Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 27

Hypertonia és Nephrologia

2011. SZEPTEMBER 20.

A magyar nefrológia nagyjai: Petrányi Gyula professzor (1912-2000). I. rész

SZALAY László

Egy nemzet csak hagyományainak tisztelete révén maradhat fenn, őrizheti meg identitását. Ezért is figyelemre méltó kezdeményezésnek tartom Radó János főszerkesztő úr részéről ennek a sorozatnak a megindítását. Petrányi Gyula professzor a XX. századi magyar belgyógyászat, ezen belül is a nefrológia és az immunológia kiemelkedő egyénisége, tevékenysége igen sokrétű volt. Munkásságáról készített összefoglalóm első része általános emberi nagyságával, valamint a glomerularis megbetegedések immunmodulációs kezelésében játszott szerepével foglalkozik. A második részben tárgyalom szerepét a veseszövettani vizsgálatok, a vesebetegek gondozása, szűrése, a művesekezelés elterjesztésében, a vesebeteg-ellátás fejlesztésében, valamint a klinikofarmakológia és a veseátültetés területén.

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

A HIV-pozitívak transzplantálhatóságát is szabályozni kell! – Interjú dr. Langer Róberttel

Jövőre csatlakozunk az Eurotransplanthoz. Létre kell hozni addigra egy adatbázist, nemzeti transzplantációs regisztert, valamint a szakterülethez kötődő regiszterek felügyeletét. Ki kell alakítani egy adatbázist, amelyben össze lehet fogni a centrum adatokat és a donorszervek adatait – mondta dr. Langer Róbert, a Transzplantációs Szakmai Kollégium tagozatvezetője.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Vége az EHEC-járványnak Németországban

Vége az EHEC-járványnak Németországban. A Robert Koch országos járványügyi intézet csütörtöki nyilatkozata szerint új megbetegedések immár alig vannak, visszaszorult a különleges kóli bélbaktérium okozta, véres hasmenéssel járó kór.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Az élelmiszerbiztonság kihat vesénk egészségére is

Debreceni Nephrologiai Napok keretében a „A melamin tragédia és tanulságai” szekciója élénk vitát váltott ki...

Gondolat

2011. AUGUSZTUS 15.

Az intézmény - összevonások is nehezítik a szervtranszplantációt

Remények szerint egyre több betegen végezhetnek majd szervátültetést Magyarországon az Eurotransplanthoz való csatlakozás után. De a donorszervek számának növeléséhez nem csak donorok hiányoznak, hanem egyéb feltételek is.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Több lehet itthon a donor

Transzplantációs koordinátori hálózat működhet 45 kórházban akár jövő év elejétől.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Két élődonoros szervátültetés egy recipiensen

Nemrégiben hajtották végre első szimultán, kettős élődonoros szervátültetésüket egyetlen recipiensen a Pennsylvania állambeli Milton S. Hershey kórház sebészei. A recipiens, egy hatvanéves férfi feleségétől egy vesét, valamint fia májának egy darabját kapta meg a közel 19 órás, bonyolult beavatkozás során. Több szerv szimultán átültetése több élő donorból egyetlen recipiensbe rendkívül ritkának számít az Egyesült Államokban: a különböző élő donorokból származó májjal és vesével végzett beavatkozást 1987 óta mindössze tíz alkalommal végezték el.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Mennyit ér a vesém?

A miért illegális a szervkereskedelem? című interjúban Bognár Gergely bioetikus felvázolja e kérdéskör jelenségeit.

Hypertonia és Nephrologia

2011. ÁPRILIS 20.

A veseátültetést követő cytomegalovirus-fertőzés problémája, HLA-típus és a CMV-fertőzés iránti fogékonyság

VARGA Marina

Varga Marina 1986-ban kapta meg diplomáját a budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. Tudományos diákköri munkáját az I. sz. Sebészeti Klinikán dr. Alánt Oszkár kutatócsoportjában végezte, ahol a szigetsejt- transzplantáció kísérletes kidolgozásával foglalkozott. Szakdolgozatát is ebből a témából írta. Az egyetem elvégzése után a transzplantáció fertőzéses szövődményeinek megoldása érdekelte, ezért 1986-tól 1995-ig az Országos Közegészségügyi Intézet (később Országos Epidemiológiai Központ) Virológiai Osztályán dolgozott, ahol hazánkban - egyedülálló módon - a transzplantált betegek virális infekcióinak diagnosztikájával foglalkoztak. Az Országos Epidemiológiai Központban szerzett tapasztalat segítségével 1994-ben a Transzplantációs és Sebészeti Klinikán olyan víruslaboratóriumot sikerült kialakítania, amely megfelelő diagnosztikai hátteret biztosít a transzplantált betegek ellátásához. 2009 óta a laboratórium vezetője. Szakvizsgát szerzett 1994-ben (orvosi mikrobiológia) és 2001-ben (orvosi laboratóriumi diagnosztika). Angol és orosz közép- és felsőfokú nyelvvizsgákkal rendelkezik. 2009-ben védte meg PhD-értekezését (témavezető: prof. dr. Reusz György). Összesen 36 tudományos közlemény és két könyvfejezet szerzője. 1996-ban és 2005-ben az Orvosi Hetilap Markusovszkij-díjában, 2006-ban a Májkutatási Alapítvány díjában részesült. A medikusoktatás keretein belül magyar és angol diákok kórélettani laboratóriumi gyakorlati oktatásában vesz részt, és tantermi előadást is tartott. Négy szakdolgozat témavezetője volt. A Magyar Mikrobiológiai Társaság, a Magyar Infektológiai Társaság, a Magyar Transzplantációs Társaság és a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaság tagja, a társaságok éves kongresszusain rendszeres előadó.

Hypertonia és Nephrologia

2010. OKTÓBER 20.

A vesetranszplantáció helyzete Magyarországon, 2010

LANGER Róbert, TORONYI Éva

Három mérföldkőnek tekinthető műtét teremtette meg a magyar veseátültetést. Az 1902-ben Ullmann Imre kutyaműtéteivel kezdődő transzplantáció a technikai kivitelezhetőséget, Németh András 1962-es élő donoros transzplantációja és Perner Ferenc 1973-as programindító műtéte pedig már a valós lehetőséget jelentették a magyar betegek számára. Azóta több mint 5000 veseátültetés történt, és a műtéteket ma már a négy egyetemi centrumban végzik. 2009-ben országosan 248 veseátültetés történt (Budapest: 148, Szeged: 51, Pécs: 39, Debrecen: 34), ebből 24 élő donoros, kilenc kombinált vese-hasnyálmirigy átültetés volt. Az egészségügy romló finanszírozási helyzete ellenére az átültetések száma stagnál egy 15 éves időszakon belül, ami azonban nemzetközi összehasonlításban jelentős visszaesést jelent. Országunkban alacsony az élő donoros átültetések aránya, nincsen lehetőség a keresztdonációra, inkompatibilis átültetésre, nem megoldott a hiperszenzibilizált betegek átültetése, nem létezik „old-for-old” program. Mindezen problémák megoldását is eredményezheti a csatlakozás az Eurotransplanthoz, amely a szakma egyértelmű kívánsága a pozitív szlovén és horvát példa nyomán.