Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 85

Gondolat

2022. OKTÓBER 15.

A gyógyítás esztétikájáról Nagy Edina előadása alapján

Az ELTE Esztétika Tanszéke 2021-ben online előadás-sorozatot szervezett „Bevezetés az esztétikába” címmel. Az érdeklődő közönség változatos szemszögekből ismerkedhetett az esztétikai tudományának alapkérdéseivel és kurrens kutatási területeivel: szép-e a szép, mit keres egy konzervdoboz a múzeumban, mi az improvizáció vagy éppen a provokáció szerepe a művészetben stb. Nagy Edina adjunktus, aki többek között a kritikus és szociálisan elkötelezett művészeti gyakorlatokra koncentrál a kutatásaiban, „Orvoslás és művészet találkozása a boncasztalon” címmel tartott előadást. A rendelkezésére álló egy órában nemcsak az orvoslástörténet és a művészettörténet kapcsolódási pontjait vázolta fel, hanem a kritikai értelmezés lehetőségeit is. Emellett ma alkotó művészeket, kortárs műalkotásokat is ismertetett két 2021-es kiállítás kapcsán.

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

Lélegzet metsző tűzben – A tbc gyógyítása Magyarországon. Az MNM Semmelweis Orvostörténeti Múzeum időszaki kiállítása

CZIGLÉNYI Boglárka

140 évvel ezelőtt a berlini élettani társaság ülésén Robert Koch professzor beszámolt mikrobiológiai felismeréseiről a tuberkulózissal kapcsolatban. Meggyőző előadása olyan hatást keltett, hogy a jelenlévők nehezen tudtak megszólalni utána. Több szemléletbeli, ellátórendszeri és orvostechnikai vívmány vezetett együttesen oda, hogy a századforduló rettegett népbetegsége mára megelőzhető és kezelhető kórrá vált hazánkban is.

Hivatásunk

2022. SZEPTEMBER 12.

Az újraélesztő gépek nem fáradnak

A látszólag erejük teljében, életéveik derekán járók közül sokan hirtelen szívleállás miatt halnak meg. Ezeket a személyeket egészen az újkori orvostörténet kezdetéig menthetetlennek tekintette az orvostudomány, habár voltak korai kísérletek a megmentésükre, de nem sok eredménnyel jártak. Újraélesztéssel viszonylag korán, már a 2. században kísérletezett Galenus görög orvos.

Hivatásunk

2022. SZEPTEMBER 12.

Az újraélesztõ gépek nem fáradnak

A látszólag erejük teljében, életéveik derekán járók közül sokan hirtelen szívleállás miatt halnak meg. Ezeket a személyeket egészen az újkori orvostörténet kezdetéig menthetetlennek tekintette az orvostudomány, habár oltak korai kísérletek a megmentésükre de nem sok eredménnyel jártak. 

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Beszámoló az Innovatív sebkezelési technikák 2022 című szakmai pályázat tapasztalatairól

HARSÁNYI László

A negatív nyomású sebkezelés (negative pressure wound therapy, NPWT), vagyis a sebek vákuumkezelése évezredes, dokumentálható orvostörténeti múlttal rendelkező sebellátási technológia. Korszerű, bizonyítékalapú felhasználásáról azonban csak alig 30 éve találunk közléseket (Apelquist J et al: https://doi. org/10.12968/jowc.2017.26.Sup3.S1). Az első közleményeket szinte kizárólag traumatológiai centrumok orvosai készítették nagy kiterjedésű, és reménytelen gyógyulási esélyűnek ítélt roncsolásos sérülések kezelésével szerzett – meglepően jó – tapasztalataikról. Ezek birtokában, és az orvoslást némi kurázsival művelő szakemberek révén, az eljárás hihetetlen gyorsan és elképesztően széles szakmai körben terjedt el, mára éppúgy rutinszerűen alkalmazza az ér- és szívsebészet, a plasztikai sebészet, mint a fej-nyak sebészet, vagy a szemészet.

