Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A nők és a cardiovascularis betegségek

BENCZÚR Béla

A nők és férfiak kockázati tényezői, társadalmi és környezeti faktorai, szív-ér rendszeri betegségeik megjelenési formája, felismerése és kezelése között jelentősek a különbségek. A legfrissebb statisztikák szerint több nő, veszíti életét cardiovascularis betegségekben. A jelen összefoglaló áttekintést kíván adni a cardiovascularis betegségek, nemhez kötött jellemzőiről.

HUN 2023;33(10-11)

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A lipidanyagcsere zavarai endokrin betegségekben

HARANGI Mariann, ZSÍROS Noémi, TÓTH Nóra

A dyslipidaemia kulcsszerepet játszik számos cardiovascularis megbetegedés patomechanizmusában. Számos betegnél nem a lipoprotein-anyagcsere primer zavaráról van szó, a dyslipidaemiát valamely „nem lipid” ok magyarázza. Ezen szekunder dyslipidaemiák meglepően gyakoriak, a hátterükben álló eltérések gyakran nem kerülnek felismerésre, hacsak nem keressük őket. Az endokrin megbetegedések gyakran társulnak dyslipidaemiával.

HUN 2023;33(10-11)

PharmaPraxis

2022. OKTÓBER 24.

A gyógyszerészi intervenció hatása Alzheimer-betegek körében

A dementia – és annak leggyakoribb fajtája, az Alzheimer-kór – az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás napjainkban. A demens betegek körében gyakoribbak a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug related problem, DRP): 65–93%-uk legalább egy DRP-vel (például nem megfelelő, illetve hatékonytalan gyógyszer szedése, nonadherencia) küzd. Mindazonáltal, jelen tanulmány az első, ami megvizsgálta, javulnak-e az Alzheimer-kóros betegek gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémái gyógyszerész által vezetett gyógyszerterápiás menedzsmentprogram (medication therapy management, MTM) révén.

HUN

Klinikum

2022. ÁPRILIS 15.

A szérum D-vitamin-koncentrációja és a dementiakockázat közötti összefüggés 2-es típusú cukorbetegeknél

Néhány év óta csökken a cukorbetegek vascularis mortalitása és nő körükben a dementia miatti halálozás. Az általános populációban a jó D-vitamin-státusz csökkenti a dementia kockázatát, de igaz-e ez a diabetesesek körében is?

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2021. FEBRUÁR 24.

A magasvérnyomás-betegség előfordulása és kezelése frissen diagnosztizált familiáris hypercholesterinaemiás betegekben

NÁDRÓ Bíborka, DIÓSZEGI Ágnes, KOVÁCS Beáta, PARAGH György, PÁLL Dénes, HARANGI Mariann

A familiáris hypercholesterinaemia (FH) a koleszterinanyagcsere veleszületett zavarával járó kórkép, amelyet jelentősen emelkedett összkoleszterinszint (TC) és low density lipoprotein koleszterinszint (LDL-C), ennek következtében a szív- és érrendszeri betegségek korai megjelenése jellemez. A magas vérnyomás előfordulási gyakorisága FH-s betegekben nem tisztázott, de jelenléte független kockázati tényezője a cardiovascularis betegség kialakulásának. Megfelelő terápiája ezért kiemelt fontosságú ebben a nagy kockázatú betegcsoportban. Célul tűztük ki 86, szakrendelésünkön először megjelent, frissen diagnosztizált, lipidcsökkentő kezelésben még nem részesülő heterozigóta FH-s beteg (27 férfi, 59 nő, átlagéletkoruk 53,6±13,4 év) esetén a lipidszintek, valamint a dokumentáció alapján a magas vérnyomás előfordulásának és kezelésének értékelését. Az FH diagnózisát a Dutch Lipid Network kritériumrendszer alkalmazásával állítottuk fel. A betegek átlagos TC-szintje 8,49±1,7 mmol/l, átlagos LDL-C-szintje 6,11±1,5 mmol/l, átlagos high density lipoprotein koleszterin (HDL-C) szintje 1,62±0,5 mmol/l, míg a lipoprotein-(a)-szint mediánja 301 mg/l volt. Mindössze 33 beteg esetén diagnosztizáltak korábban magas vérnyomást (38,4%). Béta-blokkolót 23, ACE-gátlót 13, ARB-t 12, kalciumcsatorna-blokkolót 9, HCT-t 11 beteg kapott. 11 beteg részesült monoterápiában, 10 beteg kettős, 11 beteg hármas, míg 1 beteg négyes kombinált kezelést kapott. Az eredmények alapján a magasvérnyomás-betegség ebben a betegcsoportban valószínűleg aluldiagnosztizált, a javasolt kezelés pedig sem az alkalmazott szer típusát, sem annak módját tekintve nem felelt meg az aktuális terápiás irányelveknek. A magasvérnyomás-betegség szűrése és korszerű kezelése, tekintettel az FH esetén kialakuló korai érelmeszesedésre, jóval nagyobb figyelmet érdemel ebben a kiemelt kockázatú betegcsoportban.

