Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 11

Lege Artis Medicinae

2023. FEBRUÁR 22.

Miért az első választás számos sebészeti kórkép kezelésében a negatívnyomás-terápia az általános sebészeti gyakorlatban? Irodalmi áttekintés

SZENTKERESZTY Zsolt, KOLOZSI Péter, ZÁDORI Gergely, SUSÁN Zsolt, ÖTVÖS Csaba, ENYEDI Attila, TÓTH Dezsô

A negatívnyomás-terápia (NPWT) széles körben alkalmazott módszer, elsősorban problémás sebek, lágyrész-fertőzések, szeptikus hasi folyamatok, abdominalis kompartment szindróma, nyelőcső- és végbélanastomosis-elégtelenség kezelésére. Sajnos a klinikai gyakorlatban sokszor csak mint „ultimum refugiumot” alkalmazzák. A kezelést a betegek jól tolerálják, az életminőség jobb, mint a konvencionális kezelés eseté.

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Biomarkerek – metabolomikai és mikro-RNS-kutatások stroke-ban

TÁRKÁNY Gábor

Az akut stroke a halálozás és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb oka a fejlett országokban. Számos ígéretes kutatás ellenére mind a mai napig nem sikerült megbízható, az akut stroke rutin klinikai ellátásában is használható protein biomarkereket találni.

Klinikum

2018. JÚLIUS 27.

A nintedanib számos kórképben lehet hatékony

Nintedanib: mit tudunk, és mit kell még felfedeznünk? címmel tartott szakértői fórumot 2018. április 16-án a Boehringer Ingelheim gyógyszergyár, ahol nemzetközi szaktekintélyek ismertették a meghívott közép- és kelet-európai tüdőgyógyászokkal, onkológusokkal és reumatológusokkal a legújabb tudományos eredményeket.

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Újabb ismeretek a spondylarthritisek patogeneziséről - A Figyelő 2016;1

KOVÁCS LÁSZLÓ

A spondylarthritisek (SpA-k) patogenezisének központi helyszíne a számtalan kisebb-nagyobb enthesis, ahol mechanikai stressz és szisztémás IL23-túltermelődés következtében aktiválódnak az enthesis szövetéhez kötött speciális, Th17 fenotípusú rezidens T-sejtek. A szisztémás IL23 fő forrása a vastagbél, a betegség fő genetikai kóroki tényezője, a HLA-B27 molekula pedig a szintézisének végső lépései során fellépő kóros sejtélettani reakció révén váltja ki macrophagokban az IL23 túltermelődését.

Klinikai Onkológia

2014. FEBRUÁR 20.

Az epithelialis petefészekrákok gyógyszeres kezelése az első vonalban

RÉVÉSZ János, SZÁNTHÓ András

A magyarországi onkológiai ellátás és gyógyszer-fi nanszírozás újrastrukturálódása a klinikai onkológusok intenzívebb részvételét vonta maga után a petefészekrákos betegek gyógyszeres terápiájában. A cikk célja nem csupán terápiás ajánlás megfogalmazása, hanem a terápia fejlődési ívének áttekintése, a mérlegelési szempontok, terápiás alternatívák bemutatása. Míg a méhnyakrák esetében a primer és szekunder prevenció eszközei magukban hordozzák az eradikáció lehetőségét, addig a petefészekrákok területén a műtéti technika és a gyógyszeres kezelések fejlődése eredményezheti a halálozás csökkenését. A szolid tumorok között sehol olyan részletesen nem vizsgálták a műtéti ellátás és a gyógyszeres terápia hatékonyságának összefüggését, mint ebben a témakörben, éppen ezért fontos kiemelnünk: csak a két terápiás entitás megfelelően összehangolt alkalmazása vezethet el a kívánt terápiás eredményhez. A gyógyszeres terápiában a 90-es évek végére kristályosodott ki: a standard kezelés a paclitaxel-carboplatin kombináció. Az alternatív citosztatikus kezelések - intraperitonealis kezelés, tripletek - nem hoztak átütő sikert. A dózisintenzív kezelés jó tolerálhatóság mellett javította a túlélési paramétereket, azonban a vizsgálati adatok további megerősítést igényelnek. Az előrehaladott és metasztatikus betegségben szenvedők számára válogatott esetekben mérlegelendő a neoadjuváns kezelés. Napjainkban markáns előrelépést az angiogenesisgátlás terápiás alkalmazása hozhat. A bevacizumab az első a célzott terápiák sorában, melyek mögött már újabb, angiogenezist befolyásoló hatóanyagok és prediktív biomarkerrel rendelkező terápiás eszközök állnak klinikai kutatási stádiumban.

Lege Artis Medicinae

2013. AUGUSZTUS 20.

A VEGFr-TK-gátló kezelés mellett progrediáló áttétes vesesejtes carcinomában szenvedő betegek optimális terápiája

NÉMETH Éva

A vesesejtes carcinoma (renal cell carcinoma, RCC) kifejezetten vaszkularizált tumor. Az angiogenesis már 1-2 mm-es tumorméretnél megkezdődik, amit leggyakrabban a von Hippel-Lindau (VHL) tumorszuppresszor gén inaktiválódása okoz.

Lege Artis Medicinae

2011. OKTÓBER 20.

Pulmonalis artériás hypertonia szisztémás autoimmun kórképekben

VÉGH Judit, ZEHER Margit

A pulmonalis artériás hypertonia ritka kórkép, de a szisztémás autoimmun betegségekben gyakrabban fordul elő, és az egyik legsúlyosabb életet veszélyeztető szövődmény. A kialakulás hátterében a szisztémás kórképekre jellemző immunreguláció-zavar, folyamatosan jelen lévő gyulladás, ennek talaján kialakuló endothelsejt-diszfunkció, a jelen lévő patogén autoantitestek, simaizomsejt-diszfunkció és az angiogenesis komplex zavara áll.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Melyik prosztatarák lesz halálos?

Nagy erőkkel keresik azokat a tényezőket, amelyekkel azonosítható a prosztatarákos betegeknek az a kisebbsége, akik daganata – a többséggel ellentétben – agresszív viselkedésű és halálos. Most találtak néhány ígéretes markert…

Magyar Radiológia

2009. OKTÓBER 20.

A vascularis endothelialis növekedési faktor és receptora expressziójának képi megjelenítési lehetőségei

KOROM Csaba, KARLINGER Kinga

A vascularis endothelialis növekedési faktornak (VEGF) és receptorának (VEGFR) jelátviteli útja döntő fontosságú az érképzés szabályozásában. Eredetileg endothelszelektív mitogén és erős érpermeabilitást növelő faktorként izolálták. Az érrendszeren alkalmazott képalkotó módszerek lehetővé teszik a vérerek mennyiségének és elhelyezkedésének meghatározását.

Lege Artis Medicinae

2007. MÁJUS 16.

A daganatos megbetegedések patobiológiai alapjai

JENEY András

Jelen közlemény rövid áttekintést nyújt a tumor progressziójában szerepet játszó patobiológiai eseményeket (invazív növekedés, áttétképzés, angiogenesis stb.) fenntartó sejtbiológiai változásokról.