Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2010. JÚNIUS 20.

Depressziós kórképek jelentősége krónikus vesebetegségben

ZALAI Dóra Márta, SZEIFERT Lilla, NOVÁK Márta

A közlemény szerzői a vesebetegek körében tapasztalható hangulatzavarokról (depressziós kórképekről) adnak gyakorlatorientált, átfogó ismertetést a krónikus vesebetegek ellátását végző szakemberek számára. A depressziós kórképek gyakori társbetegségek krónikus vesebetegségben, amelyek a betegpopuláció mintegy egynegyedét érintik. Ezek a mentális, kognitív és szomatikus tünetekkel járó kórképek jelentősen rontják a krónikus vesebetegségben szenvedők prognózisát. Számos bio-pszicho-szociális tényező (immun- és gyulladásos folyamatok, a glükózhomeosztázis zavarai, alvászavarok, krónikus fájdalom, szexuális zavarok, szociális szerepváltozások és veszteségek, valamint a szociális támogatás hiánya) fokozza a depresszió kialakulásának kockázatát. A depresszió rendszeres szűrése indokolt lenne a krónikus vesebetegségben szenvedők körében, és erre a célra több validált szűrőeszköz is rendelkezésre áll. A depresszió kezelésére többek között gyógyszeres terápia és strukturált pszichoterápiák alkalmazhatók, amelyekre vonatkozóan eddig kevés vizsgálat történt vesebetegek körében. Ezek alapján a strukturált pszichoterápiák és néhány antidepresszívum krónikus vesebetegek körében is az általános ajánlásoknak megfelelően alkalmazható, más antidepresszívumokat csökkentett dózisban kell adni, vagy nem adhatók.

HUN 2010;14(03)

Hypertonia és Nephrologia

2010. FEBRUÁR 20.

Hemodializált vesebetegek transzplantációval kapcsolatos attitűdjének vizsgálata

VÁMOS Eszter Panna, CSÉPÁNYI Gábor, MOLNÁR Miklós Zsolt, RÉTHELYI János, KOVÁCS Ágnes, MARTON Adrienn, NÉMETH Zsófia, NOVÁK Márta, MUCSI István

A krónikus vesebetegek kezeléssel kapcsolatos döntése alapvető fontosságú a transzplantáció felé vezető út szempontjából. Ezeket a döntéseket, egyéb tényezőkön kívül, a betegek vesebetegséggel és kezeléssel kapcsolatos ismeretei, véleménye, elvárásai és más szubjektív tényezők is befolyásolhatják.

HUN 2010;14(01)

Magyar Radiológia

2007. OKTÓBER 20.

A hasnyálmirigy-átültetés napjainkban: indikáció, műtéti technika, szövődmények, képalkotó vizsgálatok és eredmények

NÉMETH Andrea, DOROS Attila, HARTMANN Erika, WESZELITS Viola, DABASI Gabriella, LANGER Róbert, MÁTHÉ Zoltán, JÁRAY Jenő

A diabetes mellitus krónikus micro- és macrovascularis szövődményekkel járó betegség. Napjainkban a pancreasátültetés az egyetlen, hosszú távon inzulinmentességet biztosító terápiás eljárás, ezért a kombinált vese- és hasnyálmirigy- átültetés jelenleg az optimális gyógymód juvenilis diabetesben és veseelégtelenségben szenvedő betegek esetében.

HUN 2007;81(05-06)

Lege Artis Medicinae

2005. MÁJUS 20.

A transzplantációs regiszterek szerepe a veseátültetett betegek immunszuppresszív terápiás irányelveinek kialakításában

PERNER Ferenc, HERCZEG Balázs, SZENOHRADSZKY Pál, ASZTALOS László, KALMÁR-NAGY Károly, JÁRAY Jenő

A szerzők jelen közleményükben a veseátültetett betegek immunszuppresszív terápiájának két alapvető eredményességi indikátorát, a graft- és a betegtúlélést vizsgálják. Megállapítják, hogy a randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok eredményeit jól kiegészítik a - szervátültetés területén rendelkezésre álló - transzplantációs adatbázisok, illetve az ezek alapján elvégzett regiszteranalízisek.

HUN 2005;15(05)

Ca&Csont

2004. MÁJUS 20.

Az alfakalcidol szerepe a vesetranszplantáció után kialakuló osteopenia megelõzésében

BERCZI Csaba, ASZTALOS László, KINCSES Zsolt, BALOGH Ádám, LŐCSEY Lajos, BALÁZS György, LUKÁCS Géza

A prospektív tanulmány célja a kalcium- és az alfakalcidolkezelés kalcium-anyagcserére gyakorolt hatásának hosszú távú vizsgálata vesetranszplantált betegek körében.

HUN 2004;7(02)

Magyar Radiológia

2003. ÁPRILIS 20.

Transzplantált vesék ureterszűkületeinek kezelése invazív radiológiai módszerekkel

DOROS Attila, WESZELITS Viola, PUHL Mária, RUSZ András, JANSEN Judit

A transzplantált vesék ureterében 2-13%- ban fordul elő szűkület, elzáródás, nekrózis. Ezek megoldására sebészi, endourológiai és invazív radiológiai módszereket választhatunk. Az utóbbi módszer eredményeinek elemzése és bemutatása mellett egyszerűen alkalmazható terápiás algoritmus felállítását kíséreltük meg tanulmányunkban.

HUN 2003;77(02)

Lege Artis Medicinae

1994. AUGUSZTUS 31.

Az ultrahang-alapvizsgálatok jelentősége a transzplantált vese monitorizálásában a korai posztoperatív szakaszban

MORVAY Zita, MAROFKA Ferenc, CSAJBÓK Ernő, SZENOHRADSZKY Pál

Egyetemünkön 1992 novembere óta végezzük vesetranszplantált betegek ultrahang-alapvizsgálatát és ultrahangos monitorizálását a korai posztoperatív szakban. Közleményünkben 24 beteg alap- és követéses ultrahangvizsgálatának adatait dolgoztuk fel. A kiindulási ultrahangkép 18 esetben bizonyult normálisnak. A morfológiai eltérések közül üregrendszeri tágulat, paren chymaduzzanat fordult elő. Minden esetben, amikor a graftot súlyos komplikáció fellépte miatt el kellett távolítani, kontroll ultrahang vizsgálatok során a kiindulási vizsgálathoz képest morfológiai változást figyeltünk meg. A duplex Doppler-vizsgálatok során mért rezisztenciaindex értéke már az alapvizsgálat kor 24 betegből 8-ban esett a kórosnak tartott 75% feletti tartományba. A későbbiek során a 8-ból 4 betegben lépett fel olyan súlyos szövődmény, amely miatt a beültetett vesét el kellett távolítani. A kezdetben normális rezisztenciaindex értékekkel rendelkező 16 betegből mindössze két vesét vesztettünk el. Tapasztalataink azt mutatják, hogy az alap- és követéses ultrahang vizsgálatok fontos jelentőségűek a vesetranszplantált betegek managementjében, részben a korai szövődmények felderítésében és lehetőség szerint időben megkezdett kezelésében, részben a később kialakuló eltérések helyes értelmezésében.

HUN 1994;4(08)