Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 99

Hivatásunk

2023. ÁPRILIS 20.

Teljes értékű, díjmentes egészségügyi szoftver háziorvosoknak és egészségügyi szakdolgozókna

A háziorvosok és szakdolgozók számára fejlesztett miniHIS medikai rendszer teljeskörűen támogatja a betegellátást. Használatával a legkisebb praxisok és a praxisközösségek is eleget tudnak tenni a törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségüknek. Az ingyenes rendszer számos olyan modullal és funkcióval rendelkezik, amely csökkenti a betegellátás során keletkezett adminisztrációs és dokumentumtárolási terheket.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

VII. szekció - A pandémia és a veszélyhelyzeti működés hatása az egészségügyi ellátásban III.

Tartalom:

  • Mindennapok nehézségei a fogászati alap- és szakellátásban a pandémia alatt
  • Hova menjek? Betegutak pandémia idején. Kiút a labirintusból!
  • A nem Covid-betegek jogainak sérülése a pandémia idején
  • Várandósok egészségmagatartása és várandósgondozás a pandémia idején
  • Oltunk, tehát vagyunk? Avagy élet a Péterfy oltóponton
  • Radiográfusok kiégési szintjének felmérése Covid-19-pandémia idején
  • „Covidos” elhunytak ellátása a Pathológián

  • PharmaPraxis

    2021. OKTÓBER 25.

    Gyógyszerészek által nyújtott reproduktív és szexuális egészségügyi szolgáltatások

    A gazdagabb országokban bővül a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek által nyújtott szolgáltatások köre, és a patikusok egyre több feladatot vállalhatnak a fogamzásgátlás, a rákszűrés, a szexuális úton terjedő betegségek megelőzése és diagnosztikája vagy a várandósok gyógyszereléssel kapcsolatos felvilágosítása terén.

    Klinikum

    2021. JÚNIUS 21.

    Az immunitás nemi különbségeinek hatása a vakcinafejlesztésre

    Bár a vakcináció az egyik legsikeresebb közegészségügyi intervenció, a klasszikus vakcinafejlesztés leginkább empirikus alapokon folyik, a vakcinák biztonságossági és immunogenitási profilja patogénspecifikus. Az oltási rezsimek minden beoltandó számára ugyanazt az oltást ajánlják, holott jól ismert: a beoltott egyén sajátosságai – életkor, nem, komorbiditások, egyéb infekciók, mikrobiom – jelentősen befolyásolják a vakcinációra adott individuális választ. A Frontiers in Immunology összefoglaló közleménye áttekinti a férfi, illetve női nem hatását az oltásokkal kapcsolatos immunválaszra, és az „ugyanazt az oltást mindenkinek”, illetve az „egy kórokozó, egy vakcina” szemlélet helyett a különböző populációkat figyelembe vevő oltásfejlesztési és oltási stratégia mellett érvel.

    PharmaPraxis

    2021. FEBRUÁR 05.

    Gyógyszerész által vezetett diabetes-menedzsment protokoll implementációja

    A gyógyszerész által vezetett kollaboratív diabétesz-menedzsment protokoll egy olyan írott megállapodás a gyógyszerész és az orvos között, ami engedélyezi, hogy a gyógyszerész optimalizálja az egyes betegek gyógyszeres terápiáját. A gyógyszerész a protokoll szerint gyógyszert írhat fel, gyógyszeres kezelést indíthat, módosíthat, folytathat, monitorozhat vagy függeszthet fel önállóan.

