Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 72

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Hírvilág

2022. JÚNIUS 07.

Innovációs és demonstrációs tér nyílt a SZTAKI-ban

A Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) legújabb kutatásait és fejlesztéseit bemutató innovációs és demonstrációs tér nyílt június 7-én, kedden Budapesten, a kutatóintézetben.

Ökológia

2022. MÁJUS 20.

A társas-ökológiai megközelítés

A neves amerikai pszichológus, Oishi Shigehiro a Társas-ökológiai lélektan (socioecological psychology) című közleményében kísérletet tesz arra, hogy újradefinálja a társas-ökológiai megközelítést és a terület főbb célkítűzéseit és módszertanát is meghatározza.

Hírvilág

2022. MÁRCIUS 23.

A hazai egészségügy egészét érintő telemedicina-fejlesztéseket hozott a projekt, amelyben a Szegedi Tudományegyetem is partner volt

A betegellátásban egyre nagyobb szerepet kapó digitalizáció állt a fókuszában annak az 5 éves projektnek, amely 2017-ben indult a Szegedi Tudományegyetem részvételével. 18 telemedicina-alkalmazást fejlesztettek, angol és magyar nyelvű akadémiai kutatási eredményeket publikáltak és hosszú távon fenntartható, üzleti modelleket dolgoztak ki a konzorcium tagjai.

Lege Artis Medicinae

2021. DECEMBER 17.

A modern inzulinkezelés inzulinpumpával, vagy inzulinpumpával és szenzorral

GERÔ László

Száz évvel ezelőtt fedezték fel az inzulint. Ebből az alkalomból készült az összefog­lalás a pumpa, illetve pumpa és szenzor alkalmazásával szerzett tapasztalatokról, kiemelve a Magyarországon elérhető új alkalmazásokat. 2020. január 1-jétől ha­zánk­ban az 1-es típusú cukorbetegek 18, de továbbtanulás esetén 24 éves korukig 98%-os támogatással juthatnak hozzá az eszközökhöz. Az idősebb 1-es típusú betegek 80%-os anyagi támogatással kaphatják meg a pumpát, illetve a szenzort. Egy hazai cég által forgalmazott glükózszenzor a kö­zeljövőben szintén elérhető lesz. Kí­vá­natos lenne, hogy a labilis anyagcseréjű 1-es tí­pusú cukorbetegeknek minél nagyobb há­nyada használja az inzulinpumpát és a szenzort, mivel a kezeléssel stabilabb az anyagcsere, kisebbek a vércukorszint ingadozások és alacsonyabb lesz a glükózvariabilitás. Mindez a szövődmények kialakulásának csökkenéséhez vezethet.

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 12.

Az alvás világnapja – okos képernyőhasználat a jobb pihenésért

Az alvás kritikus fontosságú a fizikai egészségünk és az immunrendszerünk hatékony működése szempontjából. Ha eleget és megfelelő minőségben pihenünk, az egyúttal nagyban hozzájárul érzelmi egészségünkhöz is, így nagyobb eséllyel kerülhetjük el a stresszt, a depressziót és a szorongást. A pandémia alatt végzett egyes kutatások közben arra hívják fel a figyelmet, hogy megnövekedett a képernyő előtt töltött óráink száma, míg az alvásé csökkent.

Gondolat

2021. FEBRUÁR 04.

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

Hírvilág

2020. NOVEMBER 20.

Életed ritmusa

A Pitvarfibrilláció Tudatosság Hetét (Global Atrial Fibrillation (AF)Aware Week) minden év novemberében rendezi meg az angol Atrial Fibrillation Association. A tematikus hét fő célja figyelemfelhívás a betegség időben történő felismerésére és mielőbbi kezelésére.

Lege Artis Medicinae

2020. OKTÓBER 21.

Génmódosított immunsejtek: új fegyverek nem csak daganatok ellen

SZÖŐR Árpád

Az elmúlt évtized onkológiai áttörése minden bizonnyal a CD19-specifikus CAR T-sejtek alkalmazása volt a különböző hematológiai kórképek kezelésében. A klinikai vizsgálatokban szerzett tapasztalatok, pá­ro­sulva a magánszektor és gyógyszeripar befektetéseivel, a meglévő CAR T-sejt-ké­szítmények kereskedelmi forgalmazásával, sok kutató figyelmét irányította rá az új típusú immunsejtekben rejlő lehetőségekre, és azok nem onkológiai célú fel­hasz­ná­lására. A közlemény célkitűzése, hogy rö­viden bemutassa azokat a preklinikai alkalmazásokat, ahol a CAR T-sejteket sikerrel próbálták ki autoimmun és infektológiai kórképekben.

Egészségpolitika

2020. AUGUSZTUS 31.

Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés

A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.