Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 255

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél

KOSTYÁL László, TORNYI Ilona, FURKA Andrea

A szarkopénia az izomösszetétel változásával járó progresszív izomerő- és izomtömeg-csökkenéssel megjelenő állapot, amely daganatos betegek körében negatív hatással bírhat a prognózisra.

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

[Egyénre szabott fájdalom-időjárás kapcsolatelemzés: pilóta tanulmány ]

TUBOLY Gábor , HORVÁTH Gyöngyi , NAGY Kamilla , NAGY Edit

[A betegek beszámolója alapján jól ismert a fájdalom és az időjárás lehetséges összefüggése. Az eredmények azonban ellentmondóak, ami feltehetően az egyének közötti nagy érzékenységbeli különbségeknek köszönhető. Jelen tanulmány célja, hogy egyénre szabott módon jellemezze a fájdalom és az időjárás lehetséges kapcsolatait többféle statisztikai elemzés alkalmazásának kombinálásával.]

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A vérzéses rizikó csökkentése pitvarfibrillációban

KOMÓCSI András

Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös te­kin­tet­tel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vér­zés­ri­zikó csökkentésére irányuló stratégiákra.Az összefoglalás célja a vérzésveszély befolyásolható tényezőinek vizs­gálata az AF kezelésében, különös tekintettel a megfelelő antikoaguláns választására, a betegjellemzőkhöz igazított alkalmazásra, a társbetegségek kezelésére és a vérzésrizikó csökkentésére irányuló stratégiákra. Az elemzés a különböző antikoagulánsok hatékonyságát és biztonságosságát hasonlítja össze.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában a vérnyomás és a testsúly adatainak elemzése

BARNA István, DAIKI Tenno, HALMY Eszter, KÉKES Ede, DANKOVICS Gergely

A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010–2020–2030 (MÁESZ) Magyarországon az egyetlen komplex szűrővizsgálati program, amelyben hazánk egészségügyi állapotának feltérképezése volt célunk. A 2010–2021 között eltelt időben a kamionban végzett szűrőprogram 2406 helyszínen volt jelen országosan, és több mint 280 000 állampolgár számára több mint kilencmillió szűrővizsgálatot végzett el.

Ideggyógyászati Szemle

2024. JANUÁR 30.

A felső végtag antropometriájának és subcutan zsírszövetének a carpalis alagút szindrómával való összefüggése

DAROL Sarica Elif, ÇİÇEKLİ Esen , SAYAN Saadet , KOTAN Dilcan , ALEMDAR Murat

A testtömegindex (BMI) po­zitívan korrelál a kéztőalagút-szindróma (CTS) gyakoriságával. Mindazonáltal, az el­hí­zásnak különböző típusai vannak, és a zsír­szövet lokalizációja eltérő a nemek kö­zött.

Lege Artis Medicinae

2024. FEBRUÁR 20.

A csökkent ejekciós frakcióval járó krónikus szívelégtelenség gyógyszeres terápiája: vericiguát, a lehetséges ötödik pillér?

HEPP Tamás, VARJAS Norbert, HÉVÍZI Zsombor, BODOR Alexandra, BENCZÚR Béla

A krónikus szívelégtelenség incidenciája és prevalenciája világszerte növekszik, morbiditása és mortalitása továbbra is magas. A csökkent balkamra-funkcióval já­ró szívelégtelenség kezelése jelenleg négy alappillérre támaszkodik: ACEI/ ARNI, β-blokkolók, MRA-k és leg­újabb cso­portként az SGLT-2-gátlók, me­lyek mind­egyike igazoltan csökkenti a HFrEF-be­tegek mortalitását és morbiditását.

Klinikum

2023. DECEMBER 21.

hirdetés

Komplex állapotfelmérés idős betegeknél

BESENYEI Attila, GADÓ Klára

Magyarországon a lakosság tartós és folyamatos fogyása tapasztalható az 1980-as évek óta, aminek demográfiai jelentőségét a népesség öregedése, a korösszetételének torzulása csak tovább súlyosbít. 1990 óta folyamatosan nő társadalmunkban az időskorúak számaránya, ami 2023-ban 20,54%-ot ért el. Hazánkban a szív- és érrendszeri halálozások mellett továbbra is kiemelt jelentőségű a daganatos betegségekhez társuló halálozás.

Nővér

2023. DECEMBER 18.

Várandósok tápláltsági állapotának vizsgálata a várandósság előtt és után

HULMAN Anita, VARGA Katalin, KECZELI Viola, TISZA Boglárka, PAKAI Annamária

Kutatásunk során összehasonlítottuk az országos táplálkozási és tápláltsági állapot vizsgálatok eredményeivel a magyar nők várandósság előtti testtömegindexét.

A keresztmetszeti vizsgálatot 2020. január 1. és 2020. augusztus 1. között végeztük. A nem véletlenszerű, célirányos, szakértői mintaválasztás során a célcsoportba várandósok vagy a legalább egy kiskorú gyermeket nevelő édesanyák kerültek be (N=1423). Kizárási kritériumnak számított a kötelező kérdések kihagyása. Felmérésünk online formában, önkitöltős kérdőívvel, anonim módon történt. A kérdőívben szociodemográfiai, antropometriai, várandóssággal és táplálkozással kapcsolatos kérdéseket alkalmaztunk. Az adatokat IBM SPSS 25.0 statisztikai szoftverrel, leíró statisztikával, gyakoriságtáblák készítésével elemeztük.

A normális testtömegindex csak a 20 év alatti korosztályra jellemző (21 kg/m2). A 20 évnél idősebbek legnagyobb arányban túlsúlyosak voltak (>25 kg/m2). Minden negyedik várandós (43,4%) és minden harmadik (33%) anya arról számolt be, hogy egyáltalán nem zavarja a testtömegtöbblet. 

A testtömegindex alapján a magyar nők már a várandósságot megelőzően túlsúlyosak, ami fokozott egészségi és anyagi teherrel jár. 

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

Krónikus vesebetegség és obesitas

FREISINGER Lilla, NÉMETHY Orsolya, LELOVICS Zsuzsanna, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

Napjainkban az obesitas járványszerű terjedése elsősorban a megváltozott környezeti tényezőkkel hozható összefüggésbe és komoly népegészségügyi problémát jelent. Az obesitas megnövekedett mortalitással járhat, de az elhízás több krónikus és nagy társadalmi terhet jelentő népbetegség, mint a cukorbetegség, a magasvérnyomás-betegség és krónikus vesebetegség független rizikófaktora is.