Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 613

Ideggyógyászati Szemle

1956. ÁPRILIS 01.

Psychiatriai betegek reserpin kezelése

DR. SIMKÓ Alfréd, DR. B. Stiaszny Erzsébet

Szerzők röviden ismertetik a reserpin pharmakológiáját, majd áttekintést nyújtanak annak somatopsychés hatásmechanizmusáról. A szert elsősorban diencephalikus sedativumnak tekintik. Vércukorterheléses vizsgálataik alapján megerősítik a szer hypoglykaemizáló hatását is. Megállapítják, hogy a reserpin a pilocarpin okozta myosist prolongálni képes. 25 ambuláns beteget kezelve 76%-os remissiós eredményt értek el átlagosan. Legjobbak az eredményeik a vaso-vegetatív é. affekt-labil, anxiosus, hypochondriás, coenaesthopathiás, zavart, izgatott, klimakterialis és hyper-thyreotikus vonásokat mutató betegeknél, valamint proce sus schizophreniásoknál. A nem súlyos mellékhatásokra való tekintettel a szerzők a reserpint az ambuláns psyehiatriai praxisban létjogosultnak tartják. A gyógyszert nem tekintik a psychosisok causalis therapeutikumának, csupán a, psychés compensatio elérésére irányuló „neurolepticum"-nak. Nem tartják azonban kizártnak, hogy a reserpin- és insulin-kezelés effektusaiban rokon mechanizmusok szerepelnek.

Hírvilág

2022. OKTÓBER 04.

Nobel-díj – a tudomány alapjait érintő kérdést vizsgálták a díjazott kvantumfizikusok

A kvantumfizikai véletlen szerepének pontosításában végeztek döntő fontosságú kísérleteket a fizikai Nobel-díjjal kitüntetett tudósok, akiknek az eredményei alapvető jelentőségűek a kvantuminformatika fejlődésében és a kvantumtitkosításban is – mondta Csanád Máté fizikus, az ELTE Természettudományi Kar Fizikai Intézet Atomfizikai Tanszékének egyetemi tanára az MTI-nek annak kapcsán, hogy kvantumfizikai kutatásaiért Alain Aspect francia, John F. Clauser amerikai és Anton Zeilinger osztrák fizikus kapja az idei fizikai Nobel-díjat.

Fókuszban

2022. SZEPTEMBER 06.

A tioktánsav a tünetes diabeteses polyneuropathiában szenvedő betegek kezelésében

BEDŐ Csaba

A tioktánsavval diabeteses neuropathiában végzett nagy, randomizált, kontrollos vizsgálatok tanúsága szerint már rövid távú (háromhetes), napi 600 mg, intravénásan alkalmazott tioktánsav-kezelés klinikailag jelentős mértékben csökkenti a diabeteses polyneuropathia vezető tüneteit, amihez a neuropathiás károsodások javulása is társul. A 4–7 hónapos per os tioktánsav-kezelés trendszerűen csökkenti a neuropathiás károsodásokat, és javítja a cardialis vegetatív neuropathiát.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

Tartalom:

  • Az elemi rehabilitáció helye, szerepe és lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások területén
  • A funkcionális látás és annak vizsgálata, a látástréning lehetőségei és optikai segédeszközök fejlődése
  • A függőségek változásának lehetőségei az ártalomcsökkentésben – A dohányzás átalakulásának és szabályozásának trendje a világban és Európában
  • 4–10 éves gyermekek táplálkozás és fizikai aktivitás felmérésének eredményei
  • Otthoni parenterális táplálás, mint szervpótló kezelés a rövidbél szindrómában
  • Paradicsomok antioxidáns tartalmának összehasonlítása
  • Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.

