Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 391

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Biomarkerek – metabolomikai és mikro-RNS-kutatások stroke-ban

TÁRKÁNY Gábor

Az akut stroke a halálozás és a tartós rokkantság egyik leggyakoribb oka a fejlett országokban. Számos ígéretes kutatás ellenére mind a mai napig nem sikerült megbízható, az akut stroke rutin klinikai ellátásában is használható protein biomarkereket találni. A cerebrovascularis károsodást kiváltó és azt követő komplex folyamatok részletesebb megértése céljából számos új megközelítés született, amelyek jó alapot jelenthetnek biomarkerek kutatásához is. A főleg kis molekulasúlyú... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Modern idegsebészeti technikák a krónikus fájdalom kezelésében

ERŐSS Loránd

Bevezetés: A krónikus fájdalomszindrómák több mint 80 millió embert érintenek Európában. A gyógyszeres kezelésre nem reagáló deafferentációs fájdalmak csökkentésére már 1954-ben publikálta Heath a mély agyi stimulációs módszert. A célpontok a szenzoros thalamus, a septalis area és a nucleus caudatus voltak. 1967 ben Shealy munkássága nyomán került bevezetésre a gerincvelő-stimulációs eljárás. 1991-ben Tsubokawa a primer motoros kérget stimulálva ért el több mint 50%-os fájdalomcsökkenést... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Folyamatos EEG-monitorozás neurológiai szubintenzív osztályon

BENKŐ-ZAJA Gréta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Bevezetés: Kritikus állapotú betegnél az agyi funkciók károsodása akár órákkal is megelőzheti a neurológiai fizikális vizsgálattal észlelhető állapotromlást. A corticalis funkciók folyamatos tér- és időbeli követésére a tartós EEG- (continuous EEG, cEEG) monitorozás érzékeny vizsgálómódszer. Vizsgálatunk célja az OMIII Szubintenzív osztályán a cEEG-monitorozás klinikai alkalmazhatóságának vizsgálata súlyos idegrendszeri kórképekben. Módszerek: A cEEG-monitorozást Carescape B650 (GE... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Poszt-Covid szindróma autonóm idegrendszeri eltérései

SZIRMAI Danuta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Bevezetés: Irodalmi adatok alapján Covid-betegséget követően az esetek körülbelül 80%-ában neurokognitív maradványtünetet észlelhető. Ezen tünetek egy része az autonóm idegrendszer károsodásával hozható összefüggésbe (például homályos látás, palpitatio, szemszárazság). A fertőzés idegrendszert károsító hatását több lehetséges mechanizmussal magyarázzák, így felmerül a vírus által kiváltott citokinvihar, a direkt vírusterjedés károsító hatása és az immunmediált autoimmun mechanizmus is. Az... tovább »

Gondolat

2022. MÁRCIUS 16.

„Gyakran egyetlen információval is tovább lehet lendíteni valakit a kritikus helyzeten” – Interjú Gazsi Adrienn ügyvéddel a fogyatékossággal élő embereknek nyújtott jogsegélyről

Hogyan tud a jog úgy működni, hogy mindenkinek javára legyen? Hogyan lehet minél több ember számára elérhetővé tenni a jogi tudnivalókat és képviseletet? A budapesti székhelyű PILnet Alapítvány ebben a szellemben kutat, oktat és segíti Magyarország és a régió civil szervezeteit azáltal, hogy széles körben elérhetővé teszi az ingyenes jogi támogatást. A pro bono tevékenység népszerűsítése érdekében a PILnet a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen minden évben átadja „Az Ügyvédek a Közjóért – Magyar... tovább »

Lege Artis Medicinae

2022. FEBRUÁR 24.

A cardiovascularis rehabilitáció főbb sajátosságai posztakut Covid-19-ben

JENEI Zoltán, HORVÁTH Judit

A SARS-CoV-2-fertőzés okozta pandémia nagy kihívás világszerte. A döntően légúti károsodást okozó járvány intézményi ellátásának alappilléreit az akut és az intenzív ellátás adja. Ugyanakkor, a túlélők funk­cionális állapotának és életminőségének javítása, valamint a szövődmények hatásának csökkentése érdekében a rehabilitációnak kiemelt jelentősége van. Becslések szerint az elbocsátott betegek 40-50%-a igényel valamilyen egészségügyi támogatást, illetve 4-5%-uk fekvőbeteg-rehabilitációt. A... tovább »

Egészségpolitika

2022. FEBRUÁR 16.

Forrásteremtés – az I. KEKSZ Konferencia Szakértői Vitaanyaga

A hazai közfinanszírozott egészségügyi ellátórendszer GDP-arányos finanszírozása jelentősen elmarad az EU-s országok átlagától. Az állandósult forráshiány nem teszi lehetővé az egészségügyben dolgozók bérének tartós felzárkóztatását, a szakemberhiány megszüntetését és a korszerű egészségügyi technológiák széles körű alkalmazását sem az ellátórendszerben.

Ideggyógyászati Szemle

2022. JANUÁR 30.

[A pramipexol és a ropinirol összehasonlítása a Parkinson-kór kezelésében]

GENCLER Onur Serdar , OZTEKIN Nese , OZTEKIN Fevzi Mehmet

[A Parkinson-kór motoros és nem motoros tünetekkel járó, progresszív neurodegeneratív betegség. A betegség tüneti kezelésében a levodopa a leghaté­ko­nyabb gyógyszer. A dopaminreceptor-agonisták tartós dopaminerg stimulációt biztosítanak, és a tapasztalatok szerint késleltetik a levodopakezelés bevezetésének szükségességét, valamint csökkentik a hosszú távú levodopa­kezelés következtében kialakuló motoros mellékhatások gyakoriságát. A jelen vizsgálat elsődleges célja az volt, hogy... tovább »

Nővér

2021. JÚNIUS 30.

Parkinson-kóros betegek életminőségének változásai mélyagyi stimulációs műtétet követően

POLGÁRNÉ Lőrinczi Andrea, PAPP László

Vizsgálatunk elsődleges célja az volt, hogy felmérjük a mélyagyi stimuláció szubjektíven megélt életminőségre gyakorolt hatását Parkinson-kórban szenvedő betegek körében. Érdeklődésünk középpontjában a betegek műtét utáni tevékenységeiben, szociális életében és társas kapcsolataiban bekövetkező változások, valamint a gyógyszeres terápia stimuláció hatására megfigyelhető módosulásai voltak. Kvalitatív, fenomenológiai megközelítésű kutatásunk során interjúkat készítettünk, célirányosan... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2021. DECEMBER 20.

Extrapulmonalis többszervi károsodás és funkciózavar Covid-19-ben

KÉKES Ede, NAGY Judit

A SARS-CoV-2 vírus nemcsak a tüdőt támadja meg, hanem számos más szervet (szív, vese, máj, gyomor-bél traktus, pancreas, agy, vérképzés) és szabályozórendszert (RAAS, immunrendszer) is különböző mértékben és különböző patomechanizmussal. Ennek megfelelően sejtpusztulás, szövetkárosodás, illetve az egyes szervek funkciózavara vagy akár elégtelensége alakul ki. Közleményünk az extrapulmonalis károsodások gyakoriságát, a klinikai megnyilvánulásokat és azok hátterében álló patomechanizmusokat... tovább »