    Lege Artis Medicinae

    2020. NOVEMBER 30.

    Második játszma 37. lépés és negyedik játszma 78. lépés

    VOKÓ Zoltán

    Mi köze a gónak a klinikai döntéshozatalhoz? A klinikai orvoslás egyik legjelentősebb intellektuális kihívása a bizonytalanságban történő döntéshozatal. A hagyományos orvosi döntéshozatal intuitív és heurisztikus mivoltának pszichológiai csapdáin kívül az információhiány, az erőforrások szűkössége, az adott orvos-beteg kapcsolat jellemzői egyaránt hozzájárulnak annak bizonytalanságához. A formális, matematikai számításokon alapuló döntéselemzés, amelyet széles körben használnak a klinikai irányelvek fejlesztésében, illetve az egészségügyi technológiák értékelésében, elvben jó lehetőségeket kínál az intuitív dön­téshozatal hibáinak elkerülésére, ugyan­akkor az egyéni döntési helyzetekben többnyire nehezen alkalmazható,és az orvosok többségétől idegen. Ennek a módszernek is vannak korlátai, különösen az egyéni döntéshozatalban, beleértve a számításokhoz felhasznált input adatok esetleges hiányát, illetve jelentős bizonytalanságát, valamint a matematikai modellek korlátait abban, hogy egy komplex rendszer folyamatait és a folyamatok egyéni variabilitását megfelelően tudják reprezentálni. A klinikai döntéstámogató rendszerek mindezek ellenére hasznos segítséget jelenthetnek az egyéni orvosi döntéshozatalban, ha megfelelően integráltak az egészségügyi információs rendszerekbe, és nem szüntetik meg az orvosok döntési autonómiáját. A klasszikus döntéstámogató rendszerek tu­dásalapúak, szabályrendszerekre, problé­ma­­specifikus algoritmusokra épülnek. Szá­mos területen alkalmazzák az orvosi adminisztrációtól a képfeldolgozásig. A nap­jainkban zajló informatikai forradalom eredményeképpen olyan mesterséges intelligenciaként emlegetett gépi tanulási módszerek jönnek létre, amelyek már ténylegesen képesek tanulni. A mesterséges intelligencia ezen új generációja nem konkrét szabályrendszerekre épül, hanem hatalmas adatbázisokon magukat tanító neurális hálózatokra és általános tanulási algoritmusokra. Ezek a mesterséges intelligenciák egyes területeken, mint például a sakk, a gó, vagy a va­dászrepülőgép vezetése, már jobb teljesítményre képesek, mint az em­berek. Fej­lesztésük bővelkedik kihívásokban, veszélyekben, ugyanakkor olyan technológiai át­törést jelentenek, ami megállíthatatlan és át­alakítja világunkat. Alkal­mazásuk és fej­lesztésük az egészségügyben is megkezdődött. A szakmának részt kell vennie ezek­ben a fejlesztésekben és megfelelő irányba kell, hogy terelje azokat. Lee Sedol 18-szoros gónagymester visszavonult há­rom évvel AlphaGo mesterséges intelligenciától elszenvedett veresége után, mert „Hiá­ba lettem világelső, van egy entitás, amit nem lehet legyőzni”. Ne­künk szerencsére nem versengenünk vagy győznünk kell, hanem el kell érnünk, hogy a mesterséges intelligencia biztonságos és megbízható legyen és az emberekkel együtt­mű­ködve ez az entitás eredményesebbé és hatékonyabbá tegye az egészségügyet.

    Lege Artis Medicinae

    2020. OKTÓBER 21.

    Háziorvosi távkonzultáció koronavírus-járvány okozta vészhelyzetben

    PAPP Renáta, OBERFRANK Ferenc, BALOGH Sándor

    A Covid-19-járvány megelőző intézkedései­nek része az egészségügyi ellátás eljárásrendjének módosítása, amelynek kiemelt időszaka a 2020. március 21. – május 3. kö­zötti periódus volt. A távkonzultáció hangsúlyos és deklarált szerepet kapott a háziorvosi praxisokban, és a telemedicina keretében nyújtható egészségügyi szolgáltatások sora rendeletben is megjelent. Jelen vizsgálatban az ezen időszakban érvényes háziorvosi eljárásrend tapasztalatait érté­keltük a háziorvosok által elektronikusan ki­töltött kérdőív segítségével. A válaszadók 83%-a úgy ítélte meg, hogy a távkonzultáció keretében ellátottak száma jelentősen nőtt a járvány előtti időszakhoz képest. A távkonzultáció során használt eszközök kö­zül minden válaszadó említette a telefont, 85,5%-a az e-mailt, ugyanakkor 40%-ban a közösségi média alkalmazásait is. Az ismert krónikus betegek számára a gyógyszerfelírás és az adminisztrációs feladatok ellátása volt a leginkább kivitelezhető a személyes találkozás mellőzése mellett. 96,5%-ban az a válasz született, hogy a há­zi­orvosok a járványügyi vészhelyzetet kö­ve­tően is alkalmaznák a távkonzultációt. Összességében megállapítható, hogy a járványügyi vészhelyzetben a háziorvosi rend­szer kiállta a próbát és gyorsan reagált a telemedicina bevezetésére, eredményesen szorította vissza a személyes kontaktust az ellátásban és a visszajelzések alapján megoldották a „táveseteket”. A telemedicinának helye van a háziorvosi ellátásban a betegellátás és a szakorvosi konzíliumok tekintetében is. A telemedicina bevezetésétől a racionálisabb betegellátás és betegirányítás lehetősége várható. A betegbiztonság és az orvosi felelősségvállalás támogatása érdekében telemedicina-protokollok kidolgozása szükséges és időszerű.

