Az eLitMed.hu orvostudományi portál a böngészés tökéletesítése érdekében cookie-kat használ.
Ha bővebb információkat szeretne kapni a cookie-k használatáról és arról, hogyan módosíthatja a beállításokat, kattintson ide: Tájékoztató az eLitMed.hu Cookie-használatáról.
Részletes keresés
Kérjük, állítsa be a paramétereket!
Találatok száma: 130
Ideggyógyászati Szemle
2020. SZEPTEMBER 30.
Alvással a felejtés ellen? Az alvás szerepe az asszociációs memóriafolyamatokban
Számos bizonyíték utal arra, hogy az alvás szerepet játszik különböző emlékezeti rendszerek konszolidációjában. Kevesebbet tudunk arról, hogy milyen szerepe van az alvásnak a relációs memória működésében, illetve az érzelmi arckifejezések felismerésében, holott ez olyan fundamentális kognitív képesség, amit mindennap használunk. Ezért kutatásunk célja annak feltérképezése, hogy az alvás milyen szerepet tölt be az asszociációs memória működésében annak függvényében, hogy mikor történik a tanulás. Vizsgálatunkban összesen 84 fő vett részt [átlagéletkor: 22,36 (SD: 3,22), 21 férfi/63 nő], akiket két csoportra osztottunk: esti és reggeli csoportokra, utalva arra, hogy mikor történt a tanulás. Mindkét csoport esetében két tesztfelvétel volt, közvetlenül a tanulást követően (rövid távú tesztelés) és 24 órával később (hosszú távú tesztelés). A relációs memória vizsgálatára az arcok és nevek tesztet alkalmaztuk. Sem az azonnali, sem a késleltetett tesztelés során nem találtunk különbséget a csoportok között sem az általános tanulási mutatóban (arcokhoz társított nevekre való emlékezés érzelmi valenciától függetlenül), sem a különböző érzelmi arckifejezésekhez kapcsolódó nevekre való emlékezésben. Ezzel ellentétben, a csoporton belüli elemzés alapján a reggeli csoport a rövid távú teszteléshez képest nagyobb mértékű felejtést mutatott 24 órával később, a hosszú távú tesztelésen, míg az esti csoport ugyanolyan teljesítményt mutatott mindkét alkalommal. Emellett összefüggés jelent meg a teljesítmény, az alvásminőség, az alváshatékonyság és az alváslatencia között. Eredményeink arra hívják fel a figyelmet, hogy az alvás és a tanulás időzítése fontos szerepet játszik az emlékek stabilizációjában, csökkentve ezzel a felejtés mértékét.
Klinikum
2024. ÁPRILIS 10.
Másképp működik az infantilis agy
A csecsemőkori amnézia rejtélye azt sugallja, hogy a fejlődő agyban másképp működik a memória. Bármennyire is valóságosnak tűnnek, becsben őrzött legkorábbi emlékeink valószínűleg fényképek láttán vagy a szüleink elmesélése alapján alakultak ki, írja a Science folyóirat.
Lege Artis Medicinae
2023. DECEMBER 19.
Időskori hypothyreosis – Kezeljem vagy ne kezeljem?
A pajzsmirigy csökkent működése gyakori az idősekben. A hypothyreosis gyakori okai között szerepel a pajzsmirigy autoimmun megbetegedése, a korábbi pajzsmirigyműtét és a radiojód-terápia. A tünetek atípusosak lehetnek, és a szérumpajzsmirigy-stimuláló hormon szintjének mérését a laboratóriumi vizsgálatok részeként feltétlenül el kell végezni. Az emelkedett szérum-TSH-szint megállapítását ismételt vizsgálattal kell megerősíteni.
Lege Artis Medicinae
2023. DECEMBER 19.
Az agyi neuronhálózatok szerepe a dementiák kialakulásában: vizsgálati módszereink az optogenetikától a mesterséges intelligenciáig
A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Rendszer-Neurobiológia Kutatócsoportjában a fő célkitűzésünk a kognitív folyamatok agyi mechanizmusainak jobb megértése. A tanulás, memória, figyelem és döntéshozás idegrendszeri alapjait nemcsak normális körülmények között, hanem kóros állapotokban is vizsgáljuk, különös tekintettel a neurodegeneratív dementiákra, mint az Alzheimer- és a Parkinson-kór.
Ideggyógyászati Szemle
2023. MÁJUS 30.
A Verbális Epizodikus Memória Teszt
Az epizodikus emlékezet hanyatlása az enyhe kognitív zavar és a különböző hátterű dementiák egyik legkorábbi kognitív markere. Magyar nyelven szinte alig van elérhető, standardizált, a magyar nyelv sajátságait figyelembe vevő epizodikusmemória-teszt. A tanulmány egy új emlékezeti vizsgálóeszközt, a Verbális Epizodikus Memória Tesztet (VEMT) mutatja be, ismertetve a teszt felépítését, standardizált használatát.
Ideggyógyászati Szemle
2023. MÁRCIUS 30.
[A betegségsúlyosság és a krónikus CPAP-terápia hatása a kognitív funkciókra és az eseményhez kapcsolódó potenciálokra OSAS-ban ]
[Az obstruktív alvási apnoe szindróma (OSAS) az ismétlődő ébredések és/vagy a krónikus intermittáló hypoxia miatt nappali álmosságot, hangulatváltozásokat és különböző kognitív területek működési zavarát okozhatja. Az OSAS által leginkább érintett kognitív területekre és annak mechanizmusára vonatkozóan különböző lehetőségeket javasoltak.]
