Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2023. SZEPTEMBER 30.

Hypertonia és nefroprotekció időskorban

DOLGOS Szilveszter, HUSZÁR Liliána

Az idősebb korosztály aránya és életkilátása fokozatosan növekszik társadalmunkon belül, ráadásul ebben az életszakaszban a hypertonia és a csökkent veseműködés előfordulási gyakorisága már meghaladhatja a 60%-ot. Közleményünkben ismertetni szeretnénk a hypertonia és a krónikus vesebetegség kezelésének fontosságát, hangsúlyozva a CKD korai felismerésére és kezelésére vonatkozó szakmai megfontolásokat.

HUN 2023;33(8-9)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Gyógyszeres kezelési stratégiák, hypertoniás sürgősségi állapotok

FARSANG Csaba

A közleményben összefoglalom a hypertoniás betegek gyógyszeres kezelésére, és külön fejezetrészben a hypertoniás sürgősségi állapotokra vonatkozó jelenleg érvényes gyógyszeres kezelési irányelveket.

HUN 2022;32(10)

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

Rezisztens és szekunder hypertoniák

ALFÖLDI Sándor

A hypertonia a cardiovascularis események és halálozás vezető rizikófaktora világszerte. A terápiarezisztens hypertonia esetében a terápia ellenére fokozott a hypertoniával összefüggő cardiovascularis és renalis morbiditás. A valódi terápiarezisztens hypertoniában a szekunder hypertonia prevalenciája rendkívül magas. Mivel az időben történő adekvát kezelés nélkül nemritkán súlyos szövődmények várhatók.

HUN 2022;32(10)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Migrénes stroke, migrén és stroke

KERÉNYI Levente

A migrén és a stroke kapcsolata több szintű. Mivel mindkettő gyakori, így ischaemiás stroke más okból migrénben is szenvedő betegnél is kialakul. Az ischaemiás stroke tünetei hasonlíthatnak aurás migrénre, és valódi migrénes infarktus (MI) is kialakulhat. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha a migrénroham teljesíti az alábbiakat: Aurás migrénben szenvedő betegnél jelentkezik, megfelel a korábbi rohamoknak, kivéve, hogy egy vagy több auratünet tovább tart, mint 60 perc, képalkotó vizsgálat infarktust igazol a megfelelő területben és más ok kizárható. A migrénes infarktus incidenciája alacsony, az összes ischaemiás stroke 0,2–0,5%-a. Ez a fiatalok körében azonban 13% is lehet. Az MI gyakoribb nőkben, elsősorban a hátsó érterületet érinti (posterior: 70–80%), általában kisméretű (64,7%), többszörös laesio észlelhető az esetek 41,2%-ában.

HUN 2022;7(1)

Hypertonia és Nephrologia

2019. MÁJUS 10.

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

SIMONYI Gábor, FERENCI Tamás, FINTA Ervin, IGAZ Iván, BALOGH Sándor, GASPARICS Roland, MEDVEGY Mihály

