Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2020. MÁJUS 30.

[Subduralis, subarachnoidealis és állományi vérzés egyidejű kialakulása perifériás arteria cerebri media aneurysmaruptura után]

BÉRES-MOLNÁR Anna Katalin, FOLYOVICH András, SZLOBODA Péter, SZENDREY-KISS Zsolt, BERECZKI Dániel, BAKOS Mária, VÁRALLYAY György, SZABÓ Huba, NYÁRI István

[Az agyi állományvérzés leggyakoribb oka hypertonia, a subarachnoidealis vérzésé érmalformáció megrepedése, a subduralis haematomáé rendszerint koponyatrauma. E háromféle vérzés egy időben, közös okra visszavezet­hetően ritkán alakul ki. Az intracerebralis aneurysmák gyakorisága a Willis-körtől távolodva csökken, az a. ce­rebri media distalis szakaszán alig fordul elő, ezek az esetek szinte mindig úgynevezett mycoticus aneurysmák, melyek általában súlyos immundeficiens állapotokban, endocarditisben alakulnak ki. Az 59 éves nőbeteg anamnézisében hypertonia, diétával egyensúlyban tartott diabetes mellitus szerepelt. Trauma nem érte. Felvételére egy napja fennálló, mind kifejezettebb szótalálási nehézség, bal oldali fej­tetői fájdalom miatt került sor. Felvételekor enyhe motoros aphasiát észleltünk. Érkezése után néhány perccel comatosussá vált, légzése felületes lett. CT-vizsgálattal bal olda­lon, frontoparietalisan subduralis és subarachnoidealis vérzés, mellette állományvérzés ábrázolódott, jobb oldalon a ponsban is állományvérzés látszott. Haemostatisa rendben volt. A subduralis haematoma evacuatióját követően gépi lélegeztetésre volt szükség. Szepszis alakult ki, MRSA igazolódott. Széles spektrumú antibiotikum mellett többször szorult transzfúzióra. Echokardiográfia vegetációt nem igazolt. Neurológiai státusza, vigilitasa fokozatosan javult, per os táplálhatóvá vált. A megkezdett rehabilitációt GM status epilepticus szakította meg. Koponya-CT, CT-angiográfia bal oldalon, az a. cerebri media perifériás szakaszán aneurysmát igazolt. Fizi­kális státusza alapján két hónappal később vált alkalmassá műtétre, melynek során bal oldali hátsó frontális feltáráson keresztül a corticalis felszínen elhelyezkedő aneurysmát két clippel elláttuk. A műtéti lelet és az érfalból készült szövettani vizsgálat „valódi”, nem mycoticus aneu­rysmát igazolt. Betegünk kórtörténetének különlegessége az egyidejűleg kialakult érmalformáció okozta subduralis, subarachnoidealis és agytörzsi, infratentorialis vérzés. Az igazolódott aneurysmaesetünk lokalizációjában rendkívül ritka. Még inkább különleges, hogy nem mycoticus aneurysma volt. A beteg maradványtünetekkel, de aktív életet él.]

ENG 2020;73(05-06)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚLIUS 10.

Az alkoholfogyasztás és az agyvérzés kockázata (angol nyelven)

SAJJAN Daniel, BERECZKI Dániel

Míg a kismértékű alkoholfogyasztás ischaemiás stroke kialakulásával szembeni védőhatása elfogadott, ellentmondó adatokat találunk az alkoholfogyasztás és az agyvérzés kapcsolatáról. Ebben a dolgozatban a kérdéssel kapcsolatos eset-kontroll és kohorsztanulmányokat tekintjük át.