Lege Artis Medicinae

2022. JÚLIUS 18.

Női tekintet az orvostörténetben

SOLTI Hanna

A Semmelweis Orvostörténeti Múzeumban megrendezett „Várószoba – női gyógyítók és páciensek az orvoslás perifériáján” című kortárs művészeti projekt számos, régóta mellőzött tudománytörténeti kérdést vetett fel. A testről, betegségről és egészségről való gondolkodásunkat nagyban meghatározza, hogyan beszélnek a különböző társadalmi intézmények – a politika, a kultúra, a történelemtudomány – ezekről a témákról. Ahogyan az is, amiről nem beszélnek, vagy legalábbis nem eleget. Úgy tűnik, a női gyógyítók és páciensek még mindig a periférián, a „várószobában” helyezkednek el.

Gondolat

2022. JANUÁR 04.

„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról

CZIGLÉNYI Boglárka

Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Aranyos gyermekmesék – tragikus emberi sorsok

NÉMETH István

Bár sejthető, hogy Anna Galinka Ehrenfest (1910–1979) neve és munkássága még Hollandiában is csak szűkebb szakmai körökben ismert, mint látni fogjuk, tragikus epizódoktól sem mentes élet- és családtörténete nem csupán kultúrtörténeti, hanem orvostörténeti szempontból is érdeklődésre tarthat számot.

Lege Artis Medicinae

2021. NOVEMBER 30.

Az akut stroke-ellátás története Magyarországon

BERECZKI Dániel

A stroke világszerte és Magyarországon is az egyik leggyakoribb halálok, a tartós rokkantság leggyakoribb oka. Magyar nyelvű orvosi szövegek 1690-től említik a kórképet és annak kezelési lehetőségeit. A stroke kezelésére kezdetben népi gyógymódokat, gyógynövényeket és érvágást alkalmaztak. Később ezeket a módszereket a fej hűtésével egészítették ki. A 19. század közepétől használtak gyógyszertári készítményeket. A 20. század második felétől az akut ellátásban a gyógyszeripar által előállított, keringésjavító és neuroprotektív hatást ígérő készítményeké volt a főszerep. Prevencióra vérnyomáscsökkentők, lipidcsökkentők és antithromboticus hatású készítmények váltak a rutinellátás részévé. A képalkotó eljárások – elsősorban a koponya-CT és a nyaki erek ultrahangvizsgálata – az 1980-as évek közepétől gyökeresen átalakították a cerebrovascularis betegségek diagnosztikáját. Az 1990-es évektől a jó minőségű klinikai vizsgálatokból származó megbízható evidenciákra alapozzuk a diagnosztikus és terápiás döntéseket. A 21. század elejétől a reperfúziós kezelések (intravénás thrombolysis és mechanikus thrombectomia) jelentik a leghatékonyabb akut ellátást. Jelenleg a reperfúziós kezelések időablakának kiterjesztése zajlik. A tanulmány a stroke hazai ellátásának fejlődését foglalja össze az elmúlt három és fél évszázad magyar nyelvű szakirodalmának áttekinté­sével.

Gondolat

2021. NOVEMBER 15.

Betegség és egészség a kora újkori magyar irodalomban

CZIGLÉNYI Boglárka

2021-ben látszólag nem invenció a betegség, a járvány témája köré szervezni egy tudományos rendezvényt. Azonban a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézete már évek óta tervezett egy betegség/egészség témájú konferenciát, amely végül idén szeptemberben tudott megvalósulni. Azt, hogy ez a téma nem csupán az utcán hever, hanem kultúratudományi szempontból is igen termékeny, a négynapos konferencia sokszínű programja bizonyította, a filológia és az irodalomtörténet mellett tudomány- és társadalomtörténeti (pl. várostörténeti), antropológiai, eszmetörténeti és teológiai szempontokat is megszólaltatva.