Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A renin-angiotenzin rendszer és az angiotenzinreceptorgátlók legfontosabb hatásai. Fókuszban a valzartán

FARSANG Csaba

Az AT1-receptor-antagonisták hatására az arteriolákon vasodilatatio következik be, ezért a teljes perifériás érellenállás csökken, csökken az aldoszteronszekréció is és a Na-reabszorpció és a vízreabszorpció a vesetubulusokban. A vesében csökken az intraglomerularis nyomás. A preszinaptikus gátlás feloldása miatt csökken a centrális szimpatikus tónus, az endotelintermelődés, egyes sejtnövekedési faktorok termelődése.

HUN 2024;28(1)

Hypertonia és Nephrologia

2023. DECEMBER 18.

A vérnyomás-variabilitás mérésének módszertana és klinikai jelentősége az Európai Hypertonia Társaság konszenzusdokumentuma alapján

JÁRAI Zoltán

Az idő függvényében észlelt változékonysága a vérnyomás-variabilitás, amelyet szervezeten belüli szabályozómechanizmusok és a szervezetre ható környezeti tényezők egyaránt befolyásolnak. Több formája ismeretes, attól függően, hogy a változékonyság milyen időtartam során figyelhető meg. Klinikai megfigyelések, nagy epidemiológiai vizsgálatok arra utalnak, hogy a kórosan nagy vérnyomás-variabilitás fokozott cardiovascularis kockázatot hordoz.

HUN 2023;27(06)

Hypertonia és Nephrologia

2023. SZEPTEMBER 13.

Beszámoló az Európai Hypertonia Társaság XXXII. kongresszusáról

NEMCSIK János

2023. június 23–26. között Milánóban rendezték meg az Európai Hypertonia Társaság (European Society of Hypertension – ESH) XXXII. kongresszusát. A kongresszusra 958 absztraktot küldtek be, közülük nyolc Magyarországról származott. A kongresszus első napján, pénteken kora délután elsősorban az ESH különböző munkacsoportjai kaptak főtéma-lehetőséget, illetve a munkacsoportok közgyűléseire is ekkor került sor.

HUN 2023;27(04)

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Még egy csepp interakció

KUN Edit, VARGA Zoltán, PÜSPÖKI Zsuzsanna, SIMONYI Gábor, FINTA Ervin

A hypertoniás betegek terápiájának összeállítása különösen nagy odafigyelést igényel. A hypertonia stádiumbeosztása, a társbetegségek és szövődmények mellett figyelembe kell venni az egyidejűleg alkalmazott gyógyszerek és gyógyhatású szerek között fellépő kölcsönhatásokat is. A közleményben a szerzők bemutatnak egy beteget, aki a hypertonia-ambulancián történt sikeres gyógyszerbeállítást követően normotenzívvé vált, majd néhány hónap múlva hypotoniás epizódok által okozott szédülés, valamint hasmenés miatt jelentkezett újabb kontrollra. Ennek kapcsán a hypertonia-ambulancián derült fény a beteg által elkezdett kannabiszolaj hatóanyagának, a kannabidiolnak a kölcsönhatásaira az antihipertenzív és antidiabetikus, valamint gyomorsavszekréció-gátló szerekkel. A szerzők felhívják a figyelmet arra, hogy a betegek által fogyasztott táplálékkiegészítők sem mindig veszélytelenek, és a hirtelen fellépő, megmagyarázhatatlan panaszok hátterében mindig kell gyógyszerkölcsönhatások után is kutatni. A közleményben a fenti konkrét eset kapcsán kerülnek áttekintésre a kannabidioltartalmú étrend-kiegészítők hatásmechanizmusával, lehetséges mellékhatásaival és gyógyszerkölcsönhatásaival kapcsolatos, a gyakorló orvos számára legfontosabb ismeretek.

HUN 2023;27(03)

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A kontrollálatlan hypertonia okozta posterior reverzibilis encephalopathia szindróma MR-megjelenése két eset bemutatása segítségével

NEMCSIK-BENCZE Zsófia, NEMCSIK János

N. M. J. 60 éves nőbeteget heves fejfájás, forgó jellegű szédülés és több alkalommal jelentkező hányás, valamint ébredéskor jelentkező mindkét szemét érintő látásvesztés miatt szállították be a Semmelweis Egyetem Sürgősségi Orvostani Klinikájára. Beérkezésekor mért vérnyomása 200/100 Hgmm, pulzusa 60/perc volt. Eddig nem volt ismert és kezelt hypertoniája, illetve nem volt egyéb ismert társbetegsége. Az akutan elvégzett koponya-MR-vizsgálat (1. ábra) friss vérzést, ischaemiát nem igazolt, ellenben mindkét oldalon occipitalisan foltos intenzitásfokozódás látszott, amely alapján a neurológiai konzílium posterior reverzibilis encephalopathia szindrómát (PRES) véleményezett.

