Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 39

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

A diabeteses, a veseelégtelen és a perimenopausás hypertoniás betegek

ÁBRAHÁM György

A cardiovascularis morbiditás és mortalitás meghatározó kóroki tényezője a szimpatikus túlsúly, amely a fő kockázati tényezők káros hatásait szignifikánsan potenciálja. A központi idegrendszerben a rostralis, a caudalis, a spinalis, a rostro-ventrolateralis és a caudalis ventrolateralis medulla, valamint a nucleus tractus solitarii és a locus coeruleus azok a predilekcionált területek, amelyek a szimpatikus túlsúly meghatározásában központi szerepet játszanak.

HEMATOLÓGIA Tudományos Magazin

2023. DECEMBER 29.

Betegközpontú ellátás és odaadó gyógyítómunka a pécsi hematológián

TARCZA Orsolya

Az az álmom, hogy Pécsett is legyen elérhető az allogén haemopoeticus őssejt-transzplantáció és az innovatív terápiák, így például a CAR-T-sejtterápia. Ez akkor lesz lehetséges, ha létrejön egy önálló regionális hematológiai centrum, amelyben minden szükséges infrastrukturális támogatás elérhető lesz – mondja a Pécsi Tudományegyetem

Gondolat

2022. NOVEMBER 02.

Absztrakt szépség, kézzelfogható tudomány – Konok Tamás festményeinek és Vásárhelyi Tamás mozgatható plasztikáinak találkozásáról

Konok Tamás művészetét nem kell bemutatni annak, aki érdeklődik a kortárs művészet iránt. Absztrakt kompozícióinak geometrikussága csupa érzékeny egyensúly, lelki rezonancia, szellemi totalitáskeresés. A művészetkedvelők mellett azonban az elmúlt években a fiatalabb korosztály számos képviselője is megismerkedett Konok Tamás festményeivel, hála Vásárhelyi Tamás biológus szellemes kinetikus szerkezeteinek. Cikkünkben a képzőművészet és a természettudományi ismeretterjesztés egymásra találásának egy nagyszerű példáját mutatjuk be: a „Tér – Mozgás – Játék” című kiállítást, Konok Tamás és Vásárhelyi Tamás együttműködését.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Kedves Olvasónk!

BENCZÚR Béla, TORZSA Péter

2022 őszén a LAM ismét megújult, ennek a folyamatnak a részeként tematikus lapszámmal jelentkezünk. Ennek 2022 októberében több apropója is van: egyrészt a Semmelweis Egyetem Családorvosi Tanszéke prof. Torzsa Péter szervezésében ez év májusában hypertonia témájú rezidensképzést szervezett, igen nagy sikerrel.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A Janus-arcú ACE2 fehérje szerepe és gyakorlati jelentősége

VARJAS Norbert, BENCZÚR Béla

A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszernek kiemelt jelentősége van a szervezet homeosztázisának a fenntartásában, ugyan-akkor kóros túlműködésének jelentős szerepe van a hypertoniás szervkárosodások, valamint a szívelégtelenség kialakulásában. A renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer megfelelő egyensúlyának fenntartásában, szabályozásában egy karboxipeptidáz enzimnek, az ACE2-nek van központi szerepe.

Gondolat

2021. NOVEMBER 15.

Betegség és egészség a kora újkori magyar irodalomban

CZIGLÉNYI Boglárka

2021-ben látszólag nem invenció a betegség, a járvány témája köré szervezni egy tudományos rendezvényt. Azonban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete már évek óta tervezett egy betegség/egészség témájú konferenciát, amely végül idén szeptemberben tudott megvalósulni. Azt, hogy ez a téma nem csupán az utcán hever, hanem kultúratudományi szempontból is igen termékeny, a négynapos konferencia sokszínű programja bizonyította, a filológia és az irodalomtörténet mellett tudomány- és társadalomtörténeti (pl. várostörténeti), antropológiai, eszmetörténeti és teológiai szempontokat is megszólaltatva.

Gondolat

2021. MÁJUS 28.

„Mindenki tudja, hogy megy ez”(?)

