Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

1979. JÚNIUS 01.

Tapasztalatok a pszichoterápiás kezelés kórházi feltételeiről

DR. KÓNYA Gyöngyvér, DR. POLAY Erika, DR. SZÜCS Rozália, DR. TOMCSÁNYI Teodóra

Szerzők, az OIE női idegosztályára neurózis-betegség miatt beutalt, válogatás nélküli 500 betegnél katamnesztikusan vizsgálták a belátáson alapuló verbális pszichoterápia feltételeit. Azt találták, hogy a beutalt betegek igen kis százalékánál adott a pszichoterápiás gyógyíthatóság döntő feltétele a „pszichés betegségtudat”, illetve a pszichoterápiás motiváció. Fontosnak tartják, a rendelkezésre álló pszichoterápiás módszerek segítségével, ezen előfeltételek kialakítását. Az intézeti keretek között a legtöbb esetben csak erre van lehetőség.

HUN 1979;32(6)

Ideggyógyászati Szemle

1979. MÁJUS 01.

Kórházi tapasztalatok a csoport-psychotherápia alkalmazása során

DR. KÓNYA Gyöngyvér, DR. POLAY Erika, DR. SZÜCS Rozália, DR. TOMCSÁNYI Teodóra

A szerzők verbális non-direktív vezetési-technikájú, szabad-interactiós csoport-psychotherapia alkalmazása során szerzett tapasztalataikról számolnak be. Adott keretek közt, a zárt csoportokban, a neurotikus betegek 10—12 ülésen vehetnek részt. Megfigyeléseik erre az első szakaszra vonatkoznak. Ugyanazon therapeuta-páros vezette neurotikus csoportokban közös mozzanatokat figyeltek meg: a feszültség, a vezetővel szembeni agresszió, az elhárítás, rivalizálás stb. megjelenési formáira vonatkozóan. A neurotikus betegek csoportjai a csoport fejlődésében a 10—12 ülés alatt a csoporttáválásig jutnak el. Már ebben a korai időszakban is észlelnek viselkedésváltozást a csoportban: „az egocentrikus” megnyilvánulások arányának csökkenését és a „szociabilisabb” megnyilvánulások gyakoribb előfordulását. A 10-12 ülés legnagyobb hasznának a psychés betegszerep kialakulását tartják, mely a psychotherapiás motiváció, illetve további psychotherapiás kezelés elengedhetetlen feltétele.

HUN 1979;32(5)

Ideggyógyászati Szemle

1972. JANUÁR 01.

Psychologiai teszt-vizsgálatok leleteinek változása Atropin-coma kezelés hatása alatt

DR KLEININGER Ottó, DR ZSADÁNYI Ottó, DR MOLNÁR Klára

Szerzők 20 psychiatriai beteg psychológiai-teszt vizsgálatát végezték Atropin-coma kezelés közben. Megfigyeléseik és az irodalom adatai alapján megállapították, hogy: 1. Atropin-coma kezelés után sem intelligentia- sem memória-csökkenés nem található, sőt a betegek teljesítménye a kezelés befejezésekor lényegesen jobb, mint a kezelés előtt. 2. Az Atropin-coma főleg a szorongásos depressiós kórképekben jobb, mint az elektroshock-kezelés. 3. A paranoid kórképekben viszont nem látszik hatásosnak.

HUN 1972;25(01)

Ideggyógyászati Szemle

1970. AUGUSZTUS 01.

A visualis EEG-elemzés és a leletezés szubjektív tényezői

DR. MOUSSONG-KOVÁCS Erzsébet, KLEIN Sándor

Az EEG-hullámok complex psychikus tevékenységek közreműködésével (mint pl. érzékelés, optikus emlékezet, problémamegoldó gondolkodás, döntés, verbalizáció, kommunikáció) és különféle személyiségtényezők befolyása alatt (mint pl. motivációk, irányultság, perceptiv typus, intuíció, rigiditas vagy flexibilitas) nyerik el kórjelző értéküket. A szubjektiv tényezők kísérletes, quantitativ vizsgálatára az elektroence-phalographus és a klinikus információ-cseréjének eszközét, a verbális leletet választottuk. A kísérlet első szakaszában 8 EEG-szakember ismeretlen, más-más véletlenszerű eloszlásban mutatott regisztrátumokat határozott meg leletminták és pontozóskála segítségével. A válaszok matematikai statisztikai értékeléséből kiderült: 1) Megbízhatóan - p=0,05 szinten - különítették el a kórfolyamatok különböző súlyosságú stádiumait; 2) a differentiálás során a lelet quantitativ jellemzőit részesítették előnyben; 3) az anomália mértékének verbális és pontskálán megadott értékei között nagyfokú (r = 0,87) pozitív korreláció mutatkozott. A második fázisban 10 klinikus a felhasznált leletminták pathologiás jelentőségére vonatkozó szubjektív valószínűségét fejezte ki verbalisan és százalékosan. Becsléseikből kiderült: 4) a választott leletminták valóban megfeleltek egy növekvő súlyosságú sorrendnek; 5) a „bit"-egységekben kifejezett magas információ-tartalmú leletek szóródása igen csekély volt, szemben az alacsony információ-tartalmúak jelentékeny szórásával - közöttük ugyanis r= 0,80 negativ korrelációt találtunk.

HUN 1970;23(8)