HUN 2023;27(02)

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A fix dózisú kombináció előnyei a hypertonia és a hyperlipidaemia kezelésében

MÁRK László

Az atherosclerosis legfontosabb módosítható rizikófaktorai közé tartozó magas vérnyomás és a magas koleszterinszint gyakran fordulnak elő együtt. Együttes kezelésük jelentőségét húzza alá az a mendeli randomizációs vizsgálatokból származó megfigyelés, amely szerint a genetikailag Az atherosclerosis legfontosabb módosítható rizikófaktorai közé tartozó magas vérnyomás és a magas koleszterinszint gyakran fordulnak elő együtt.

HUN 2023;33(3)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A Janus-arcú ACE2 fehérje szerepe és gyakorlati jelentősége

VARJAS Norbert, BENCZÚR Béla

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek kiemelt jelentősége van a szervezet homeosztázisának a fenntartásában, ugyan-akkor kóros túlműködésének jelentős szerepe van a hypertoniás szervkárosodások, valamint a szívelégtelenség kialakulásában. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer megfelelő egyensúlyának fenntartásában, szabályozásában egy karboxipeptidáz enzimnek, az ACE2-nek van központi szerepe.

HUN 2022;32(10)

Hypertonia és Nephrologia

2022. FEBRUÁR 26.

A vérnyomáscélérték-tartományok elérésének vizsgálata telmizartán és amlodipin fix dózisú kombinációs készítmény alkalmazása során a háziorvosi gyakorlatban

ÁMON Tamás, BARACSI-BOTOS Viktória, MÉSZÁROS Ágota, JÁRAI Zoltán

Előzmények: A hypertonia ellátásáról szóló aktuális európai és hazai irányelvek egyszerű és jól alkalmazható kezelési stratégiát javasolnak a kezelés hatékonyságának növelése érdekében. Ennek fontos eleme a kezdő lépésként alkalmazott RAS-blokkoló és kalciumantagonista vagy diuretikum fix dózisú, egytablettás kombináció alkalmazása. Elsődleges célkitűzés: A 2018-as ESC/ESH, az artériás hypertonia kezelésére vonatkozó szakmai irányelveknek megfelelő vérnyomáscélérték-tartományt elérők arányának meghatározása a telmizartán és amlodipin fix kombinációs terápia indítását követő 12 hetes kezelési periódus végén, a rendelőben mért vérnyomásértékek alapján, háziorvosi praxisban kezelt betegek körében. Betegek és módszerek: A többcentrumos, beavatkozással nem járó, prospektív adatgyűjtés során 63 háziorvos 729 beteget vont be a vizsgálatba. 717 beteg részesült a vizsgálati készítménnyel kezelésben (intention-to-treat [ITT] populáció) és 690 beteg esetében volt az elsődleges vizsgálati végpont meghatározható (per protocol [PP] populáció). A vizsgálat során két vizit volt, vérnyomásmérésre minden beteg esetében a beválasztáskor, illetve a második, egyben záró vizit alkalmával került sor. Eredmények: Az ITT-populációt 357 férfi és 360 nő alkotta, átlagéletkoruk 62±12 év volt, a betegek több mint 55%-a 65 évesnél fiatalabb volt. A rendelői vérnyomás átlaga az első viziten 150±17/88±10 Hgmm volt, míg a második vizitre (12. hét) a vérnyomásértékek 130±8,1/78±6,1 Hgmm-re csökkentek (p <0,05, minden esetben). A pulzusszámértékek is csökkenést mutattak a kezelés során (80±9,8/min értékről 75±6,3/min értékre). A 2018-as irányelvek szerinti optimális szisztolés célértéket az első viziten a betegek 10,1%-a , míg a második viziten a betegek 51,6%-a érte el. Az optimális diasztolés célértéket elérők aránya az első vizit alkalmával 15,8%-nak, míg a második viziten 54,1%-nak bizonyult. Az első viziten mindössze a betegek 5,5%-a érte el egyidejűleg az irányelvek szerinti szisztolés és diasztolés célvérnyomást. Ezzel szemben a második viziten a betegek 33%-a érte el egyidejűleg a számára kitűzött irányelvek szerinti optimális szisztolés és diasztolés célvérnyomásértékeket. Szintén nőtt a vizsgálat során azok aránya, akik a jelenlegi ESC/ESH irányelvek szerinti elsődleges célvérnyomásértéket (<140/90 Hgmm) érték el. Kiinduláskor a betegek 19,2%-ának volt a vérnyomása 140/90 Hgmm alatt, ami a vizsgálat végére 87,1%-ra emelkedett. A betegek jól tolerálták a telmizartán/amlodipin fix kombinációt, 95%-uk a vizsgálat befejezését követően is tovább szedte a készítményt. Konklúzió: Ez a való életet tükröző vizsgálat is azt bizonyítja, hogy az irányelvek szerint alkalmazott fix kombinációs telmizartán/amlodipin kezeléssel a betegek jelentős hányadánál már 12 hetes kezelés során el lehet érni a célvérnyomás-tartományt, de a betegek többségénél további dózisemelés vagy kombinációs kiegészítés szükséges a megfelelő vérnyomáskontroll elérése érdekében.

