Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1618

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

Primer hyperoxaluria. Tények és perspektívák

KAUCSÁR Tamás, MIKES Bálint, KELEN Kata, JÁVORSZKY Eszter, SZATMÁRI Ildikó, DOBI Deján, NYIKULY Kinga, VÁRKONYI Ildikó, MAKA Erika, DEZSŐFI-GOTTL Antal, MÁTTYUS István, LÓDI Csaba, TORY Kálmán, SALLAY Péter, SZABÓ J. Attila, REUSZ György

A primer hyperoxaluria ritka anyagcsere-betegség. A glioxilát anyagcserezavara miatt nagy mennyiségű oxalát keletkezik, amely – mivel rosszul oldódik – a szövetekben oxalátkicsapódáshoz, oxalosishoz vezet. Az oxalosis elsőként a veséket érinti, enyhébb formában urolithiasishoz, súlyos esetekben nephrocalcinosishoz és progresszív vesefunkció-romláshoz, végül végstádiumú veseelégtelenséghez vezet. A betegség típusát genetikai vizsgálattal lehet pontosan azonosítani. Klinikai megjelenése nagyon változatos. Enyhébb esetekben az oxaláttermelés csökkentése és kicsapódásának gátlása jelenthet terápiás lehetőséget, súlyosabb esetben vesepótló kezelésre lehet szükség. A betegség kóroki terápiáját egyelőre a májátültetés jelenti. Az oxalát kialakulásában kulcsszerepet játszó enzim RNS-interferencia útján történő gátlásán alapuló biológiai terápia új perspektívát jelenthet a betegség komplex kezelésében.

Hypertonia és Nephrologia

2022. DECEMBER 14.

A cardiovascularis prevenció 2021. évi európai irányelvei

VÁLYI Péter , KÉKES Ede

2021. augusztusban jelent meg az Európai Kardiológiai Társaság (European Society of Cardiology) és 12 további tudományos társaság ”A cardiovascularis betegségek prevenciója a klinikai gyakorlatban” című irányelve. Az irányelv az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegségek kockázati tényezőit, azok felmérését, kezelését, a kockázatot befolyásoló faktorokat, a cardiovascularis betegségek társadalmi és egyéni szintű megelőzését tekinti át részletesen. A 2016-ban kiadott korábbi irányelv korszerűsítését az atherosclerosisos eredetű cardiovascularis betegség kockázatának és a kezelés kedvező hatásának az előrejelzésében az utóbbi időben bekövetkezett jelentős fejlődés, új gyógyszerek és terápiás célok megjelenése tették szükségessé. Jelentősen átalakult a kockázatfelmérés rendszere, amely most már a halálos és nem halálos cardiovascularis események kockázatát együttesen jelzi előre 10 év távlatában és élethossziglan. Az új irányelvben a kockázatbesorolásban a korábbinál jelentősebb szerepe van az életkornak. Részletesen bemutatásra kerül a feltételezhetően egészséges, illetve a már felismert atherosclerosisos cardiovascularis betegségben, diabetes mellitusban és más speciális betegségekben szenvedő személyek kockázatának a felmérése és lépcsőzetes kezelése. A kockázati tényezők befolyásolásának a kedvező hatása, a megnyert életévek már élethosszig bemutathatók, ami elősegíti, hogy a páciens preferenciáit figyelembe véve személyre szabottan, közösen döntsünk a beavatkozásokról, azok mértékéről. Az új irányelv részletesen foglalkozik a cardiovascularis kockázatot módosító tényezőkkel, társbetegségekkel, a személyre szabott kezelés elveivel, az egyéni és a társadalmi szintű prevencióval is.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Levodopa-entakapon-karbidopa intestinalis gélinfúzió előrehaladott Parkinson-kórban – Új kezelési lehetőség intrajejunalis levodopa adagolására

GYÖRFI Bertalan, BALÓ Botond, BOTZ Krisztina, JOST H. Wolfgang

Előrehaladott Parkinson-kórban a szájon át adható gyógyszeres kezelés gyakran nem éri el a kellő terápiás hatást. Az eszköztámogatott terápiás módszerek egyike, a levodopa intrajejunalis adagolása, értékes alternatívának bizonyult. A jól ismert intestinalis levodopapumpa egy modern változata lehetővé teszi a levodopa, karbidopa és entakapon orális hármas kombinációjának további alkal­mazását, amellyel sok beteg már előzőleg kezelve volt.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

