Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 159

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A kettős feladat vizsgálata központi idegrendszeri betegségekben. Parkinson-kóros és post-stroke állapotú, valamint egészséges személyek összehasonlítása

MÁLLY Judit

Bevezetés: A motoros és kognitív funkciók egyidejűleg vizsgálhatók kettős feladat végzésével. A feladat ismétlésével nyomon követhető a tanulási folyamat. Vizsgálatunk célja volt, hogy felfedjük a különbséget a figyelmi és executiv funkciókban Parkinson-kóros (PD) és post- stroke betegeknél. Módszerünket összehasonlítottuk más módszerekkel, hogy annak érzékenységére is választ kapjunk. A feladatok ismétlésével a tanulási különbségekre mutattunk rá. Módszerek: Dividat Senso készüléket... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az elülső koponyaalapi meningeomák mikrosebészeti feltárásai

NOVÁK László, GUTEMA Emánuel, BOGNÁR László

A meningeomák közel 20%-a a koponyaalapon helyezkedik el. Megkülönböztetünk olfactorius árokból kiinduló, ékcsontszárnyi-processus clinoideus anterior, planum sphenoidale, tuberculum-dorsum sellae, clivus-petroclivalis, illetve foramen magnum tapadású meningeomákat. Előadásunkban az elülső koponyaalapi meningeomák mikrosebészeti feltárásait elemezzük az elérhető legjobb klinikai eredmény érdekében. A klinikum döntően az I–VI. agyidegek tüneteiből, epilepsziás rosszullétekből, illetve... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Folyamatos EEG-monitorozás neurológiai szubintenzív osztályon

BENKŐ-ZAJA Gréta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Bevezetés: Kritikus állapotú betegnél az agyi funkciók károsodása akár órákkal is megelőzheti a neurológiai fizikális vizsgálattal észlelhető állapotromlást. A corticalis funkciók folyamatos tér- és időbeli követésére a tartós EEG- (continuous EEG, cEEG) monitorozás érzékeny vizsgálómódszer. Vizsgálatunk célja az OMIII Szubintenzív osztályán a cEEG-monitorozás klinikai alkalmazhatóságának vizsgálata súlyos idegrendszeri kórképekben. Módszerek: A cEEG-monitorozást Carescape B650 (GE... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. MÁJUS 26.

A spinalis izomatrophia felismerésének fontossága

CSÁTI Anett, KLIVÉNYI Péter

A spinalis izomatrophia (SMA) autoszomális recesszív módon öröklődő, progresszív neuromuscularis kórkép, amely súlyos proximalis izomgyengeséghez és izomsorvadáshoz vezet. Klinikailag az SMA a korai megjelenésű súlyostól a felnőttkori, lassan progrediáló formáig változatos megjele­nésű betegségek csoportját öleli fel. Az enyhe és felnőttkori formákat ritkán ismerik fel. Az SMA genetikai hátterének megismerését követően, az elmúlt években egyre több betegségmódosító kezelési lehetőség vált... tovább »

Idegtudományok

2022. ÁPRILIS 11.

Pszichedelikumok a neurodegeneratív betegségek gyógyításában

Urszula Kozlowska és munkatársai (a Lengyel Tudományos Akadémia kutatói és a téma neves amerikai farmakológus szakértője) áttekintő közleményükben bemutatják jelenlegi tudásunkat azzal kapcsolatban, hogy hogyan befolyásolják a pszichedelikumok az idegszövet homeosztázisát és aktivitását. Mint írják, a depresszió, a terminális betegség okozta pszichoszociális distressz, az addikció, a PTSD és a cluster fejfájás kezelésén felül a pszichedelikumok hasznosak lehetnek a neurodegeneratív betegségek... tovább »

Nővér

2022. MÁRCIUS 31.

A méhnyakrákkal érintett nők életminőség-vizsgálata a kezelést követően

KOZMANN Krisztina, JÁNOSNÉ PÁNKI Roxána, FERENCZY Mónika, KOMLÓSI Kálmánné, KARÁCSONY Ilona

A méhnyakrákban szenvedő nők körében a szexuális funkció, funkcionális működés és életminőség vizsgálata. Leíró, keresztmetszeti, kvantitatív kutatás során, a nem véletlenszerű, célirányos mintavétel célcsoportja a FIGO I./II./III. stádiummal diagnosztizált méhnyakrákkal érintett nők (N=91), akiknél több mint öt hónap telt el az utolsó terápiás kezelés óta. A vizsgálat során standard kérdőíveket alkalmaztunk, amelyeket kiegészítettünk saját szerkesztésű kérdésekkel. Az adatokat Microsoft... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2022. MÁRCIUS 31.

Befolyásolható-e a negatív gyógyszerszedési attitűd? A Covid-19-vakcinát elutasító magatartás interpretációja egy előkészítő vizsgálat eredményeinek tükrében

POGÁNY László , HORVÁTH A. András, LAZÁRY Judit

A vakcina elutasítása komoly kihívást jelent a pandémia elleni harcban. Ugyanakkor a vakcinaelutasítás negatív gyógyszerszedési attitűdként is értelmezhető, amit korábbi eredményeink szerint az affektív tünetek is jelentősen befolyásolhatnak. Tekintettel arra, hogy az affektív zavarok száma világszerte drámaian megemelkedett a pandémia következtében, a depressziós és szorongásos tünetek hatása a vakcinával szembeni negatív attitűdre meghatározó lehet. Vizsgálatunk célja az volt, hogy... tovább »

Egészségpolitika

2022. MÁRCIUS 03.

KEKSZ: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez - Népegészségügy

Hazánkban az egészségügyi ellátás túlnyomórészt medikalizált szemléletű, a népegészségügyi, prevenciós szempontok, különösen az utóbbi egy évtizedben jórészt háttérbe szorultak. A népegészségügy rendszerén belül keverednek a közösségi szolgáltatói és a hatósági funkciók.

Ökológia

2022. JANUÁR 28.

Természetélmények, kognitív funkciók és mentális egészség

Az emberi jóllét szempontjából rendkívül nagy a nem emberi élővilág jelentősége, és ez túlmutat a természet emberi élethez való anyagi (mint például a faanyag, élelmiszerek, gyógyszeralapanyagok) és szabályozó (például a globális biogeokémiai ciklusok működése) hozzájárulásain – a természetélmények önmagukban is meghatározóak. Az Annals of the New York Academy of Sciences folyóiratban megjelent The impacts of nature experience on human cognitive function and mental health... tovább »

Nővér

2021. AUGUSZTUS 31.

Posztoperatív delírium nem gyógyszeres megelőzési és kezelési lehetőségeinek felmérése csípőműtéten átesett időskorú betegek körében – szisztematikus irodalomelemzés

VIDA Nóra, PAPP László

A delírium olyan komplex tudatzavar, melyet az éberség és a kognitív funkciók rövid idő alatt kialakuló és fluktuáló zavara jellemez. Az elmúlt évtizedben a delíriummal foglalkozó publikációk száma jelentősen nőtt, annak számos területére kiterjedően. A kutatók fókuszpontjában elsősorban a gyógyszeres megelőzés és kezelés áll. Az egészségügyi kiadások növekedése miatt azonban egyre fontosabbak azok a beavatkozások, melyek költséghatékony módon támogatják a gyógyítási-gyógyulási folyamatot. A... tovább »