Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2009. NOVEMBER 30.

Új nézőpontok a generalizált epilepsziák szemléletében

HALÁSZ Péter, KELEMEN Anna

Munkánk célja, hogy megmutassuk, miért vált elavulttá és tarthatatlanná az „idiopathiás generalizált epilepszia” (IGE) koncepció.

HUN 2009;62(11-12)

Lege Artis Medicinae

2008. OKTÓBER 19.

Szédüléssel járó neurológiai kórképek

FAZEKAS András

A perifériás és centrális vestibularis szindrómák négy tünet - vertigo, nystagmus, egyensúlyzavar, hányinger - kombinációjából jönnek létre. A vertigo a térbeli orientáció zavara. A nystagmus másodlagosnak tekinthető és a vestibuloocularis reflex irányspecifikus kiegyensúlyozatlanságának eredménye. Az egyensúlyzavar a vestibulospinalis rendszerek kóros aktivációja; a hányinger a nyúltvelői hányásközpont ingerületbe jutásának következménye.

HUN 2008;18(10)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

A cluster fejfájás trigeminovascularis elmélete

TAJTI János, SZOK Délia, VÉCSEI László

A cluster fejfájás ritka, igen súlyos megbetegedés, mely klinikailag jól jellemezhető, de patomechanizmusa kevéssé ismert. A klinikai tünetekből három, a koreredettel összefüggő tényre következtethetünk: A fejfájás rendszerint periorbitalisan jelentkezik. Ez fel- veti az ipsilateralis nociceptív trigeminalis pályák aktivitását. A könnyezés és az orrfolyás a parasym pathicus rendszer aktivitását tükrözi. A ptosis és a myosis a sympathicus rendszer gátlására utal. Feltehetően létezik egy agytörzsi reflex kapcsolat, mely a Gasser-dúc ingerületbejövetelekor aktiválódik. Spontán cluster rohamban és nitroglycerin indukálta rohamban a véna jugularis externában a kalcitonin génrelációs peptid és a P anyag plazmaszintje megemelkedett. Oxigéninhalációra és subcutan sumatriptan terápiára a kalcitonin génrelációs peptid koncentrációja normalizálódott. Ezek az adatok rámutatnak a trigeminovascularis reflex funkciójára cluster fejfájásban.

HUN 1996;49(09-10)

Ideggyógyászati Szemle

1995. MÁRCIUS 01.

AZ A HULLÁM DIAGNOSZTIKAI JELENTŐSÉGE: AXONO-AXONALIS REFLEX VAGY EPHAPSIS?

KÓMÁR József

A szerző alkoholos polyneuropathiában szenvedő 30 beteg közül 5 esetében észlelt A hullámot. Saját tapasztalatai és az irodalmi adatok alapján megállapítja, hogy a hullámnak nincsen önálló diagnosztikai jelentősége, igen fontos viszont az egyéb késői hullámoktól történő elkülönítése.

HUN 1995;48(3-4)

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Hypoglycaemia-érzet diabetes mellitusban: prospektív klinikai-epidemiológiai vizsgálatok

KERÉNYI Zsuzsa, TAMÁS Gyula, KEMPLER Péter, VARGHA Péter

A hypoglycaemia az insulinkezelés egyik gyakori, és potenciálisan veszélyes mellékhatása. A hypoglycaemia gyakorisága és a hypoglycaemia-érzet felmérése céljából 91 egymást követően felvett, (48 terhes és 43 nem terhes) insulinnal kezelt cukorbeteg nőt vizsgáltunk prospektiv módon, 9-15 pontos, ismételt vércukor- profilok végzésével. Kérdőíves módszerrel regisztráltuk a betegek szubjektiv hypoglycaemiás tüneteit. A betegek kétharmadában (62/91 beteg) találtunk biokémiailag igazolt hypoglycaemiát A betegek egyharmada egyáltalán nem érezte, 23 bizonytalanul, 19 biztosan érezte a hypoglycaemiát. A különböző csoportok között nem találtunk significans eltérést a betegek kora, a diabetes tartama, a testsúly kg-onkénti insulindózisa, a glycohaemoglobin (GHb) szintje és a szövődmények gyakorisága szempontjából. A cardiovascularis autonom functio vizsgálatára 31 betegen végeztünk el 5 standard cardiovascularis reflex-tesztet. Az autonom neuropathiás betegek kora, a diabetes tartama, a diabetes szövődményeinek gyakorisága significansan meghaladta a cardiovascularis reflex-teszt negatív csoportét. Eredményeink újabb klinikai epidemiológiai adatok annak bizonyítására, hogy a hypoglycaemia-érzet hiánya nincs feltétlen összefüggésben a cardiovascularis autonom neuropathiával.