A legfrissebb európai hypertoniaajánlás a magas vérnyomás kezelésére első terápiás lehetőségnek javasolja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer antagonistáknak (RAAS-gátlók) a kalciumcsatorna-blokkolókkal (CCB) vagy diuretikumokkal alkotott fix kombinációit (FDC). Az antihipertenzív terápia során a terápiahűség az egyik jelentős tényező a nemkívánatos cardiovascularis események csökkentésében. Célkitűzés: A szerzők célja a hypertonia indikációjában indított angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók (ACE-gátlók)/CCB FDC-k egyéves perzisztenciájának összehasonlítása volt. Módszer: A retrospektív vizsgálatban a szerzők a 2012. október 1. és 2013. szeptember 30. közötti időszakban első alkalommal, bár - mely ACE-gátló/CCB FDC-k receptjeit kiváltó betegeket választották ki, akik a megelőző 12 hónapban hasonló készítményekkel nem részesültek antihipertenzív terápiában. A vénykiváltási adatokat az Országos Egészség biztosítási Pénztár vényforgalmi adatbázisa szolgáltatta. A perzisztencia modellezésére a túlélésanalízis klasszikus eszköztárát alkalmazták, ahol a „túlélési” idő a gyógyszer szedésének abbahagyásáig eltelt idő volt. Eredmények: A bevonási követelményeknek 124388 beteg felelt meg. A ramipril/amlodipin FDC egyéves perzisztenciája 54% volt, amelyet a perindopril/amlodipin FDC 47%-os, a lizinopril/amlodipin 36%-os, a ramipril/felodipin 26%-os és a trandolapril/verapamil 12%-os eredménye követett. A ramipril/amlodipin FDC-hez képest (referencia) a perindopril/amlodipin FDC elhagyásának kockázata 30%-kal (HR = 1,30, p < 0,0001), a lizinopril/amlodipin FDC-é 79%-kal (HR = 1,79, p < 0,0001) volt magasabb, míg a ramipril/felodipin FDC-é (HR = 2,28, p < 0,0001) mintegy kétszeres, a trandolapril/verapamil FDC-é (HR = 4,13, p < 0,0001) pedig több mint négyszeres volt. A 360 napra korlátozott átlagos gyógyszerszedési idő 270,2 nap volt a ramipril/amlodipin FDC, 242,7 nap a perindopril/amlodipin FDC, 211,2 nap a lizinopril/amlodipin FDC, 186,3 nap a ramipril/felodipin FDC, míg 125,7 nap a trandolapril/verapamil FDC esetén. Következtetések: A szerzők igazolták, hogy a hypertonia indikációjában alkalmazott ACE-gátló/CCB FDC-k egyéves perzisztenciája jelentősen különbözött. A betegadherencia szempontjából a legelőnyösebbnek a ramipril/amlodipin FDC bizonyult.

HUN 2019;23(02)

Hypertonia és Nephrologia

2015. MÁRCIUS 20.

A kalciumcsatorna-blokkolók fix dózisú kombinációban történő alkalmazása növekedésének jelentősége a hazai orvosi gyakorlatban a 2007-2013 közti időszakban

BARNA István, GYURCSÁNYI András

Vérnyomáscsökkentő kezelés során a diabetes mellitus, az obesitas és a lipidanyagcsere-zavar komplex kezeléséről beszélünk, amely egyben a kardiometabolikus szindróma és a krónikus veseelégtelenség kialakulása elleni küzdelmet is jelenti. Mind az angiotenzinkonvertálóenzim-bénítók (ACE-gátlók), mind az angiotenzinreceptor-antagonisták (ARB-k), kalciumcsatorna-blokkolók (CCB), b-blokkolók, tiazid és tiazidtípusú diuretikumok „A” evidenciaszinttel csök­kentik a cardiovascularis morbiditást és mortalitást. A CCB-k, a leghatékonyabb vér­nyomáscsökkentők fő hatása a vasodilatatio, melynek alapján antiischaemiás, an­ti­anginás és antihipertenzív szerekként használjuk a mindennapi gyakorlatban. Felhasználva az Országos Egészségpénztár adatbázisát, először elemeztük a hazai 2007 és 2013 közt alkalmazott CCB-k forgalmának változását. A vizsgált időszakban az orvosok által tb-támogatással rendelt CCB-k között az amlodipinfelhasználás a legnagyobb. 2007 decemberében a receptek közel 75%-a amlodipin volt, ez 2013 de­cemberére 87,12%-ra nőtt. A CCB szerek közül 2007 és 2013 közötti időszakban statinokkal (atorvastatin + amlodipin), ACE-gátlókkal (ramipril + felodipin, lisinopril + am­lodipin, perindopril + amlodipin, ramipril + amlodipin, verapamil + trando­lap­ril), ARB gyógyszerekkel (valsartan + amlodipin, telmisartan + amlodipin), illetve b-blok­kolóval (BB) (metoprolol + felodipin) alkotott fix dózisú kombináció érhető el a tá­mo­gatott körből. A vizsgált időszak alatt a monoterápiában rendelt CCB-k használata csökkent, a kombinációban kiváltott készítmények alkalmazása fokozatosan nö­ve­ke­dett. A vizsgált hétéves időszak végére a kiváltott dobozok mennyiségének már több mint 40%-a CCB fix kombinációt tartalmazott. Az amlodipin + perindopril kombináció felhasználása megnőtt, míg az amlodipin + lisinopril háttérbe szorult. A fe­lo­dipin + ramipril kombináció alkalmazása csökkent, részesedése 5% alá esett.

