kísért atípusos haemolyticus uraemia szindróma okozta végállapotú veseelégtelensége alakult ki. A típusos HE-tünetek mellett szemfenéki bevérzés és bal felső végtagi gyengeség is megjelent, valamint a koponya képalkotó vizsgálatai PRES képét mutatták, amelyek a vesepótló és plazmaferézis kezelések mellett alkalmazott antihipertenzív és agyödéma-csökkentő terápiák eredményeként fokozatosan mérséklődtek. Összefoglalva, a HE felismerése és gyors kezelése ma is kiemelt fontossággal bír, hiszen a betegség potenciálisan halállal is végződhet, ugyanakkor megfelelő kezelés mellett a kórkép reverzibilis és teljesen meggyógyítható.
Ideggyógyászati Szemle
1979. FEBRUÁR 01.
Neuropszichológiai vizsgálatok sclerosis multiplexben
A szerzők a sclerosis multiplex pszichés változásáról, az intelligencia és a gnostikus funkciók vizsgálatáról számolnak be. 56 nőbetegnél elemzik az IK, a demencia index változását és a gnostikus funkciók zavarát a betegség időtartama és súlyossága szerint. Megállapítják, hogy a betegség hosszabb időtartamával és súlyosságával összefüggésbe hozható a szellemi teljesítmények csökkenése, a demencia index értéke nő, az IK átlaga csökken. 56 beteg közül 29-nél volt konstruktív apraxia, ezt a sclerosis multiplex egyik tüneteként értékelik. Feltételezik, hogy a multiplex demyelinisatio a cortex dezintegrációját hozza létre.
Ideggyógyászati Szemle
2022. JÚLIUS 30.
[A szülési felkarbénulás korai diagnózisa és kezelése]
[A szülési plexus brachialis laesio gyakorisága az utóbbi években csökkenést mutat, a csökkenő szülésszámnak megfelelően. A szülési felkarbénulás – nem megfelelően kezelt – formában lényegesen rontja az egyén beilleszkedését, mindennapi életét és így életminőségét is. A szülési felkarbénult újszülöttek és csecsemők gyógyulásának elősegítése érdekében a Fejlődésneurológiai Osztály idegpont-stimulációt is magába foglaló, komplex kezelési módszert dolgozott ki. A szülési felkarbénulás súlyosságának megállapítása után korai intenzív kezelést kell indítani. A legenyhébb forma (neurapraxia) a szülést követő 7–10 nap elteltével beavatkozás nélkül normalizálódik. Azokban az esetekben, amikor terápiára van szükség, többek között elektromos unipoláris idegpont-stimulációt alkalmazunk. A módszer magába foglalja az érintett idegek idegpont felőli rendszeres elektromos ingerlését, és azoknak a veleszületett, szenzomotoros elemi mozgásmintáknak a strukturált gyakorlását, melyek a két felső végtag szimmetrikus mozgását segítik elő. A Fejlődésneurológiai Osztály által kidolgozott és rendszeresen alkalmazott komplex kezelési módszer az esetek közel felében teljes gyógyulást eredményez, és lényegesen javítja azok életkörülményeit is, akiknél csak részleges eredmények érhetőek el. A korai diagnózison alapuló, azonnal megkezdett komplex terápia javítja a szülési plexus brachialis laesio kimenetelét, az esetek zömében teljes gyógyulást eredményezve, és a részleges gyógyulással járó esetekben is javítja a mindennapos karműködést.]
Korszerű Kaleidoszkóp
2016. AUGUSZTUS 10.
Demencia a mindennapi gyakorlatban
A demencia nem betegség, hanem tünetcsoport, szindróma, amelyet memóriazavar és lebenytünetek (aphasia, agnosia, apraxia vagy a frontális végrehajtó funkciók zavara) társulása alkot. A demens betegek száma Magyarországon 150-300 ezer lehet. Bár demenciát számos betegség okozhat, leggyakoribb oka (akár az esetek 70%-ában) az Alzheimer-kór (AK). Demenciában a kognitív tünetek a betegek mindennapi tevékenységét gátolják. Ha a szokásos életvitel nem károsodik, a tünetek enyhék, a demencia előszobájáról, az enyhe kognitív zavarról (MCI: mild cognitive impairment) beszélhetünk. Bár a kognitív tünetek felismerése minél korábbi szakaszban fontos, Magyarországon a demens betegek enyhe szakaszban való felismerése elmarad a kívánttól, a betegek többségét sajnos már csak az előrehaladottabb, középsúlyos szakaszban diagnosztizáljuk, így a rendelkezésre álló terápiás lehetőségeket is rosszul használjuk ki, Magyarországon - európai viszonylatban - a legkisebb mértékben. Ennek javításában, a betegirányításban és a korai felismerésben az alapellátás szerepe elsődleges.
Ideggyógyászati Szemle
2011. NOVEMBER 30.
Vascularis vagy „lower body parkinsonizmus”. Egy diagnózis tündöklése és bukása
Az arterioscleroticus parkinsonizmust Critchley írta le. Jelenleg vascularis parkinsonizmusnak (VP) hívjuk, melyben gyakran észlelhető széles alapú, lassú járás, rövid léptekkel, inditási hezitáció, freezing, paratonia, amely a lower body parkinsonism (LBP) nevet kapta.
Ideggyógyászati Szemle
2010. JANUÁR 30.
Hátsó corticalis atrophia (Benson-szindróma)
A hátsó corticalis atrophia - mint ritka corticalis dementia - jellegzetességeit ismertetjük 69 éves nőbetegünk esete kapcsán, akinek betegsége látási panaszokkal indult, amelyet kezdetben szemészeti okkal magyaráztak.
Ideggyógyászati Szemle
2005. JANUÁR 20.
A corticobasalis degeneráció diagnózisának ismérvei
A corticobasalis degenerációt 1968-ban Rebeiz, Kolodny és Richardson írta le mint aszimmetrikus akinesissel-rigorral, dystoniával, apraxiával, myoclonussal és dementiával járó klinikai szindrómát. Patológiailag jellemzõ a frontális és parietalis atrophia, az idegsejtpusztulás, a gliosis és az „achromasiás” idegsejtek (valamint újabban az úgynevezett „astrocytaplakkok”).
Ideggyógyászati Szemle
1970. OKTÓBER 01.
Adatok a subdominans parietalis lebeny laesióinak tünettanához: az opticus rendszer, testvázlat és motorium szerveződésének összefüggései
16 éves jobbkezes betegnél jobb oldali parietalis laesio következtében b. o. homonym hemianopia, vestibularis hypaesthesia, ab. o. végtagok hypotoniája, atrophiája, minimalis latens paresise, ab. testfélen minden érzésféleség zavara (legkifejezettebben a posturalis sensibilitásé) állott fenn. A szem kontrollja mellett a bal testfél motilitása közel tökéletes, a térbeli orientatio ép, testvázlat-zavar nincs. Az optikai kontroll kikapcsolásával reversibilisen, tetszés szerint kiváltható a b. testfél mozgásképtelensége, a subjektív térirányok deviatiója, részleges autotopagnosia, bucco-linguo-facialis apraxia. A tactilis, kinaesthesiás és vestibularis afferentatio organikus érintettsége a testvázlat zavarának lehetőségét teremtette meg, ennek manifestatióját a testvázlat felépítésében döntő jelentőségű opticus működés megakadályozta: utóbbi kikapcsolásával ez a compenzálás megszűnik, az időleges tünetek előidézhetők. Esetünk alapján úgy látszik, a testséma döntő szerepet játszik a térbeli functiók, mindenfajta akaratlagos mozgás szervezésében.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.