    Tartalom:

  • Nemzetközi szakmai ajánlások és jó gyakorlatok a biofilm és a sebváladék management témáiban
  • Mentálhigiéné szerepe a sürgősségi ellátók lelki egészsége védelmében
  • A védőnői gondozásban rejlő lehetőségek a gestatiós diabeteses édesanyák utógondozásának támogatásában
  • Helyes lábápolással az amputáció ellen
  • Helyi szakmai protokoll megújítása és egy új check-lista bevezetése a szeptikus osztályon
  • Az ápolás nehézségei pánikbetegségben szenvedő, Covid-19-fertőzött, intenzív terápiát igénylő nő esetében, különös tekintettel a betegség kimenetelére
  • Az acute pain service teamek előfordulási gyakorisága a magyar egészségügyi ellátórendszerben

  • Hivatásunk

    2022. AUGUSZTUS 28.

    X. szekció - Szakdolgozók jövőképe a magyar egészségügyi ellátórendszerben

    Tartalom:

  • Ápolásvezetői kihívások a XXI. században
  • Betegbiztonság a kórházi ellátásban
  • Az egészségügyi szolgálati jogviszony szabályozásának szakdolgozókat érintő nehézségei
  • Változásmenedzsment a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház tagkórházaiban egy konkrét példán keresztül
  • Ki fog minket ápolni, avagy meddig maradunk ápolók?
  • Jövőkép más megvilágításban
  • Az informatika alkalmazása a dietetikában a prevenció és terápia területén

  • Egészségpolitika

    2022. JÚLIUS 31.

    Covid-19-áldozatok

    A járvány két évében 37 ezerrel többen haltak meg, mint az azt megelőző években – megjelentek az első konkrét adatok az elmúlt több mint két év olyan áldozatairól, akik a Covid okozta fertőzés mellett az egészségügyben kialakult súlyos állapot miatt veszítették életüket. A halaszthatónak ítélt beavatkozásokra, szűrővizsgálatokra várók, a krónikus betegek nemcsak orvosukhoz nem jutottak el, de még telefonon sem kaphattak segítséget. Leginkább a szív- és érrendszeri, a daganatos, a stroke, az ortopédiai és mentális betegeket érintette megrázóan. A járványhelyzet következményei viszont talán leginkább azzal szembesítenek minket drámai módon, hogy mennyire rossz a magyar lakosság egészségi állapota.

    Ideggyógyászati Szemle

    2022. JÚLIUS 30.

    [A posztoperatív neurokognitív diszfunkció korai és késői prediktorai szívsebészeti beavatkozás után]

    URCUN Salim Yusuf , ALTUN Yasar , PALA Aybars Arda

    [A posztoperatív kognitív diszfunkció (POCD) számos elemből összeálló állapot, amit a magasabb agyi funkciókat igénylő feladatok végrehajtásában jelentkező zavar jellemez. A nagy sebészeti beavatkozások, így például a szívsebészeti beavatkozások utáni korai időszakban gyakran jelenik meg memóriazavarral, csökkent koncentrációs készséggel, zavartsággal vagy delíriummal jellemezhető kognitív diszfunkció. A POCD következtében elhúzódik a posztoperatív gyógyulás, megnő a munkába való visszatéréshez szükséges időtartam és csökken a beteg életminősége. Vizsgálatunk célja az volt, hogy a Montreal Kognitív Felmérés (MoCA) és a Mini Mentális Teszt (MMT) segítségével felmérjük, milyen mértékben fordul elő POCD a szívsebészeti beavatkozá­sok utáni korai és késői időszakban. Célunk volt továbbá annak megállapítása, hogy e neurokognitív tesztek a POCD milyen prediktív faktorait képesek kiszűrni. A vizsgálatba bevont betegekkel a szívsebé­szeti beavatkozás előtt, a hatodik posztoperatív napon és a harmadik posztoperatív hónapban végeztük el a két tesztet. A hatodik posztoperatív napon detektált neuro­kognitív diszfunkciót korai, míg a harmadik posztoperatív hónapban detektált neurokognitív diszfunkciót késői POCD-nek számítottuk. A vizsgálatba 127 olyan beteget vontunk be, akik a preoperatív periódusban nem rendelkeztek neurokognitív diszfunkcióval. A korai neurokognitív diszfunkciót a következő tényezők jelezték előre: életkor, átlagos vérlemezke-térfogat (MPV), New York Heart Association (NYHA-) osztályozás pontszáma, x-clamp-idő, cardiopulmonalis bypass (CPB) időtartama, a posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolás időtartama, akut myocardialis infarktus (AMI) előfordulása a preoperatív periódusban. A késői neurokognitív diszfunkciót a követ­kező tényezők jelezték előre: életkor, MPV, NYHA-klasszifikáció, x-clamp-idő, CPB-időtartam, a posztoperatív inten­zív terápiás és kórházi ápolás időtartama. Eredményeink alátámasztják azt a szak­irodalmi megállapítást, miszerint a delírium a szívsebészeti beavatkozások utáni harmadik hónapban a kognitív funkc­iók hanyatlásával jár együtt. Ebből az következik, hogy a POCD definiálásához használható standard diagnosztikai tesztek hiánya megnehezíti a kutatási eredmé­nyek interpretálását ezen a szakterületen. A neurofiziológiai teszteket csak akkor lehet majd megfelelő módon használni és interpretálni, ha kialakul a konszenzus a POCD diagnózisa kapcsán. Eredményeink szerint az előrehaladott életkor, valamint a hosszú posztoperatív intenzív terápiás és kórházi ápolási idő előre jelzi mind a korai, mind a késői neurokognitív diszfunkciót; a do­hányzás csak a késői neurokognitív diszfunkció kockázati tényezője.]

