Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 3770

Ideggyógyászati Szemle

2024. MÁRCIUS 30.

Arteria centralis retinae elzáródás thrombolysiskezelése és multidiszciplináris ellátása a hagyományos szemészeti kezelési formákkal összehasonlítva

VAJDA Szilvia, GUNDA Bence, KNÉZY Krisztina, BARSI Péter, VARGA Csaba, MAUROVICH-HORVAT Pál, BERECZKI Dániel, NAGY Zoltán Zsolt

Az arteria centralis retinae okklúzió eddigi konzervatív terápiái limitált hatékonyságúak, szemészeti osztályokon történtek, ahogyan az egységes protokoll nélküli etiológiai vizsgálatok is. Pedig az ACRO a központi idegrendszeri ischaemiás stroke analógiájának tekinthető, így a szisztémás thrombolysis és a multidiszciplináris ellátás hasonlóan hatékony lehet. Emiatt 2022 májusa óta a Semmelweis Egyetemen klinikai vizsgálat keretében a 4,5 órán belül diagnosztizált ACRO thrombolysiskezelését és etiológiai vizsgálatait végezzük egységes protokoll alapján.

Lege Artis Medicinae

2024. MÁRCIUS 26.

Mesterséges intelligencia alapú országos döntéstámogató rendszer bevezetése a hazai stroke-ellátás javítására

SZIKORA István, MAGYAR Bence, TÉGLÁS Sándor, SZUDI Gábor, SZALMÁS Orsolya, CZENCZ Máté, KONDOR Máté, POZSÁR Kinga, NARDAI Sándor, ERÔSS Lóránd, ÓVÁRY Csaba, HORVÁTH Krisztina, MOLNÁR Ferenc József, PÁPAI György, JANCSÓ Ádám, SZABÓ Zoltán, BENES Edvárd, CHADAIDE Zoltán

Ischaemiás stroke esetén a re­kanalizációs kezelés indikációja képalkotó vizsgálatokon alapul. Az indikáció felállításával, szükség esetén a képanyag más intézménybe történő továbbításával járó időveszteség minimalizálása érdekében mes­ter­séges intelligenciával (MI) működő stroke képalkotó hálózatot (eStroke-hálózat) alakítottunk ki Magyarországon. A jelen közlemény célja ennek a bemutatása.

Fókuszban

2022. DECEMBER 15.

hirdetés

Kihívások a TKI-terápiákra rezisztens vagy intoleráns CML betegek kezelésében

A krónikus myeloid leukaemia (CML) myeloproliferativ neoplasia, amelynek incidenciája 1–2 eset/100 000 felnőtt. Az újonnan diagnosztizált felnőttkori leukaemiák körülbelül 15%-át teszi ki (1). A CML terápiás fegyvertára nagymértékben bővült a ...

Idegtudományok

2022. DECEMBER 12.

hirdetés

Az MR-aktivitás korai csökkenése kladribinkezelés kapcsán magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplexben

A kladribintablettát a magas betegségaktivitású, relapszáló sclerosis multiplex kezelésére engedélyezte az Európai Gyógyszerügynökség (EMA). A MAGNIFY-MS vizsgálatban 3,5 mg/ttkg-os kumulatív dózisban alkalmazott kladribin szedése mellett korai hatáskezdet jelentkezett, és az MR-laesiók száma szignifikánsan csökkent. A javulás független volt a kiinduláskor fennálló relapszusaktivitástól vagy az anamnézisben szereplő betegségmódosító kezeléstől. A kladribinterápia kapcsán biztonságossági aggályok nem merültek fel.

Hírvilág

2022. NOVEMBER 17.

A szakemberhiányra hatásos válasz lehet a digitalizáció

Alapjaiban alakulhat át a diagnosztikai ellátás, de a gyógyszergyártás hatékonysága is jelentősen növelhető a mesterséges intelligenciának köszönhetően. A digitalizáció jelentette kihívásokról, buktatókról és megoldandó feladatokról lesz szó 2022. november 22-én, a 3. Digital Health Summiton.