BÁNFALVI Attila

A film az amerikai ún. ópiát vagy opioid krízisről szól, amelyben 2000 óta 500 ezer amerikai halt meg túladagolásban, 25 percenként születik egy olyan baba, akinek elvonási tünetei vannak. A film fő narratívája azt elemzi, hogy gyógyszeripari cégek milyen szerepet játszottak ennek a tragikus helyzetnek az előállításában. Aki csak kicsit is követte a gyógyszeripar Janus arcú szerepét az utóbbi évtizedekben a fogyasztók és az orvosok magatartásának befolyásolásában, az igazán mélyen nem lepődik meg „Nahát, ezt nem gondoltam volna!” felkiáltással az opiátokkal (Oxycontin, fentanil stb.) kapcsolatos történéseken.

Lege Artis Medicinae

2020. SZEPTEMBER 30.

A citokinek fájdalomkeltő szerepe a központi idegrendszerben – az anticitokin-terápia közvetlen analgetikus hatása

HODINKA László, VERECKEI Edit

A krónikus fájdalom érzékelésében, továbbításában, feldolgozásában és az agyi fáj­dalomkép megformálásában nociceptiv, neu­ropathiás és centrális mechanizmusok vesznek részt. A kórokozó jelenlétét vagy a szövetkárosodást jelző és a védekezést riadóztató molekulák, az alarminok kóros folyamatok sorát indítják el, amelyek gyulladásos fájdalomingert váltanak ki. A gyulladáskeltő citokineknek a fájdalom idegrendszeri szinten való megjelenítésében van döntő szerepe. A folyamatos gyulladásos ingerek az idegsejtek perifériás és központi érzékenyítésével aktiválják a fájdalomérzéssel kapcsolatos agyi területeket és kialakítják az összetett fájdalomképet, a fájdalommát­rixot. Az agyi funkcionális kapcsolatok há­ló­zatokban működnek és funkcionális MRI-vel képezhetők le. A citokinek a neuronokat közvetlenül, vagy más neuromediátorok ré­vén közvetve aktiválják. A citokinreceptorok megjelennek a nociceptorokon és a ma­ga­sabb rendű neuronokon is, valamint a kü­lön­féle nem neuralis sejteken, mint a mic­rog­lia vagy az astrocyták. Az idegrendszerben szinte mindenütt fellelhető citokinek a tumornekrózis-faktor és az interleukin 6. Jel­adási útvonalaik a nukleáris faktor κB és a Janus-kináz enzimrendszere. Ezért a gyul­la­dáskeltő citokinek és a Janus-kináz első­ren­dű terápiás célpontok. Az anticitokin biologikumok és a kismolekulájú kinázgátlók rheumatoid arthritisben csökkentik a fájdalmat és javítják a működőképességet. A fájdalomcsökkenés nagyobb, mint ami csak a gyulladás klinikai biomarkereinek csökkenésétől várható lenne. A célzott biológiai és kémiai-biológiai válaszmódosítók korai és gyors fájdalomcsökkentő hatását az agyban kifej­tett közvetlen analgetikus hatásnak tu­laj­do­nítják.

COVID-19

2020. ÁPRILIS 08.

COVID-19: Gondoljunk a citokinvihar-szindrómára és az immunszupresszióra

A 2020 március 12.-i adatok alapján a COVID-19 által okozott betegségnek 3,7 % a mortalitása, míg az influenzáé az előző évek adatai alapján kevesebb, mint 1 %. A rendelkezésre álló, gyarapodó adatok azt mutatják, hogy a súlyos betegek egy részében citokinvihar-szindróma jelentkezhet.

Lege Artis Medicinae

2018. SZEPTEMBER 20.

A Janus-arcú hercegnő, avagy a lélek mélyéről felszínre törő kísértetek titka

GEREVICH József

Francisco Goya Alba hercegnő című festménye (1797) zavarba ejti a spanyol népviseletet ismerő nézőt. A kopár háttérből Maya (parasztlány) ruhába öltözött, de büszke tekintetű, egyenes tartású arisztokrata nő emelkedik ki, aki parancsolón mutat a lába előtt a homokba írt „Solo Goya” (Csak Goya) feliratra. Az ujján lévő briliánsgyűrűbe saját neve (Alba), az aranygyűrűbe Goya neve van belevésve. Az elemző joggal teszi fel a kérdést: vajon a lába előtt a homokban a „Csak Goya” felirat a hercegnő vagy az alkotó érzéseit tükrözi?