HUN 2004;57(07-08)

Ideggyógyászati Szemle

2004. JÚLIUS 10.

A hypertoniás eredetű striatocapsularis agyvérzések felosztása és prognózisa

HORNYÁK Csilla, KOVÁCS Tibor, PAJOR Péter, SZIRMAI Imre

Munkánkban a hypertoniás striatocapsularis állományvérzéseket osztottuk fel a régió vérellátása alapján. Száztizenegy beteg anyagát dolgoztuk fel; elemeztünk alkoholfogyasztásra, dohányzásra, a hypertoniára vonatkozó anamnesztikus adatokat, laboratóriumi eredményeket és az ictalis klinikai tüneteket. A betegeket a vérzés kiindulási helye alapján posterolateralis, lateralis, posteromedialis, középsõ és anterior csoportokba soroltuk, míg a masszív vérzés az egész striatocapsularis régiót roncsolja, így forrása nem határozható meg.

HUN 2004;57(07-08)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

A hypertonia jelentősége cerebrovascularis kórképekben

SZAPÁRY László

A stroke prevalenciája világszerte kiemelkedő. A kórkép a halálozás harmadik leggyakoribb oka, és vezető oka a maradandó rokkantságnak. Az agyérbetegségek hátterében 72-86%-ban ischaemiás mechanizmus áll. A magas vérnyomás mind a haemorrhagiás, mind az ischaemiás agyérbetegségek leggyakoribb rizikófaktora, az esetek mintegy 70%-ában fellelhető.

HUN 2004;14(04)

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Idegrendszeri tüneteket okozó vascularis malformatiókkal társult cerebellaris vénás anomáliák

KOVÁCS Tibor, PAJOR Péter, BODROGI László, FARSANG Marianna, JUHÁSZ Csaba, SZIRMAI Imre

Az agyi és kisagyi vénás angiomákat újabban vénás anomáliáknak tartják, amelyek az idegszövet alternatív vénás rendszerét alkotják. A parenchimalis vénák fejlődési zavara miatt alakulhatnak ki, így - ellentétben a valódi malformatiókkal - fiziológiás funkcióik is vannak. Szabálytalan, változó lumenű vénák formálják, amelyek csillagszerűen összefolyva alkotják a jellegzetes caput medusae-t.

HUN 2002;55(07-08)

Lege Artis Medicinae

1991. DECEMBER 25.

Az agyvérzések és subarachnoideális vérzések korszerű szemlélete

LEEL-ŐSSZY Lóránt

Az agyvérzések az agyi érbetegségek között 10%-ban fordulnak elő. A subarachnoideális vérzések is gyakran társulnak az aneurysma rupturák kapcsán agyállomány vérzésekkel, ezért gyakorlati szempontból együtt tárgyalhatók a hypertensiós agyvérzésekkel. A vérzések korszerű diagnosztikája ma már elképzelhetetlen a képalkotó eljárások nélkül. A pontos diagnózis után (a CT eldönti, hogy ischaemiás, vagy vérzéses elváltozásról van-e szó) legfontosabb, hogy egy állományvérzést gyógyszeresen vagy sebészetileg kell-e kezelni? A gyógyszeres kezeléssel még nagyobb állományvérzések is jól kezelhetők és sok esetben csekély maradványtünetekkel gyógyulhatnak. Ezért fontos az első napok intenzív jellegű ellátása. A műtéti javallat ma már határozott szempontok szerint - CT vizsgálat és a beteg tüneteinek értékelése mellett – biztonsággal megállapítható, de az egyéni elbírálás elvének mindig érvényesülni kell. Ugyanez vonatkozik a subarachnoideális vérzések, illetve aneurysmák heveny szakban történő műtétére is.

HUN 1991;1(18)

Ideggyógyászati Szemle

1984. OKTÓBER 01.

Véralvadászavarok agyvérzésekben

SZIRMAI I., ANTALICZ M., FENDLER K., MÓRÓ Zs., KARTAI Zs.

A szerzők 45 subarachnoidalis és intracerebralis (állományvérzés ill. vérzéses infarktus) miatt kezelt beteg liquorának és szérumának FDP-koncentrációját és a serum prtohrombin aktivitását (PA) mérték a kórlefolyás során több alkalommal. A felsorolt kórképek topográfiai diagnózisát CT-, angiográfiás vizsgálatokkal, ill. az agy-boncolási lelet alapján állították fel. A méréseredményeket statisztikai módszerekkel értékelték.

HUN 1984;37(10)