Részletes keresés

Klinikum

2011. AUGUSZTUS 15.

A korai agyi MRI vizsgálat jól jelzi a későbbi esetleges motoros zavarokat

A hypoxiás-ischaemiás károsodást szenvedett újszülöttek prognózisának előrejelzése

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Atípusos HUS: a trombomodulin mutációinak szerepe

Az atípusos haemolyticus uraemiás szindrómában szenvedő betegek közel 5%-ában előfordulnak a trombomodulin funkcióját rontó mutációk.

HUN

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Napi jelentés az E. coli járványról

Az EHEC (e. coli okozta vérzéses hasmenés) és szövődményként a HUS (haemorrhagiás uraemiás syndroma) járvány folytatódik Németországban.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2011. JÚNIUS 10.

A haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései 2. rész. A betegek hosszú távú kezelésének és gondozásának szempontjai

PROHÁSZKA Zoltán, SZILÁGYI Ágnes, RÉTI Marienn, SZABÓ J. Attila, REUSZ György

Összefoglaló munkánkban a haemolyticus uraemiás szindróma (HUS) atípusos formájának terápiáját, a betegek hosszú távú kezelésének, gondozásának és az esetlegesen szükséges vesetranszplantációs igény megítélésének szempontjait tekintjük át. Kitérünk a felnőtt- és gyermekkorban végzett plazmaferézis indikációjára és gyakorlatára, továbbá áttekintjük az egyéb kiegészítő kezelések (például immunszuppresszív terápia) indokoltságát. Részletesen elemezzük az egyes genetikai variációk és a vesetranszplantáció várható sikerességének kapcsolatát. Összefoglalónk végén áttekintjük az új, anti-C5 monoklonális antitesttel, az eculizumabbal az aHUS vonatkozásában eddig felhalmozódott klinikai tapasztalatokat.

HUN 2011;15(03)

Hypertonia és Nephrologia

2011. FEBRUÁR 28.

A perifériás és a centrális vérnyomás klinikai jelentősége a neurológus szemszögéből

BERECZKI Dániel, VASTAGH Ildikó

A hypertonia az agyi nagy- és kiserek károsítása révén a cerebrovascularis betegségek (akut stroke, hipertenzív encephalopathia és vascularis dementia) leggyakoribb kockázati tényezője. Az aorta kezdeti szakaszában mérhető centrális nyomás nagyobb szerepet játszik a vascularis hypertrophia és a carotisatherosclerosis kialakulásában, mint az arteria brachialis nyomása. A centrális aortanyomás pontosabban tükrözi a bal kamra töltési állapotait, így az agyi érrendszerre ható nyomásviszonyokat, ezért feltehetően jobban jelzi a cardiovascularis események veszélyét is, mint a brachialis nyomásértékek. A nagy artériák merevségére utaló mutatók (például a pulzushullám-sebesség) közvetlenebbül jelzik az öregedés, a hypertonia és a diabetes ereket károsító krónikus hatását, mint a brachialis vagy akár a centrális aortanyomás. A jövőbeli klinikai vizsgálatokban ezért megfontolandó az artériamerevség és a centrális vérnyomás jellemzőit végpontnak választani. Az antihipertenzív kezelés fontos része a stroke elsődleges és másodlagos prevenciójának is. A vérnyomás csökkentése hypertoniás betegek esetében jelentősen csökkenti a stroke és az egyéb vascularis események kockázatát is, és a kockázatcsökkentés mértéke elsősorban a vérnyomás csökkentésének mértékétől függ. A gyógyszerválasztást több szempont határozza meg. A hagyományos β-blokkolók többek között a centrális vérnyomásra irányuló kisebb hatás miatt az utóbbi időben háttérbe szorultak. A harmadik generációs β-blokkolókkal további tapasztalatokat kell szerezni a cardiovascularis morbiditás és mortalitás prevenciója terén.

HUN 2011;15(01)

Lege Artis Medicinae

2011. FEBRUÁR 20.

A sclerosis multiplex kezelése napjainkban

CSÉPÁNY Tünde

A sclerosis multiplex egyidejűleg autoimmun és degeneratív betegség. Az elmúlt évtizedekben nagy előrelépést jelentett a parenteralis immunmoduláns kezelések bevezetése. Ezek a szerek mintegy 30%-kal csökkentik a visszaesések (shubok, relapsusok) számát, és van közöttük olyan, ami bizonyítottan lassítja a neurológiai tünetek akkumulációját, a rokkantság kialakulását is.

HUN 2011;21(02)

Hypertonia és Nephrologia

2010. OKTÓBER 20.

A haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdései1. rész. Diagnosztika és kezdeti terápia

PROHÁSZKA Zoltán, SZILÁGYI Ágnes, SZABÓ Melinda Zsuzsanna oh., RÉTI Marienn, REUSZ György

Munkánkban áttekintést adunk a haemolyticus uraemiás szindróma diagnosztikájának és terápiájának aktuális kérdéseiről. Az elmúlt évek kutatási eredményei és fejlesztései alapján egyre több lehetőség van a haemolyticus uraemiás szindrómán belüli alcsoport-diagnózisok felállítására. A pontos molekuláris etiológiát feltáró alcsoport- diagnózis lényegesen befolyásolja a betegek klinikai ellátását mind rövid, mind hosszú távon. Összefoglalónk első részében az alcsoport-diagnózis felállításának lépéseit, és az annak alapján választott korai kezelés lehetőségeit tekintjük át, amelyhez a gyakorlati munkában hasznosítható áttekintő ábrákat is bemutatunk. A haemolyticus uraemiás szindrómában szenvedő betegek hosszú távú ellátásának és a betegség monitorozásának szempontjait a második részben tervezzük összefoglalni.

HUN 2010;14(05)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. DECEMBER 12.

A rejtett hepaticus encephalopathia felismerésének és kezelésének lehetőségei

WERLING Klára

Májcirrhosisban szenvedő és portoszisztémás sönttel kezelt betegek egy részében csak enyhe fokú kognitív zavar fejlődik ki, amelyet gyakran nem ismernek fel. A kognitív károsodásnak nincsenek nyilvánvaló tünetei, nincsenek jelentősebb kóros jelek a neurológiai vagy mentális statusban, csak neuropszichiátriai tesztekkel igazolhatók az eltérések.

HUN 2009;1(05)

Lege Artis Medicinae

2009. NOVEMBER 20.

A rejtett hepaticus encephalopathia felismerésének és kezelésének lehetőségei

WERLING Klára

Rejtett hepaticus encephalopathia fordulhat elő a kompenzált májcirrhosisos betegek 60-70%-ában. Első tünete lehet a koncentrálóképesség csökkenése, az ingerlékenység, a figyelmetlenség.

HUN 2009;19(11)

Lege Artis Medicinae

2009. NOVEMBER 20.

A májcirrhosis és szövődményei: a diagnózis és a kezelés lehetőségei

PÁR Alajos

Az utolsó két évtizedben drámaian változott a cirrhosis szövődményeinek a kezelése. A kezelési módok között jelentős hangsúlyt kapnak a nem szelektív béta-blokkolók, a vazoaktív terápia, az antibiotikumok és az albumin.

HUN 2009;19(11)