HUN 1991;1(03)

Ideggyógyászati Szemle

1989. MÁRCIUS 01.

A masseter reflex diagnosztikai értéke agytörzsi károsodásokban

GÖRÖMBEY Zoltán, CSÉCSEI György

A masseter reflex (MR) a rágóizomzat proprioceptív reflexe, ívét Szentágothai állatkísérlettel tisztázta (1. ábra). Eszerint mind az afferens, mind az efferens ingerület a motoros trigeminus-gyökéren éri, ill. hagyja el az agytörzset. Az átkapcsolódás helye a nucleus mesencephalicus nervi trigemini. Mclntyre és Robinson vizsgálatai szerint a reflexív embernél a fentivel azonos.

HUN 1989;42(03)

Ideggyógyászati Szemle

1988. FEBRUÁR 01.

Tapasztalataink cerebrovascularis betegek peroralis pentoxifyllin kezelésével

DR ASZTALOS Zsuzsa, DR SZEGEDI Norbert, DR NAGY Zoltán

A szerzők 15 cerebrovascularis beteg féléves peroralis pentoxifyllin-kezelésének klinikai hatékonyságát vizsgálták 9 fős, hagyományos vascularis kezelésben részesülő kontroll csoporthoz viszonyítva. Egyben kísérletet tettek a stroke utáni neurológiai syndroma quantitatív követésére alkalmas pontozóskála kidolgozására. Elsősorban a motoros és coordinatios functiokban észleltek lényeges javulást, míg az érzészavar és reflex status érdemben nem változott. A fentiek alapján az irodalommal egyezően, pentoxifyllin adagolását javasolják kiegészítésként a már elfogadott therapia mellett.

HUN 1988;41(02)

Ideggyógyászati Szemle

1985. OKTÓBER 01.

A corneo-mandibuláris reflex diagnosztikus jelentősége

RÉVÉSZ Tamás, LEEL-ŐSSY Lóránt

A szerzők 62 primer vagy secunder módon kialakult agytörzsi károsodás esetében állapították meg a corneo-mandibularis reflex jelentőségét és értékes jelnek tartják a lokalizációs diagnózis felállításában. Elkülönítik az úgynevezett liberatiós reflexektől és ezektől eltérően e reflex jelentkezése sem Parkinson-syndromában sem senilis praesenilis dementiaban nem bizonyult jellegzetesnek. A szerzők véleménye szerint a reflex úgynevezett lassú formája ponto-mesencephalis sérülésre utal, a cortico-bulbaris, cortico-reticularis kapcsolatok károsodását jelzi.

HUN 1985;38(10)

Ideggyógyászati Szemle

1982. SZEPTEMBER 01.

Elektromyográfiás és elektroneuronográfiás vizsgálatok sclerosis multiplexben

DR CZOPF József

A szerző 38 SM-es beteg elektromyográfiás vizsgálata során 11-nél perifériás károsodásra utaló jeleket (kóros spontán tevékenység, motoros egység átlagidőtartam 20%-ot meghaladó növekedést) talált. 28 beteg 62 idegén neuronográfiás vizsgálat történt: 12-nél vezetési sebesség csökkenés, 8-nál szenzoros, 5-nél pedig motoros axonlézióra utaló amplitúdó redukció volt megállapítható. 1 betegnél 3 cps sorozatingerrel 75%-os amplitúdó redukciót találtak. 18 SM-es betegnél 40 alkalommal H reflex vizsgálat történt. A motoneuron ingerlékenységi görbe szekundér facilitáció fázisában regisztrált spaszticitást igazoló eltérést. Ennek mértéke a klinikai kép súlyosságával, a betegség tartamával és a multiplicitással arányosnak mutatkozott. A perifériás idegrendszer szubklinikai szintű károsodása a SM-ben nem tekinthető kivételesnek.

HUN 1982;35(09)

Ideggyógyászati Szemle

1982. JANUÁR 01.

Rövid látenciáju faciális reflexek

DR CSÉCSEI György, DR NAGY Béla

A szerzők a n. supraorbitális ingerléssel kiváltott ellenoldali korai reflexválasz pályáját, s fiziológiai szerepét próbálják meghatározni saját vizsgálataik, s az irodalmi adatok alapján. Arra a következtetésre jutnak, hogy az ellenoldali R1 reflex interfaciális agytörzsi kapcsolat révén váltódik ki, míg a n. faciális ingerlésre kapott reflexválasz F válasz.

HUN 1982;35(01)