Alemtuzumabterápiával kezelt sclerosis multiplexes betegek követéses vizsgálata a szegedi Sclerosis Multiplex Centrumban

FÜVESI Judit, KINCSES Zsigmond Tamás, LÉGRÁDI Dóra, VÉCSEI László, KLIVÉNYI Péter, BENCSIK Krisztina, FRICSKA-NAGY Zsanett

A relapszus-remisszió kórformájú sclerosis multiplex kezelési stratégiája az elmúlt évtizedben jelentősen megváltozott. Míg korábban az eszkalációs terápia volt az elfogadott terápiás módszer, napjainkban magas betegségaktivitás esetén lehetőségünk van indukciós kezelés indítására is.

Ideggyógyászati Szemle

2022. NOVEMBER 30.

[Módosult-e a pandémia alatt az ocrelizumabkezelés? Igen. – Egy központú tapasztalat ocrelizumabkezeléssel]

TEZER Çetinkaya Damla , DOGAN Gungor Ipek , ATMACA Colak Melek , ATMACA Mert Murat , DEMIR Serkan

[Tudjuk, hogy a sclerosis multiplex (SM) kezelési algoritmusai megváltoztak a pandémia alatt. Vizsgálatunk célja az volt, hogy elemezzük, megváltozott-e az ocrelizumabkezelésben (OCR) részesült betegpopuláció a pandémia alatt, milyen volt a betegek terápiás adherenciája, és milyen volt a Coronavirus Disease-19 (Covid-19) betegség lefolyása az OCR-kezelésben részesült betegek körében.]

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Onkonefrológiai kitekintő

VÁRADY Tímea, SZLOVÁK Edina, DOLGOS Szilveszter

A daganatos betegek kezelésében elért áttörő eredmények okozta javuló életkilátás és hosszabb túlélés miatt egyre nagyobb jelentőségű az új típusú gyógyszeres onkoterápiák kapcsán kialakuló rövid és hosszú távú szövődmények, mellékhatások pontosabb megismerése. A daganatos betegek kezelése során a kemoterápiát követően kialakuló két leggyakoribb életveszélyes szövődmény az akut veseelégtelenség (AVE) és a tumorlízis-szindróma (TLS), amely miatt minden esetben nefrológus bevonása szükséges. Az onkológiai terápiás paletta szélesedésével egyre szerteágazóbb nephrotoxicus mellékhatásprofillal kell számolnunk. Jelenleg még mindig a konvencionális kemoterápiák a leggyakrabban alkalmazott tumorellenes terápiák, ezért ezen gyógyszerek használatával kapcsolatos veseszövődmények megismerése és megelőzési lehetőségeinek ismerete kiemelkedő jelentőségű, azonban az új típusú immunterápiák és a molekulárisan célzott terápiák eddig ismeretlen mechanizmusú mellékhatásaival és nephrotoxicus hatásával is számolnunk kell a mindennapi klinikai gyakorlatban. Ezáltal a multidiszciplináris megközelítést igénylő onkológiai gondozás során a nefrológusok is egyre nagyobb szerepet kapnak, így egy új szubspecialitás, a klinikai onkonefrológia megjelenése figyelhető meg.

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Élettörténet és hypertonia – avagy: hol kezdődhet a cardiovascularis prevenció?

SOMOGYI Éva

A pszichoszociális stressz és a hypertonia kapcsolata évtizedek óta vizsgálatok tárgya – a stressz és a sympathicoadrenalis aktiváció szerepe a hypertonia patogenezisében központi jelentőségű, mégsem állíthatjuk, hogy a stresszok mennyisége és a vérnyomás között egyszerű lineáris összefüggés van. Az egyének válaszreakciója a különböző stresszhelyzetekben szélsőségesen különbözhet, a stresszorokra adott válasz a személyiség struktúrájától nagymértékben függ. De vajon örökletes vagy szerzett tulajdonságok szabják meg a stresszválaszt? Hogyan befolyásolják ezt a negatív életesemények? Veleszületett tulajdonságoknak vagy a tanult viselkedésmintáknak van meghatározó szerepe? Befolyásolható-e mindez, és ha igen, akkor hogyan?