HUN 2021;25(01)

Hypertonia és Nephrologia

2019. SZEPTEMBER 10.

Szérumhúgysavszint hypertoniában. Hazai tapasztalatok a Magyar Hypertonia Regiszter 2011., 2013. és 2015. évi adatai alapján - III. rész - A húgysavszint összefüggése a klinikai és laboratóriumi jellemzőkkel

KÉKES Ede, PAKSY András, ALFÖLDI Sándor

A Magyar Hypertonia Regiszter (MHR) 2011., 2013. és 2015. évi adatbázisa alapján 22668 hypertoniás férfi (átlagéletkor 60,8 év) és 24684 hypertoniás nő (átlagéletkor 64,1 év) esetében trendanalízissel és lineáris regresszióval vizsgáltuk a szérumhúgysavszint nagyságának összefüggését a vérnyomással, a célvérnyomás-elérés mértékével, az ISH és a hypertonia társbetegségeinek megjelenési arányával. A korrelációelemzést kiterjesztettük a metabolikus tényezőkre (BMI, haskörfogat, lipidprofil, vércukor) és a vesefunkcióra is. Szignifikáns összefüggést észleltünk a szérumhúgysavszint, a szisztolés és diasztolés vérnyomás, valamint a célvérnyomás között. Szignifikáns korreláció áll fenn a szérumhúgy sav - szint és a metabolikus jellemzők (haskörfogat, BMI, összkoleszterin, HDL-koleszterin, triglicerid, éhomi vércukor) között, illetve a hyperurikaemiában gyakoribb volt a metabolikus szindróma előfordulási aránya. A szérumhúgysavszint növekedésével párhuzamosan egyre gyakoribb a hypertoniához társult KVB, ischaemiás szívbetegség és a diabetes előfordulása. A legszorosabb összefüggés nőknél a húgysavszint és az idült vesebetegség között, férfiaknál a húgysavszint és ischaemiás szívbetegség között áll fenn. Elemzésünk alátámasztja azon nemzetközi állásfoglalást, amely szerint a hyperurikaemia egy független cardiovascularis, metabolikus és renalis kockázati tényező.

HUN 2019;23(04)

Hypertonia és Nephrologia

2018. SZEPTEMBER 14.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020 (MÁESZ). Az elmúlt hét év (2010-2017) hypertoniára vonatkozó eredményei

BARNA István, KÉKES Ede, DAIKI Tenno, DANKOVICS Gergely, KISS István, A MÁESZ Programbizottsága nevében

