Részletes keresés

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban

UDVARDI Veronika, SZABÓ Gábor, FAZEKAS Gábor

A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fo­gyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a moz­gás­szervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak kö­szönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.

HUN 2023;76(1-2)

Nővér

2022. DECEMBER 20.

A kezdeti motivációktól a potenciálisan folyamatos csalódásokig, avagy az egészségügyi dolgozók karrierútja

SÁGI Zoltán, SOÓS Veronika, RÓZSA-TÓTH Enikő , ÁGOSTON László, TÖRŐCSIK Kálmán

Kutatásunk célja volt az egészségügyi dolgozók általános ágazatról és karrierről alkotott képének megismerése, illetve feltárni, hogy milyen lehetőségeket, karrierutakat látnak maguk előtt, mi motiválja őket és mi segítené az egyéneket a pozitív jövőkép formálásában.

Kvantitatív vizsgálatunk során személyes interjúk keretében 25, egészségügyben dolgozóval beszélgettünk, hogy megismerjük a szektorral és az abban építhető karrierrel kapcsolatos kilátásokat, vágyakat és nehézségeket. A felmérés során a pozíció és az álláskeresési státusz alapján választottuk ki az alanyokat; beszéltünk ápolókkal, orvosokkal, aktív és passzív álláskeresőkkel is.

Az interjúk alapján az egészségügyről való vélekedés és a munkával kapcsolatos legfontosabb fájdalompontok mellett a szektorban megteremthető karrierúttal, ennek kilátásaival kapcsolatban négy különböző persona, vagyis viszonyulástípus rajzolódott ki: 1. tudatosan építkező, 2. büszke-elhivatott-felelős, 3. bizonytalan-beletörődő, 4. panaszkodó-realista.

A personák hozzáállására nagy hatással van a rendszerrel szemben érzett kritikusság és a saját karrier építésével kapcsolatos tudatosság mértéke. A négy persona (különböző viszonyulástípus) eltérő módon áll az egészségügyön belüli álláskereséshez, a rendszer hiányosságaihoz; eltérő a változtatási igényük, az elmozdulási és akár a szektorból való kilépési potenciáljuk. 

HUN 2022;35(6)

Gondolat

2022. SZEPTEMBER 30.

Somló Bódog az állami beavatkozásról 1907-ben

Somló Boldog az „Állami beavatkozás és individualismus” című tanulmánya 1907-ben jelent meg, közel 200 oldalas mű. Nem csak az állami szabályozás, hanem a szabályozásról, természetes kiválasztódásról illetve az egyénről, kényszerről általában gondolkodik, megelőzve ezzel néhány probléma nemzetközi tematizálását is. Szisztematikus és jól felépített szintetizáló könyv, amely egyes részei korunkban is aktuális kérdéseket tárgyal.

HUN

Lege Artis Medicinae

2022. SZEPTEMBER 30.

„Az Egészség 10 parancsolata” klipek bemutatása

Hosszas előkészületi munkák után, a Ma­gyar Tudományos Akadémia és az Em­beri Erőforrások Minisztériuma támogatásával elkészültek „Az Egészség 10 parancsolata” koncepció klipjei. A Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ) célja ezekkel a klipekkel, hogy a jelenlegi értékválságban az egészség meg­őrzésére, tudatos védelmére vonatkozó üze­ne­teket juttasson el minél szélesebb rétegekhez.

HUN 2022;32(08-09)

Gondolat

2022. AUGUSZTUS 29.

George Herbert Mead: A pszichikum, az én és a társadalom

George Herbert Mead 1863-ban New Englandben, lelkészcsaládban született (eredetileg hívő volt, de a darwinizmus megismerése után megingott hitében). Tanár volt, vasútépítkezésen is dolgozott, majd a Harvardon és Németországban tanult filozófiát (Wundtnál, Diltheynél). A chicagói egyetem filozófiai tanszékén tanított élete végéig (1931). Az akkor és ott működő híres szociológia-tanszékkel kevés kapcsolata volt. Alapvetően egyesült államokbeli pragmatista filozófusként és naturalistaként tekinthetünk rá, aktívan kapcsolatot tartott William Jamesszel és barátja volt John Dewey-nak.

HUN

Gondolat

2022. JANUÁR 04.

„Egy nagy író precízen leírja az agydaganatát a legelső tünettől a gyógyulásig, még a műtétet is” – Interjú Scherer Péterrel az Utazás a koponyám körül színházi előadásáról

CZIGLÉNYI Boglárka

Hogyan döbben rá valaki arra, hogy agydaganata van? Milyen kiszakadni az életből, majd visszatalálni belé? A világirodalom egyik legnagyobb betegségmemoárja, az Utazás a koponyám körül sebészi pontossággal elemzi az agydaganat felismerését és gyógyítását. Az egyszerre lírai, önironikus, kíméletlen és magával ragadó szövegben Karinthy Frigyes fantasztikus írói teljesítménnyel számol be a betegség drámájáról és katarzisáról. Mindez most már színpadon is látható, a szöveg nagyszerűségéhez méltó, felkavaró és igen szerethető előadásban. A Nézőművészeti Kft. 2021. október 7-én bemutatott darabjáról a rendező-főszereplővel, Scherer Péterrel beszélgettünk.

HUN