Hypertonia és Nephrologia

2022. OKTÓBER 31.

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség és a tolvaptankezelés

GARAM Nóra, TISLÉR András

Az autoszomális domináns policisztás vesebetegség a leggyakoribb öröklődő vesebetegség, amely a végstádiumú vesebetegségek 5-10%-áért tehető felelőssé. Kialakulását elsősorban a policisztint kódoló gének hibája okozza, amely több jelátviteli úton keresztül fokozott folyadéktranszportot, proliferációt, végső soron a ciszták képződését eredményezi. A diagnózis elsődlegesen az ultrahangos képen és családi anamnézisen alapul. Genetikai meghatározásra csak atípusos formákban van szükség. A klinikumra jellemző a hypertonia, haematuria, proteinuria, a progresszíven csökkenő GFR-szint, illetve az extrarenalis manifesztációk – mint a májciszták, agyi aneurysmák, különböző szívbillentyűhibák jelenléte. Nehézséget a differenciáldiagnosztika során elsősorban a többi cisztás vesebetegségtől való elkülönítése jelent. A terápia megtervezése komplex szemléletmódot igényel, amiben alapvető a progresszió sebességének meghatározása. Ebben segítségünkre lehet a Mayo-klasszifikáció, amely a veseméret alapján prognosztizálja a betegséget, illetve a PROPKD-score, amely a klinikumot és a genetikát is figyelembe veszi. A terápiát eddig elsősorban az életmódváltás, a sószegény diéta, a hypertonia kezelése uralta. 2016 óta rendelkezésünkre áll a vazopresszin-2-receptor-gátló tolvaptan, amely különböző vizsgálatokban (TEMPO 3:3; TEMPO 3:4; REPRISE) a veseméret növekedésének, illetve a GFR-vesztés mértékének lassulását okozta. Összefoglaló közleményünkben a patogenezis és klinikum áttekintése mellett a legújabb terápiás ajánlás legfontosabb pontjait ismertetjük. A kutatási eredmények alapján a jövőben egyéb jelátviteli útvonalak befolyásolásával újabb terápiás lehetőségek állhatnak majd rendelkezésünkre, mint a szomatosztatinanalógok, az EGFR-gátlók és az mTOR-gátlók.

Lege Artis Medicinae

2022. OKTÓBER 28.

A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai

A Magyar Oxyologiai Társaság, a Magyar Sürgősségi Orvostani Társaság Közhasznú Egyesület, a MOTESZ, a Magyar Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Általános Orvosok Tudományos Egyesülete, a Magyar Gyermekaneszteziológiai és Intenzív Terápiás Társaság, a Magyar Gyermek­orvosok Társasága, a Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság, a Magyar Tüdőgyógyász Társaság, a Magyar Resuscitatiós Társaság, a Magyar Radiológusok Társasága, valamint az Országos Mentőszolgálat és a Magyar Mentő és Mentőtiszti Egyesület közös szervezésében került sor 2022. szeptember 9-én Budapesten A sürgősségi ellátás koronavírus-járvánnyal kapcsolatos specifikumai című interdiszciplináris fórumra.

PharmaPraxis

2022. OKTÓBER 24.

A gyógyszerészi intervenció hatása Alzheimer-betegek körében

A dementia – és annak leggyakoribb fajtája, az Alzheimer-kór – az egyik legnagyobb közegészségügyi kihívás napjainkban. A demens betegek körében gyakoribbak a gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémák (drug related problem, DRP): 65–93%-uk legalább egy DRP-vel (például nem megfelelő, illetve hatékonytalan gyógyszer szedése, nonadherencia) küzd. Mindazonáltal, jelen tanulmány az első, ami megvizsgálta, javulnak-e az Alzheimer-kóros betegek gyógyszerfogyasztással kapcsolatos problémái gyógyszerész által vezetett gyógyszerterápiás menedzsmentprogram (medication therapy management, MTM) révén.