Részletes keresés

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Pitvarfibrillatio: clopidogrel az acetilszalicilsav mellé

A warfarinnal nem kezelhető betegek esetében az acetilszalicilsav-kezelés kiegészítése clopidogrellel csökkentette az ischaemiás stroke kockázatát.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Gyógynövénytermékek és vérhígítók: együtt veszélyesek

Az alvadásgátló-vérhígító hatású warfarint szedő betegeknél megnő a szövődmények száma, ha egyúttal táplálékkiegészítőket is szednek – derült ki egy új kutatásból.

HUN

Lege Artis Medicinae

2011. MÁRCIUS 20.

Az orális antikoagulálás új lehetősége a kardiogén eredetű stroke prevenciójában - Fókuszban a RE-LY vizsgálat

SZAPÁRY László

A kardiogén eredetű stroke-ok leggyakoribb oka a pitvarfibrilláció. E ritmuszavar gyakorisága az életkorral meredeken nő, az idős lakosság 10%-át érinti. A pitvarfibrilláció következtében kialakuló stroke legtöbbször súlyos, mortalitása magas.

HUN 2011;21(03)

Lege Artis Medicinae

2009. NOVEMBER 20.

Dabigatran vagy warfarin pitvarfibrillációban: a RE-LY vizsgálat eredményei és jelentősége

KELTAI Mátyás

A klinikai gyakorlatban nem ritka, hogy a pitvarfibrillációra későn, csak az ischaemiás stroke kialakulása kapcsán derül fény. Pitvarfibrillációban a bal pitvar az alapbetegség miatt dilatált, a véráramlás a pitvari kontrakciók elmaradása miatt is lelassult, ezért a pitvarban és különösen a bal fülcsében thrombus alakulhat ki. Az ischaemiás stroke-ot az innen leszakadó embolusok okozzák.

HUN 2009;19(11)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. OKTÓBER 12.

RE-LY (Randomized Evaluation of Long-term anticoagulant therapY)

MATOS Lajos

Kezelés: Dabigatran, naponta 2×110 mg vagy 2×150 mg. A kontrollcsoport warfarint szedett, 1, 3, 5 mg dózisban, hogy a legalább havonta ellenőrzött INRérték 2,0-3,0 között legyen. Kísérő kezelés: Napi <100 mg adagban nem volt akadálya acetilszalicilsav adásának. A vizsgálat elején a kinidinnel kezelt betegek szedhették ezt a gyógyszert is, de két év múlva a vizsgálati tervet módosították, és a kinidinterápiát kizárták a tanulmányból, mert fölvetődött, hogy kölcsönhatásba kerülhet a dabigatrannal.

HUN 2009;1(04)

Lege Artis Medicinae

2009. SZEPTEMBER 21.

RE-LY

MATOS Lajos

Kezelés: Dabigatran, naponta 2×110 mg vagy 2×150 mg. A kontrollcsoport warfarint szedett, 1, 3, 5 mg dózisban, hogy a legalább havonta ellenőrzött INRérték 2,0-3,0 között legyen. Kísérő kezelés: Napi <100 mg adagban nem volt akadálya acetilszalicilsav adásának. A vizsgálat elején a kinidinnel kezelt betegek szedhették ezt a gyógyszert is, de két év múlva a vizsgálati tervet módosították, és a kinidinterápiát kizárták a tanulmányból, mert fölvetődött, hogy kölcsönhatásba kerülhet a dabigatrannal.

HUN 2009;19(08-09)

Lege Artis Medicinae

2004. ÁPRILIS 21.

Thromboemboliás betegségek és véralvadásgátlás Indikációk, lehetőségek, gyakorlati problémák

SAS Géza

A kis molekulatömegű (LMW) heparinok széles körű alkalmazása hazánkban is elősegítette a thromboemboliák megelőzését és kezelését. Elterjedésük főleg egyszerű klinikai alkalmazásuknak és az előállító cégek aktív promóciójának köszönhető. A „szükségtelenné váló” laboratóriumi kontroll (valójában annak hiánya) különösen a terápiás alkalmazás során okozhat olykor súlyos szövődményeket (vérzést, thromboemboliát stb.).

HUN 2004;14(04)

Lege Artis Medicinae

2004. FEBRUÁR 21.

Tudományos tallózó

Ritka gyógyszerkölcsönhatás: warfarin és áfonyaszörp BMJ 2003;327:1454. Jól ismert, hogy bizonyos élelmiszerek befolyásolhatják a véralvadásgátló gyógyszerek hatását. Ezek nagy része közismert, a gyógyszergyárak is felhívják rá a betegek figyelmét. Ebben a közleményben a szerzõk egy ritka és végzetes kölcsönhatásról számolnak be. A hetvenes éveiben járó férfi beteg a cefalexinnel kezelt alsó légúti infekcióját követõen két hétig szinte semmit nem kívánt enni, kizárólag áfonyaszörpöt ivott és szedte állandó gyógyszereit: digoxint, fenitoint, warfarint.

HUN 2004;14(02)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Antikoaguláns kezelés agyérbetegségekben

NAGY Zoltán

Az antikoaguláns kezelés gyakorlata, indikációs területe a cerebrovascularis betegek ellátásában még ma is vitatott. Remélhető, hogy a javuló diagnosztikai lehetőségek, a képalkotó eljárások kiterjedt alkalmazása, a haemostasis pontosabb vizsgálata és monitorozása, az egyre nagyobb számú multicentrikus vizsgálat segítségével jobban meg tudjuk határozni a kezelés feltételeit. Antikoaguláns kezelés beállítása indokolt lehet a stroke-prevencióban, elsősorban cardioembolisatio megelőzésére, azokban az esetekben, ahol a stroke valószínűsége magasabb, mint 5%, továbbá az agyi vénás thrombosisokban, valamint a mélyvénás thrombosisok megelőzésére. Progresszív ischaemiás stroke kezelésében az antikoaguláns adása ma még vitatott. A heparinnal (kumarinokkal, warfarinnal) folytatott kezelés tapasztalatai letisztultak, ezzel szemben a kis molekulasúlyú heparinok, heparinoidok alkalmazásáról jelenleg még nincs elég adat, széleskörű klinikai vizsgálat.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1993. AUGUSZTUS 31.

Boston környéki antikoagulációs vizsgálat pitvarfibrilláció esetén

MATOS Lajos

Az első hónap kivételével a protrombin idő a vizsgálati időszak 83%-ban a kívánt határok között volt. A warfarin-csoportban két „stroke” fordult elő (0,41%/év), míg a kontroll csoportban 13 (2,98%/év). A warfarin-csoport összhalálozása 2,25% volt, a kontrolloké 5,97%. A warfarin kezelés során kisebb vérzés 38 betegben fordult elő, a kontrollok között 21 esetben. A kontrollcsoport későbbi elemzése aszerint, hogy szedtek-e aszpirint és milyen adagban, illetve hogy ez milyen mértékben védett az agyi történések ellen, azt mutatta, hogy a legtöbb agyi esemény a napi 325 mg aszpirint szedők között fordult elő (évi átlag 3,9%). A sem aszpirint, sem warfarint nem szedő csoportban a „stroke” gyakoriság évi 1,8% volt és a warfarinnal kezelt csoportban ez 0,45%-nak adódott.

HUN 1993;3(08)