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
2022. JÚNIUS 16.
Fehérállományi neuronok és szerepük a temporalislebeny-epilepsziában
A temporalislebeny-epilepszia (TLE) az egyik leggyakoribb felnőttkori farmakoterápia-rezisztens epilepszia, melyben a hippocampalis elváltozások mellett jelentős patológiás elváltozások találhatók a neocorticalis területeken is. Ismert, hogy a TLE-betegek agykérgi fehérállományában szignifikánsan nagyobb számban vannak jelen neuronok, mint nem epilepsziásokban, abban az esetben is, ha képalkotó eljárásokkal a neocortex területén nem látható eltérés. Korábbi vizsgálataink során kimutattuk, hogy a fehérállományi neuronok között vannak mind serkentő, mind gátló neuronok. Eredményeink arra utaltak, hogy a fehérállományi neuronok jelentős része a magzati korban átmenetileg jelen lévő subplate maradványaként van jelen, míg másik részük feltételezhetően a vándorlás során a fehérállományban rekedt populáció.
Klinikum
2022. JÚNIUS 14.
Hogyan befolyásolják az orális fogamzásgátlók és a nemi hormonok a társas viselkedést és az empátiát?
Az orális fogamzásgátlók (OF) és az endogén női nemi hormonok a természetes nemi ciklussal (TC) bíró nőkben számos pszichológiai sajátosságot befolyásolnak (pl. kognitív működés és érzelmek), azonban eddig kevés vizsgálat foglalkozott ezek társas viselkedésre gyakorolt hatásával. Egy korábbi vizsgálat eredményei már utaltak arra, hogy a TC-vel bíró nők proszociálisabb viselkedést tanúsítanak, mint az OF-et szedők, azonban a háttérben álló neuroendokrin hatásmechanizmus feltáratlan maradt. Ezért német és svájci pszichológusok és viselkedési közgazdászok elemezték, hogy milyen az egészséges OF- és TC-nők társas döntéshozatali folyamata, társas viselkedése és empátiája ciklusuk különböző ösztradiol- és progeszteronszintű szakaszaiban.
Idegtudományok
2022. MÁRCIUS 08.
Mi történik az agyunkban, amikor meghalunk?
Először rögzítették EEG-vel egy haldokló ember agyhullámait. Az agy az átmenet során és 30 másodpercig a halál után is aktív és koordinált maradt. Az átmenet során az álmodásra, a memória-előhívásra és a meditálásra jellemző EEG-hullámok jelentek meg.
Lege Artis Medicinae
2022. FEBRUÁR 24.
A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének felmérési lehetőségei: egydimenziós skálák
A műtét utáni fájdalomcsillapítás minőségének mérésére egyre nagyobb figyelem irányul a klinikai gyakorlatban, mivel a nem megfelelően kezelt fájdalom számos negatív következménnyel jár mind a betegek, mind az egészségügyi ellátást végzők számára. Az ellátás minőségértékelésének fontos komponense a betegkimenetek mérése, ehhez pedig rendszeres fájdalomértékelések és megbízható fájdalomfelmérő eszközök szükségesek. Közleményünk fő célja a műtét utáni fájdalom felmérésére vonatkozó skálák, fájdalomfelmérő eszközök felkutatása a releváns szakirodalmi közleményekben, amelyhez szisztematikus irodalomkutatást végeztünk PICO (population, intervention, control, and outcomes) technika segítségével. Összesen 396 hozzáférhető és értékelhető cikket találtunk, amelyekből a legfontosabb 31 angol és három magyar nyelvű írás eredményeit összegezzük. A fájdalomcsillapítással foglalkozó szervezetek műtétet követően rendszeres fájdalomfelmérést ajánlanak, amelyhez egydimenziós és többdimenziós fájdalomfelmérő eszközök állnak rendelkezésre. Az egydimenziós skálák közül a Numerikus Fájdalomfelmérő Skálát (Numerical Rating Scale, NRS), a Vizuális Analóg Skálát (Visual Analogue Scale, VAS) és a Verbális Leíró Skálát (Verbal Descriptor Scale, VDS) hasonlítjuk össze a műtét utáni fájdalom mérésének szempontjából azonosítható előnyök, valamint korlátozó tényezők bemutatásával. Bár a klinikumban az NRS-t használják a legszélesebb körben, a VAS érzékenyebb a változások detektálására és statisztikai szempontból is a legjobban kezelhető. A VDS-nek is van előnye, mégpedig az, hogy az eredmény értelmezésében nincsenek jelentős eltérések. A VAS ugyanakkor használati szempontból a legbonyolultabb, a legkevésbé preferált a betegek körében, és közvetlenül műtét után sem mindig alkalmazható. A VDS a legkevésbé érzékeny mérőeszköz, amelynek eredményét a szóértelmezés eltérései befolyásolják és gyenge szókincsű betegeknél nem alkalmazható. Az egydimenziós skálák előnye, hogy gyorsan bevethetők és egyszerű a használatuk, de a fájdalomnak csak egy dimenzióját, az intenzitását mérik, a beteg által megadott értékek és a fájdalom megélése, valamint a megfigyelhető következmények közötti kapcsolat az esetek érdemi részében nem egyértelmű. Ezért, amikor a körülmények lehetővé teszik, érdemes megfontolni a multidimenzionális eszközök használatát.
1.
2.
3.
Ideggyógyászati Szemle Proceedings
Egészségügyi szakmai irányelv az akut ischaemiás stroke diagnosztikájáról és kezeléséről
AUG 31.
4.
5.
1.
2.
Klinikai Onkológia
A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri
AUG 29.
3.
Klinikai Onkológia
A szarkopénia mérése komputertomográfiával és jelentősége az onkológiai betegeknél
AUG 29.
4.
5.