    Klinikai Onkológia

    2020. AUGUSZTUS 28.

    ESMO Klinikai Kutatások Obszervatóriuma (ECRO): a klinikai kutatások hatásosságának javítása a bürokrácia észszerűsítése által

    PEREZ-GRACIA Luis Jose, AWADA Ahmad, CALVO Emiliano, AMARAL Teresa, ARKENAU Hendrik-Tobias, VIKTOR Gruenwald, BODOKY Gyorgy, LOLKEMA P Martijn, NICOLA Di Massimo, PENEL Nicolas, VERA Ruth, SANMAMED F Miguel, DOUILLARD Jean-Yves

    Az utóbbi években drámai módon megszaporodtak a klinikai vizsgálatokkal járó adminisztratív és bürokratikus tennivalók, amelyek egyértelműen befolyásolták a kutatások hatékonyságát és a kutatócsoportokban részt vevő klinikusok aktivitását. A legfontosabb ellenőrizni azt, hogy a klinikai kutatók betartsák a Good Clinical Practice (GCP) irányelveit és ragaszkodjanak a törvényi előírásokhoz. Míg viszont ezek a szabályozások az utóbbi években lényegében változatlanok maradtak, közben a bonyolult adminisztratív feladatok sokasága keletkezett, mint azt a 940 klinikai kutató között végzett felmérés alapján ebben a tanulmányban összefoglaljuk. Sok kutató úgy véli, hogy szükségessé vált ezen kérdések okainak és következményeinek rigorózus újraértékelése, és a gyakorlott klinikai kutatók véleményének „becsatornázása” a klinikai kutatások javítása érdekében. Ezekre a feltevésekre alapozva, az ESMO létrehozta az ESMO Clinical Research Observatory (ECRO) nevű speciális csoportot a klinikai kutatások különböző szempontjainak értékelése érdekében. Az ECRO segítségével az ESMO a klinikai kutatók visszajelzései alapján betekinthet a klinikai kutatások folyamataiba, amelyek tökéletesen megfelelnek a Helsinki Deklarációnak, a GCP irányelveinek és az egyéb vonatkozó törvényi előírásoknak, ugyanakkor végtelenül pontosan fi gyelembe veszi a klinikai vizsgálatban érdekelt összes résztvevő érdekeit. Ebben a tanulmányban összefoglaljuk az ECRO megalakításának hátterét és indokait, tervezett tevékenységét, a jelenleg folyó klinikai kutatások óriási tömegű adminisztrációjának kiértékelését és azokat a javaslatokat, amelyekkel ezek észszerűsíthetők lennének. Reméljük, hogy erőfeszítéseink által javulás fog beállni a betegek ellátásában és a klinikai kutatásokban. „Az egyetlen dolog, ami megment bennünket a bürokráciától, az éppen az ő hatástalansága.” Eugene McCarty (1916–2005)

    PharmaPraxis

    2020. MÁRCIUS 31.

    Gyógyszerészek fertőző betegségekkel kapcsolatos attitűdje Magyarországon

    A Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerhatástani és Biofarmáciai, illetve Közegészségügyi Intézetének kutatói keresztmetszeti vizsgálat keretében mérték fel a közvetlen lakossági gyógyszerellátásban dolgozó gyógyszerészek antibiotikum-használattal és fertőző betegségekkel kapcsolatos tudását, attitűdjét és gyakorlati hozzáállását.

    COVID-19

    2020. MÁRCIUS 25.

    COVID-19: mit tegyenek a kormányok és a tudományos tanácsadók?

    A Nature szerkesztői cikke három pontban foglalja össze a tudományos tanácsadók feladatát: kövessék az Egészségügyi Világszervezet (WHO) tanácsait, vessenek véget a titkos döntéshozatalnak, és működjenek együtt globális szinten.