Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 26

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A vastagbélrák gyógyszeres kezelésének újdonságai

LAKATOS Gábor

A colorectalis rák egyike a leggyakoribb és legtöbb halált okozó daganatos betegségeknek a fejlett országokban. Az elmúlt években jelentős előrelépés történt mind a lokalizált, mind az előrehaladott stádiumú betegség ellátásában.

Hírvilág

2024. ÁPRILIS 10.

NEMZETI RÁKELLENES NAP

Idén immár 32. alkalommal tartják meg a Nemzeti Rákellenes Napot. Ez alkalomból a Magyar Rákellenes Liga neves szakemberek előadásaival mutatja be a legyakoribb daganatos betegségeket érintő újdonságokat, de többnapos szűrőprogramra is sor kerül.

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

Daganatkezelés késlekedése miatti mortalitás: szisztematikus áttekintés és metaanalízis

TIMOTHY P Hanna, WILL D King, STEPHANE Thibodeau, MATTHEW Jalink, GREGORY A Paulin, ELIZABETH Harvey-Jones, DYLAN E O’Sullivan, CHRISTOPHER M Booth, RICHARD Sullivan, AJAY Aggarwal

Célkitűzés: A rákkezelés késése és a halálozás összefüggésének számszerű értékelése, minden egyes négyhetes késedelem növekedése esetén, annak érdekében, hogy tájékoztassunk a rákkezelési útvonalakról.

Hypertonia és Nephrologia

2024. FEBRUÁR 28.

Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjában a vérnyomás és a testsúly adatainak elemzése

BARNA István, DAIKI Tenno, HALMY Eszter, KÉKES Ede, DANKOVICS Gergely

A Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramja 2010–2020–2030 (MÁESZ) Magyarországon az egyetlen komplex szűrővizsgálati program, amelyben hazánk egészségügyi állapotának feltérképezése volt célunk. A 2010–2021 között eltelt időben a kamionban végzett szűrőprogram 2406 helyszínen volt jelen országosan, és több mint 280 000 állampolgár számára több mint kilencmillió szűrővizsgálatot végzett el.

Klinikum

2024. FEBRUÁR 14.

hirdetés

Az onkológiai terápia alkalmazása idős betegek esetében

HARISI Revekka

Az idős daganatos betegek onkológiai kezelése során kiemelten fontos a fiziológiás változások, a tünetek, a panaszok és a társbetegségek figyelembevétele. A daganat okozta panaszokat és tüneteket a komorbiditási tényezők sokszor elfedhetik, ami gyakran késleltetett diagnózishoz vezet. Ebben az életkorban a reszekábilis daganat is sokszor a beteg státusza miatt inoperábilissá válik, továbbá műthetőség esetén a betegek korával nő a szövődmények aránya és a halálozás gyakorisága.

Klinikum

2023. OKTÓBER 16.

Gyakran használt, nem antibiotikus gyógyszerek is károsíthatják a bélmikrobiomot

Sok bélbaktérium tartalmaz a genomjába integráltan fágokat, amik bizonyos környezeti feltételek, így egyes bélbe jutó gyógyszerek indukáló hatására kiszabadulnak, és lyticussá válnak.

Ideggyógyászati Szemle

2023. SZEPTEMBER 30.

A személyiségzavarok jelentősége epilepsziában

KISS Rita-Judit, ORBÁN-KIS Károly, SZILÁGYI Tibor

Az epilepszia az egyik leggyakoribb neurológiai betegség. A gyógyszeres kezelés eredményessége egyénenként változó, becslések szerint a betegek legalább 20-30%-a terápiarezisztens. A kórkép legtöbbször negatívan befolyásolja az egyén társadalmi helyzetét, interperszonális kapcsolatait, mentális állapotát, életminőségét. A pszichiátriai kórképekkel ellentétben az epilepsziához társuló személyiségzavarokról kevés a szakirodalomban fellelhető adat.

Hypertonia és Nephrologia

2023. JÚNIUS 18.

Út a szívhez a vesén át. A residualis cardiovascularis rizikó csökkentésének újabb távlatai – a mesodermalis eredetű szervek kommunikációs útvonalai és mediátorai

MÁCSAI Emília, VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A cardiovascularis betegségek továbbra is magas morbiditási adatai a ”maradék” rizikótényezők feltárását indokolják. Az embrionális fejlődés folyamán a cardiovascularis szervek a mesodermából fejlődnek ki, a sejtvonalak között fennmaradó humorális és mechanikus kommunikáció részben magyarázatot ad a maradék cardiovascularis rizikó jelenségére, részben pedig új terápiás célpontok körvonalazódásához vezet.

Ökológia

2023. MÁJUS 31.

Vajon mit csinálnak a gombák a bélrendszerünkben?

Az emberi mikrobiótát nemcsak baktériumok, hanem archeák, protisták, vírusok és gombák is alkotják. Mostanában kezd fény derülni arra, hogy az utóbbi csoport is mennyire jelentős az emberi egészség szempontjából. Az International Journal of Medical Microbiology szakfolyóiratban jelent meg egy tanulmány Fungi of the human gut microbiota: Roles and significance címmel, amely összegzi az eddigi fontosabb ismereteket.