2010-től új, komplex, átfogó szűrőprogram indult Magyarországon „Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010-2020” címmel. A program fő célkitűzése az volt, hogy sokféle szűrési lehetőséget (eszközös vagy kérdőíves) vigyen el közvetlenül a lakossághoz. A szűrést egy speciálisan kiképzett kamionra telepítettük, amely a nagyvárosoktól a legkisebb faluig mindenhova képes volt és képes lesz eljutni. A program a „Szív és Érrendszeri Nemzeti Program” ré szeként, ma már 74 szakmai-tudományos társaság, illetve cég támogatásával működik. Az egészségügyi környezetet a mosható és fertőtleníthető felületek, speciális légszűrő rendszerek biztosították. A kamion akadálymentesített be- és kijárattal rendelkezik, a működés az ÁNTSZ minőség-ellenőrzésével és engedélyével történt. A kamion közvetlen környezetében egészségmegőrző, betegségmegelőző tevékenység folyt. A szűrések eredményeiről minden évben számot adtunk korábbi közleményeinkben. Az elmúlt nyolc évben 1505 helyen járt a speciális szűrőkamion, több mint 183335 km-t megtéve. 183655 lakos komplex szűrését végeztük el, és 436516 egyén kapott a helyes életmódról, a betegségmegelőzésről és egészségmegőrzésről információt a helyszínen. Az egészségi állapotra vonatkozó kérdésekre adott válaszok száma 14105728 volt és 341197 fő kapott információs prevenciós csomagot. 2017-ben a nők 21,9%-a jelölte, hogy van magasvérnyomás-betegsége, a mérések alapján azonban 30%-uk lehet hypertoniás. A százalékos különbség 750 női résztvevőt jelentett. A férfiak 23,6%-a jelölte, hogy tud magasvérnyomás-betegségéről, a mérések alapján azonban 43,6%-uk lehet hypertoniás, a százalékos különbség 1364 férfi résztvevőt jelöl. 2017-ben összességében 2114 nem ismert hypertoniás résztvevő esetében derült ki, hogy emelkedett a vérnyomása. Az ismert hypertoniások esetén a nők 44,8%-a, a férfiak 36,2%-a érte el a célértéket és több mint felénél mértünk 140/90 Hgmm feletti értéket. Az ismert és kezelt hypertoniás nők esetén 5,4%-ban, férfiakban 7,5%-ban mértünk 180/110 Hgmm feletti vérnyomást. A magukat nem hypertoniásnak tudott nők 24,2%-ánál, férfiak 39,2%-ánál mértünk 140/90 Hgmm feletti értéket. Mind nőknél, mind férfiaknál előfordult a 180/110 Hgmm-nél nagyobb vérnyomásérték 1,4, illetve 1,9%-ban. A haskörfogat, illetve a testzsírtömeg, az összkoleszterin, a vércukorérték és a mért vérnyomásértékek közötti összefüggés egy értelműen igazolható volt. Az eredmények alapján ismételten megállapításra került, hogy a magyar lakosság sok szempontból nagy kockázatú. A szerzők vázolták a lehetséges megoldásokat is a kockázatcsökkentés és a betegségmegelőzés szempontjából.

HUN 2018;22(03 klsz)

PharmaPraxis

2017. ÁPRILIS 24.

A gyógyszerészi gondozás a magas vérnyomás kezelésében

A szemlézett vizsgálatban a gyógyszerészi kezelés hosszútávon is hatékonynak bizonyult a vérnyomás és az összkoleszterinszint kontroll alatt tartásában. A gyógyszerészi kezelés előtti időszakban például a páciensek 54,4%-ának volt kielégítő a szisztolés vérnyomása, a kezelés utáni időszakban pedig a 93.0%-ának.

HUN

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos megbetegedések és cardiovascularis kockázat – ahogyan azt a kardiológus látja - A Figyelő 2016;1

KEREKES György

A rheumatoid arthritisben (RA) szenvedő betegek esetében már az 1950-es években leírták az érelmeszesedésre való fokozott hajlamot és az ehhez társuló magas szív- és érrendszeri halálozást. Miközben az átlagpopuláció halálozási adatai az utóbbi fél évszázadban jelentősen javultak, az RA-ban mért cardiovascularis (CV) mortalitási mutatók érdemben nem változtak.

HUN

Klinikum

2016. OKTÓBER 11.

Reumatológiai gyulladásos betegségek és cardiovascularis rizikó a reumatológus szemszögéből - A Figyelő 2016;1

SZEKANECZ Zoltán

A gyulladásos reumatológiai kórképek (arthritisek és autoimmun betegségek) nagy részében akcelerált atherosclerosis és következményesen megnövekedett cardiovascularis (CV) morbiditás és mortalitás észlelhető. Ennek háttere leginkább rheumatoid arthritisben (RA) ismert (ezért a továbbiakban döntően erre fókuszálunk), de jellemző a spondylarthritisekre, köszvényre, juvenilis arthritisre, SLE-re, sclerodermára, myositisre is.

HUN