Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1242

Idegtudományok

2022. DECEMBER 12.

hirdetés

Az MR-aktivitás korai csökkenése kladribinkezelés kapcsán magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplexben

A kladribintablettát a magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplex kezelésére engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A MAGNIFY-MS vizsgálatban 3,5 mg/ttkg-os kumulatív dózisban alkalmazott kladribin szedése mellett korai hatáskezdet jelentkezett, és az MR-laesiók száma szignifikánsan csökkent. A javulás független volt a kiinduláskor fennálló relapszusaktivitástól vagy az anamnézisben szereplő betegségmódosító kezeléstől. A kladribinterápia kapcsán biztonságossági aggályok nem merültek fel.

Idegtudományok

2022. NOVEMBER 22.

hirdetés

Jobb előbb, mint később

A legújabb vizsgálatok szerint a sclerosis multiplex (SM) minél koraibb fázisában érdemes a MAVENCLAD® alkalmazását megkezdeni.
Egy új olasz retrospektív vizsgálatban megállapították, hogy a terápianaiv betegek körében a követési idő végén gyakoribb volt a betegségaktivitást nem mutató NEDA állapot, mint az első, vagy másodvonalbeli terápiáról váltók között.2 Egy finn kutatás is a korai alkalmazás hatékonyságát és jelentőségét bizonyítja:...

Egészségpolitika

2021. SZEPTEMBER 08.

A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség állásfoglalása

Változatlan formában közöljük A Magyar Járóbeteg Szakellátási Szövetség 2021. szeptember 15-ei állásfoglalását.

Ideggyógyászati Szemle

2020. NOVEMBER 30.

Covid-19-encephalitis-esetünk és a betegség egyéb neurológiai szövődményei

SZÔTS Mónika, PÉTERFI Anna, GERÖLY Júlia, NAGY Ferenc

A SARS-CoV-2-betegség klinikuma egyre inkább megismerhetővé vált az elmúlt időszakban. A gyakori tünetek, mint láz, köhögés, nehézlégzés, tüdőgyulladás, íz- és szagérzésvesztés mellett ritkább szövődmények, köztük számos neurológiai betegség is azonosítható. Jelen közleményben három, Covid-19 okozta vagy ahhoz társuló neurológiai kórképet tárgyalunk (1. eset: Covid-19-encephalitis, 2. eset: Covid-19 okozta organikus fejfájás, 3. eset: SARS-CoV-2-fertőzés és ischaemiás stroke). Hangsúlyozzuk eseteink kapcsán, hogy e pandémiás időszakban különösen fontosa neurológusok számára a vírus idegrendszeri szövődményeinek ismerete és azonosítása. Így felesleges vizsgálatokat és egészség­ügyi személyzet–beteg kontaktusokat tudunk megelőzni.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

A KRAS-mutáns tüdőrák kezelésének új lehetőségei

MOLDVAY Judit, TÍMÁR József

A KRAS-mutáns tüdőrák a leggyakoribb molekuláris alcsoportját képezi a tüdő adenocarcinomáinak, és maga is egy heterogén entitás, mert az exon-2-ben a 12G aminosav C/D/V mutációvariánsok formájában van jelen, amelyek funkciója jelentősen különbözik.

Egészségpolitika

2024. ÁPRILIS 18.

Mennyi a húsz százalék valójában? Nő a bérfeszültség - diszkrimináló béremelés

KUN J Viktória

Az egészségügyi dolgozók alig várták az áprilisi fizetésüket, ám minden második munkavállaló csalódott. Pedig sokan ettől tették függővé maradásukat. Folyamatosan érkeznek a panaszok.

Klinikum

2024. ÁPRILIS 10.

Másképp működik az infantilis agy

A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.

COVID-19

2024. MÁRCIUS 27.

A Covid-járvány elmúlt, de az árvaság örök

A koronavírus-járvány következtében világszerte 10 millió gyermek maradt árván, itthon több mint 1600 kiskorú veszítette el édesanyját vagy édesapját a Covid miatt. Rajtuk segít a Regőczi István Alapítvány a Koronavírus Árváiért.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

A COPD-exacerbatio jelentősége, felismerése és megelőzésének lépései

BOGOS Krisztina, KEGLEVICH András

A COPD gyakori, megelőzhető és kezelhető, a légutak beszűkülésével járó krónikus tüdőbetegség. Napjainkban már a harmadik (!) vezető halálok világszerte. A krónikus betegségek körében kiemelkedő jelentőségű: előfordulása tömeges, az általa okozott mortalitás magas, az évtizedeken át folyó kezelés jelentős költségű. A beteg állapotának elhúzódó, legalább két napig tartó akut rosszabbodását exacerbatiónak nevezzük.