Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 15

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Migrénes stroke, migrén és stroke

KERÉNYI Levente

A migrén és a stroke kapcsolata több szintű. Mivel mindkettő gyakori, így ischaemiás stroke más okból migrénben is szenvedő betegnél is kialakul. Az ischaemiás stroke tünetei hasonlíthatnak aurás migrénre, és valódi migrénes infarktus (MI) is kialakulhat. Ez utóbbiról akkor beszélünk, ha a migrénroham teljesíti az alábbiakat: Aurás migrénben szenvedő betegnél jelentkezik, megfelel a korábbi rohamoknak, kivéve, hogy egy vagy több auratünet tovább tart, mint 60 perc, képalkotó vizsgálat... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2019. MÁJUS 10.

Az angiotenzinkonvertálóenzim-gátló/kalciumcsatornablokkoló fix gyógyszer-kombinációk egyéves perzisztenciája hypertoniában

SIMONYI Gábor, FERENCI Tamás, FINTA Ervin, IGAZ Iván, BALOGH Sándor, GASPARICS Roland, MEDVEGY Mihály

A legfrissebb európai hypertoniaajánlás a magas vérnyomás kezelésére első terápiás lehetőségnek javasolja a renin-angiotenzin-aldoszteron rendszer antagonistáknak (RAAS-gátlók) a kalciumcsatorna-blokkolókkal (CCB) vagy diuretikumokkal alkotott fix kombinációit (FDC). Az antihipertenzív terápia során a terápiahűség az egyik jelentős tényező a nemkívánatos cardiovascularis események csökkentésében. Célkitűzés: A szerzők célja a hypertonia indikációjában indított angiotenzinkonvertálóenzim-gátlók... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2015. MÁRCIUS 20.

A kalciumcsatorna-blokkolók fix dózisú kombinációban történő alkalmazása növekedésének jelentősége a hazai orvosi gyakorlatban a 2007-2013 közti időszakban

BARNA István, GYURCSÁNYI András

Vérnyomáscsökkentő kezelés során a diabetes mellitus, az obesitas és a lipidanyagcsere-zavar komplex kezeléséről beszélünk, amely egyben a kardiometabolikus szindróma és a krónikus veseelégtelenség kialakulása elleni küzdelmet is jelenti. Mind az angiotenzinkonvertálóenzim-bénítók (ACE-gátlók), mind az angiotenzinreceptor-antagonisták (ARB-k), kalciumcsatorna-blokkolók (CCB), b-blokkolók, tiazid és tiazidtípusú diuretikumok „A” evidenciaszinttel csök­kentik a cardiovascularis morbiditást és... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

1996. NOVEMBER 20.

A Cluster fejfájás és kezelése

JELENCSIK Ilona

A cluster típusú fejfájás ritka, az egyik legnagyobb fájdalommal járó önálló fejfájáskórkép. Visszatérő, szigorúan féloldali, súlyos, rövid időtartamú fájdalomrohamok jellemzik, melyekhez különböző autonóm tünetek kapcsolódnak. Az aktuális fájdalomroham oka ismeretlen, bár a legtöbb szerző lokális vasodilatatióval, neuropeptidek felszabadulásával, neurogén gyulladással, oedemával hozza kapcsolatba. Etiológiája teljesen ismeretlen. A cluster fejfájás kezelése a megelőzést (profilaxis) és a... tovább »

Lege Artis Medicinae

1994. MÁJUS 25.

Dán verapamil infarktus vizsgálat II

MATOS Lajos

Annak tanulmányozása, hogy az infarctus második hetétől kezdett, és 12–18 hónapon át folytatott verapamil-kezelés csökkenti-e az összhalálozást és a jelentős coronaria események (halál, reinfarctus) gyakoriságát.

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Komplex supraventricularis aritmia sikeres kezelése a 26. gesztációs héttől

HAJDÚ Júlia, SZABÓ István, MACHAY Tamás, PAPP Zoltán, SZATHMÁRI András, KONCZ Erzsébet

A méhen belüli életben jelentkező ritmuszavarok súlyos problémát, esetenként a magzat az újszülött halálát okozhatják. A terhesség 26. hetétől észleltünk (ATL, Ultramark 9-es készülékkel végzett echokardiográfiával, M-mód, 2 dimenziós, színes Doppler) és kezeltünk sikeresen magzati pitvarlebegés és supraventricularis tachycardia váltakozásának képében jelentkező komplex supraventricularis aritmiát. A transplacentaris kezelést digoxinnal (0,25 mg/die) majd digoxin (0,5 mg/die) és verapamil (80... tovább »

Lege Artis Medicinae

1994. MÁRCIUS 30.

Dán verapamil infarktus vizsgálat I

MATOS Lajos

Annak fölmérése, hogy ha már az infarktus gyanújakor iv. verapamil kezelést kezdenek, majd azt peros folytatják, a következő 6 hónapban csökken-e a halálozás, illetve a re infarktus aránya.

Lege Artis Medicinae

1993. FEBRUÁR 24.

Verapamil alkalmazása a gyermekkardiológiai gyakorlatban

BUZÁS Emil

A szerző a kalcium-antagonista verapamil gyakorlati alkalmazását ismerteti a gyermek kardiológia három fontos betegségcsoportjában. Kiemeli a gyermek-, ifjú- és a felnőttkor különbözőségeit, mind a betegségek tüneteinek, mind a gyógyszer alkalmazásának szempontjából. A betegségcsoportok közül részletesen foglalkozik a paroxysmalis supraventricularista chycardiával, mivel az életveszélyes roham leküzdésében a verapamil döntő változásokat hozott. Ennek alátámasztására saját, megyei beteganyagát... tovább »

Lege Artis Medicinae

1992. NOVEMBER 30.

A Verapamil hatékonyságának, biztonságosságának és tolerálhatóságának értékelése a magas vérnyomás kezelésében

MATOS Lajos

A napi egyszeri IsoptinSR tabletta adagolása a betegek 74,4%-ában a diastoles vérnyomást 90 Hgmm alá csökkentette, napi másfél tabletta esetén a diastoles nyomás 85– 87%-ban normalizálódott. Az élet minősége a szerzők által használt hat kérdésre vonatkozó skála szerint a kezelési időszak végére kifejezetten javult. Mellékhatásként szorulást (5%), vala mint végtagoedemát és fejfájást (1–1%) észleltek. Kifejezett mellékhatások miatt a kezelést 4,3%-ban kellett abbahagyni.

Lege Artis Medicinae

1992. JÚNIUS 30.

A verapamil antianginás hatása

KÉKES Ede

A verapamil a calciumantagonista szerek prototípusa. A szer antianginás hatását a szív elő- és utóterhelésének csökkenése magyarázza, de jelentősége van a direkt myocardialis hatásnak is (negatív inotropia és pozitív lusitropia). A vasodilatátor hatás ellenére sem alakul ki jelentős reflexes tachycardia. Az ischaemiás szívbetegség minden formájában sikerrel alkalmazzák. Erőteljes coronariatágító is. Napi dózisa 240–360 mg. Hatására javul a terheléses tolerancia, csökken az anginás rohamok száma... tovább »