    Idegtudományok

    2022. JÚLIUS 07.

    Thrombectomia versus bridging-terápia ischaemiás stroke-ban

    Az elmúlt években több randomizált, kontrollált vizsgálat hasonlította össze ischaemiás stroke-ban a kizárólagos intravénás thrombolysis és az úgynevezett kombinált bridging (áthidaló) terápia hatékonyságát, mely során az intravénás thrombolysist (IVT) endovascularis thrombectomia (EVT) követi. A vizsgálatok során a bridging terápia egyértelműen jobb eredményeket mutatott, mint a kizárólagos thrombolysis. A vizsgálatok alapján ajánlásaikban mind az amerikai, mind pedig az európai stroke-társaságok nagyérelzáródás esetén a tünetek kezdetétől számított 4 és fél órán belül az EVT-t megelőzően IVT elindítását javasolják. Ugyanakkor IVT mellett az EVT megkezdése előtti rekanalizáció aránya meglehetősen ritka (a fenti vizsgálatokat összesítő HERMES vizsgálatban ez az arány mindössze 7,6%). Noha az IVT-nek lehet egy thrombectomiát segítő hatása, az IVT alvadékfragmentációt és következményes distalis migrációt okozhat (azaz a széteső thrombus darabjai a távolabbi erekbe sodródhatnak), mely esetleg EVT-vel már nem kezelhető. A reperfúzió mértéke erős korrelációt mutat a klinikai kimenetellel, az viszont eddig nem volt ismert, hogy a távoli embolusok esetleges felszámolásából származó előny IVT mellett ellensúlyozza-e az EVT-re már nem alkalmas esetek számának potenciális növekedését. Mindemellett az IVT fokozhatja a tünetes intracerebralis vérzés (sICH) rizikóját is. A fent említett vizsgálatok adatai alapján sajnos ebben a kérdésben ellentmondásosak az eredmények.

    Medica Mente

    2022. JÚNIUS 07.

    Gyomorrák-epidemiológia, kockázati tényező, kezelés

    BODOKY György

    A gyomorrák előfordulása világszerte csökkenő tendenciát mutat, ennek ellenére még mindig az egyik leggyakoribb rákfajta. A világon a daganatos halálozás második leggyakoribb oka. A morbiditás és a mortalitás regionális különbséget mutat, a legmagasabb Kelet-Ázsiában (Japán, Korea, Kína), Dél-Amerikában az Andokban, valamint Kelet-Európában. A betegség körülbelül kétszer olyan gyakran fordul elő férfiaknál, mint nőknél, azonban ez a különbség a 40 év alatti korosztályban nem észlelhető. Japánban a gyomorrák még mindig összességében a vezető rákfajta.