HUN 2022;26(01)

Hypertonia és Nephrologia

2019. MÁJUS 10.

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

SIMONYI Gábor, FERENCI Tamás, FINTA Ervin, IGAZ Iván, BALOGH Sándor, GASPARICS Roland, MEDVEGY Mihály

A legfrissebb európai hypertoniaajánlás a magas vérnyomás kezelésére első terápiás lehetőségnek javasolja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer antagonistáknak (RAAS-gátlók) a kalciumcsatorna-blokkolókkal (CCB) vagy diuretikumokkal alkotott fix kombinációit (FDC). Az antihipertenzív terápia során a terápiahűség az egyik jelentős tényező a nemkívánatos cardiovascularis események csökkentésében. Célkitűzés: A szerzők célja a hypertonia indikációjában indított angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók (ACE-gátlók)/CCB FDC-k egyéves perzisztenciájának összehasonlítása volt. Módszer: A retrospektív vizsgálatban a szerzők a 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakban első alkalommal, bár - mely ACE-gátló/CCB FDC-k receptjeit kiváltó betegeket választották ki, akik a megelőző 12 hónapban hasonló készítményekkel nem részesültek antihipertenzív terápiában. A vénykiváltási adatokat az Országos Egészség biztosítási Pénztár vényforgalmi adatbázisa szolgáltatta. A perzisztencia modellezésére a túlélésanalízis klasszikus eszköztárát alkalmazták, ahol a „túlélési” idő a gyógyszer szedésének abbahagyásáig eltelt idő volt. Eredmények: A bevonási követelményeknek 124388 beteg felelt meg. A ramipril/amlodipin FDC egyéves perzisztenciája 54% volt, amelyet a perindopril/amlodipin FDC 47%-os, a lizinopril/amlodipin 36%-os, a ramipril/felodipin 26%-os és a trandolapril/verapamil 12%-os eredménye követett. A ramipril/amlodipin FDC-hez képest (referencia) a perindopril/amlodipin FDC elhagyásának kockázata 30%-kal (HR = 1,30, p < 0,0001), a lizinopril/amlodipin FDC-é 79%-kal (HR = 1,79, p < 0,0001) volt magasabb, míg a ramipril/felodipin FDC-é (HR = 2,28, p < 0,0001) mintegy kétszeres, a trandolapril/verapamil FDC-é (HR = 4,13, p < 0,0001) pedig több mint négyszeres volt. A 360 napra korlátozott átlagos gyógyszerszedési idő 270,2 nap volt a ramipril/amlodipin FDC, 242,7 nap a perindopril/amlodipin FDC, 211,2 nap a lizinopril/amlodipin FDC, 186,3 nap a ramipril/felodipin FDC, míg 125,7 nap a trandolapril/verapamil FDC esetén. Következtetések: A szerzők igazolták, hogy a hypertonia indikációjában alkalmazott ACE-gátló/CCB FDC-k egyéves perzisztenciája jelentősen különbözött. A betegadherencia szempontjából a legelőnyösebbnek a ramipril/amlodipin FDC bizonyult.

HUN 2019;23(02)

Lege Artis Medicinae

2019. MÁRCIUS 20.

Hogyan javítható a vérnyomáscsökkentő terápia hatékonysága diabeteses hypertoniás betegeknél?

BENCZÚR Béla, TORZSA Péter

A hypertonia, az első számú „néma gyilkos” évente 10 millió halálesetért felelős világszerte. Igen gyakran társul egyéb metabolikus rizikófaktorokkal, a 2-es típusú diabetes mellitusszal és a dyslipidae­miával, jelentősen fokozva ezen betegek globális cardiovascularis kockázatát. Keze­lé­sük, a szigorú célérték elérése igazi kihívás a gyakorló orvosok számára.

HUN 2019;29(03)