HUN 2015;19(01)

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

A Cluster fejfájás és kezelése

JELENCSIK Ilona

A cluster típusú fejfájás ritka, az egyik legnagyobb fájdalommal járó önálló fejfájáskórkép. Visszatérő, szigorúan féloldali, súlyos, rövid időtartamú fájdalomrohamok jellemzik, melyekhez különböző autonóm tünetek kapcsolódnak. Az aktuális fájdalomroham oka ismeretlen, bár a legtöbb szerző lokális vasodilatatióval, neuropeptidek felszabadulásával, neurogén gyulladással, oedemával hozza kapcsolatba. Etiológiája teljesen ismeretlen. A cluster fejfájás kezelése a megelőzést (profilaxis) és a rohamterápiát foglalja magában. Az epizodikus formákban ergotamin, kalciumcsatorna- blokkolók, lithium, szerotoninantagonisták és szteroidok használatosak, míg a krónikus formákban lithium a választandó szer verapamil mellett. A rohamterápia eszközei az ergotamin, az oxigénbelégzés és a sumatriptan. Kivételesen a gyógyszeres kezelésre refrakter krónikus formákban sebészeti kezelés is szóbajön.

HUN 1996;49(11-12)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Dán verapamil infarktus vizsgálat II

MATOS Lajos

Annak tanulmányozása, hogy az infarctus második hetétől kezdett, és 12–18 hónapon át folytatott verapamil-kezelés csökkenti-e az összhalálozást és a jelentős coronaria események (halál, reinfarctus) gyakoriságát.

HUN 1994;4(05)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Komplex supraventricularis aritmia sikeres kezelése a 26. gesztációs héttől

HAJDÚ Júlia, SZABÓ István, MACHAY Tamás, PAPP Zoltán, SZATHMÁRI András, KONCZ Erzsébet

A méhen belüli életben jelentkező ritmuszavarok súlyos problémát, esetenként a magzat az újszülött halálát okozhatják. A terhesség 26. hetétől észleltünk (ATL, Ultramark 9-es készülékkel végzett echokardiográfiával, M-mód, 2 dimenziós, színes Doppler) és kezeltünk sikeresen magzati pitvarlebegés és supraventricularis tachycardia váltakozásának képében jelentkező komplex supraventricularis aritmiát. A transplacentaris kezelést digoxinnal (0,25 mg/die) majd digoxin (0,5 mg/die) és verapamil (80 mg/die) kombinációjával végeztük. Az anyai vér digitáliszszintje 1,4 ng/ml; 1,1 ng/ml; majd 1,76 ng/ml volt. A szinuszritmus helyreállt, a hydrops tünetei megszűntek. A magzati életben észlelt supraventricularis tachycardia esetén a digoxin az első választandó szer. Az anyai vér digitáliszszintjét a szerzők 2,0 ng/ml körül tartják a leginkább megfelelőnek. A kezelést kórházban kell elkezdeni, napi ultrahangkontroll mellett. A szívritmus helyreállítása után heti ambuláns ellenőrzés javasolt. A 35. gesztációs hét után észlelt súlyos ritmuszavar esetén a terhesség terminálása és a magzat extrauterin kezelése javasolt.

HUN 1994;4(03)

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dán verapamil infarktus vizsgálat I

MATOS Lajos

Annak fölmérése, hogy ha már az infarktus gyanújakor iv. verapamil kezelést kezdenek, majd azt peros folytatják, a következő 6 hónapban csökken-e a halálozás, illetve a re infarktus aránya.

HUN 1994;4(03)