Hírvilág

2021. AUGUSZTUS 24.

hirdetés

A TAGRISSO TM ▼ megkapta az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) jóváhagyását a korai stádiumú, EGFR-mutációt hordozó, nem kissejtes tüdőrákban szenvedő betegek adjuváns kezelésére

A jóváhagyás a III. fázisú ADAURA vizsgálat eredményei alapján történt, ahol a TAGRISSO-kezelés 80%-kal csökkentette a halálozás, illetve a betegség kiújulásának relatív kockázatát.

Hírvilág

2021. MÁRCIUS 29.

hirdetés

A Richter Gedeon Nyrt. bioszimiláris készítménye nyerte el a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat

A Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottsága a Richter Gedeon Nyrt.-nek ítélte a 2020. évi Magyar Innovációs Nagydíjat a csontritkulás kezelésére szolgáló bioszimiláris készítmény, a Terrosa® létrehozásáért.

Ideggyógyászati Szemle

2021. MÁRCIUS 30.

hirdetés

A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság konszenzusajánlása a felnőttkori spinalis izomatrophia (SMA) kezeléséhez

BOCZÁN Judit, KLIVÉNYI Péter, KÁLMÁN Bernadette, SZÉLL Márta, KARCAGI Veronika, ZÁDORI Dénes, MOLNÁR Mária Judit

Célkitűzés – A spinalis izomatrophia (SMA) az alsó motoneuronok pusztulásával járó progresszív, auto­szomális recesszív betegség. Az elmúlt években fordulat következett be az SMA oki kezelésében, két SMN2 splicing módosító és egy génterápiás gyógyszer vált elérhetővé. Kérdésfelvetés – Az új gyógyszerek az SMA gyermekkori lefolyását érdemben módosítják, és egyes gyógyszerek felnőttkori hatásáról is egyre több adat érhető el. Nem áll azonban rendelkezésre olyan szakirodalom, ami a legújabb eredmények alapján segítséget nyújtana a felnőtt SMA-betegek kezeléséhez szükséges döntések meghozatalában. A Magyar Klinikai Neurogenetikai Társaság vezetősége áttekintette az SMA palliatív kezelésének irányelveit, a randomizált, kontrollált gyógyszervizsgálatokat, a felnőtt SMA-betegek retrospektív és prospektív gyógyszeres vizsgálatainak eredményeit. A vizsgálat alanyai – A konszenzusajánlás megalkotása szempontjából azokat a közleményeket értékeltük, amelyek a felnőttkort elérő, főként SMA II- és III-csoportba tartozó betegek gyógyszeres kezelésének eredményeiről szolgáltatnak adatokat. A konszenzusajánlást a felnőtt SMA-betegek kezeléséről kilenc pontban fogalmaztuk meg, ami kitér a gyógyszeres kezelés technikai, szakmai feltételeire, biztonságossági szempontjaira, a betegek kiválasztására, és hosszú távú monitorizálására. Ajánlásunk a legújabb információkra alapozva segíti a felnőtt SMA-betegek palliatív ellátását és gyógyszeres kezelését, a személyre szabott kezelés során figyelembe veendő hatékonysági és biztonságossági szempontokat nyújt. Rávilágít a későbbiekben megválaszo­lan­dó, egyelőre nyitott kérdésekre is. Az ajánlás mindennapi gyakorlatban való használata a kezelés optimalizációját eredményezheti.

Ideggyógyászati Szemle

2020. SZEPTEMBER 30.

Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban

CSÁBI Eszter, ZÁMBÓ Ágnes, PROKECZ Lídia

Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória műkö­désé­ben, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképe­zése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport eseté­ben két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesz­telés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

Gyógyszerbiztonsági szemelvények – a múlt tanulságai és a jövő lehetőségei

BALÁZS Máté Ádám, DANK Magdolna

A farmakovigilancia egy dinamikusan fejlődő új tudományterület, emellett fontos ipari és hatósági terület is. A terület fejlődését olyan események mozdították előre, mint a thalidomidkatasztrófa az 1950-1960-as években, valamint az 1982-ben bevont benoxaprofen okozta fatális gyógyszermellékhatások.