Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 88

Klinikai Onkológia

2023. JÚNIUS 28.

A robotsebészet szerepe az urológiai daganatok ellátásában

KOVÁCS Dénes, TENKE Péter

A robotasszisztált sebészet bevezetése a hazai onkológiai ellátás régóta fennálló restanciája volt, a robotsebészet 2022-es elindultával a felzárkózás megkezdődött.

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

IX. szekció - Jó gyakorlatok az egészségügyi szakellátásban II.

Tartalom:

  • Nemzetközi szakmai ajánlások és jó gyakorlatok a biofilm és a sebváladék management témáiban
  • Mentálhigiéné szerepe a sürgősségi ellátók lelki egészsége védelmében
  • A védőnői gondozásban rejlő lehetőségek a gestatiós diabeteses édesanyák utógondozásának támogatásában
  • Helyes lábápolással az amputáció ellen
  • Helyi szakmai protokoll megújítása és egy új check-lista bevezetése a szeptikus osztályon
  • Az ápolás nehézségei pánikbetegségben szenvedő, Covid-19-fertőzött, intenzív terápiát igénylő nő esetében, különös tekintettel a betegség kimenetelére
  • Az acute pain service teamek előfordulási gyakorisága a magyar egészségügyi ellátórendszerben

  • Lege Artis Medicinae

    2022. JÚLIUS 18.

    Beszámoló az Innovatív sebkezelési technikák 2022 című szakmai pályázat tapasztalatairól

    HARSÁNYI László

    A negatív nyomású sebkezelés (negative pressure wound therapy, NPWT), vagyis a sebek vákuumkezelése évezredes, dokumentálható orvostörténeti múlttal rendelkező sebellátási technológia. Korszerű, bizonyítékalapú felhasználásáról azonban csak alig 30 éve találunk közléseket (Apelquist J et al: https://doi. org/10.12968/jowc.2017.26.Sup3.S1). Az első közleményeket szinte kizárólag traumatológiai centrumok orvosai készítették nagy kiterjedésű, és reménytelen gyógyulási esélyűnek ítélt roncsolásos sérülések kezelésével szerzett – meglepően jó – tapasztalataikról. Ezek birtokában, és az orvoslást némi kurázsival művelő szakemberek révén, az eljárás hihetetlen gyorsan és elképesztően széles szakmai körben terjedt el, mára éppúgy rutinszerűen alkalmazza az ér- és szívsebészet, a plasztikai sebészet, mint a fej-nyak sebészet, vagy a szemészet.

    Lege Artis Medicinae

    2021. NOVEMBER 30.

    Liquorelvezető sönt és hasi sebészet

    VERTSE Gergely, TAKÁCS Tamás, SZELECZKY Márton, LESTÁR Béla, IMREH Domonkos

    A szerzők három, sikerrel operált beteg esetét ismertetik, akiknél megelőzően lum­bo/ventriculoperitonealis sönt beültetése történt hydrocephalus miatt. Egy lapa­roszkópos epeműtét, egy nyílt cholecystectomia, illetve egy jobb oldali hemicolectomia esetét mutatják be, amelyeket szövődmény nélkül végeztek el. A liquorelvezető sönt megléte nem jelent kontraindikációt hasi sebészeti esetekben.

    Klinikum

    2021. JÚNIUS 09.

    A vérplazma összetevői, azok élettani szerepe, és gyógyászati felhasználása

    CSERNUS Zita

    A vér folyékony kötőszövetünk komplex bonyolult és összetett funkcióval. Alkotórészei a sejtes elemek (vörösvérsejtek, fehérvérsejtek, vérlemezkék), és az in vivo működésükhöz szükséges közeg a vér 55%-át kitevő plazma. Ebben a sejtek szabadon áramlanak, lehetővé teszi, hogy azok minden szervhez eljuthassanak az érpályán keresztül és kifejthessék élettani hatásukat.

    Egészségpolitika

    2021. ÁPRILIS 15.

    Magánegészségügyi ellátás a Covid-19-járvány idején

    A Covid-19-járvány nem tudta megtörni a magánegészségügyi ellátást, sőt, talán eddig még nem látott iramban indult fejlődésnek. A nagyobb magánegészségügyi ellátók közel 50 százalékkal növelték árbevételüket az elmúlt években. Az emberek – úgy tűnik – mind inkább hajlandók költeni az egészségükre, miután fogy a bizalom az állami ellátás felé, a bizalom az unióban nálunk a legrosszabb.

    Lege Artis Medicinae

    2020. DECEMBER 21.

    A sebészet 30 éves múltja és a sebész jövője

    KUPCSULIK Péter

    Az elmúlt három évtizedben a lapa­rosz­kópos műtétek elterjedése forradalmasította a sebészetet. A német nőgyógyász, Kurt Semm a diagnosztikus laparoszkópiát mű­téti eljárásként használva, appendectomiát végzett. A sebész, Eric Mühe laparoszkópos cholecystectomiával gazdagította a sebészet eszköztárát. A laparoszkópos se­bészetet világszerte alkalmazni kezdték, sok eljárás még ma is felülmúlja a nyitott műtétekét. A morbid obesitas számtalan szövődménnyel és nagy halálozással jár. A dietetikai módszerek kudarca új sebé­szeti eljárások kifejlesztését hozta, az ered­mé­nyek váratlanul kitűnőek lettek. Meg­szü­le­tett a „metabolikus” sebészet. A plasz­tikai sebészet a korszerű eszközök és az egyre növekvő társadalmi elvárások piaci hatására hatalmasat fejlődött. Az anyagtechnológiai újításoknak is köszönhetően, az emlőrekonstrukció új utakra lépett. Az 1990-es években fejlesztették ki a „master-slave” ro­botot, melyet a sebész működtet. A ro­botsebészet jövője a költségek csökkentésétől, új megoldásoktól és az optimális al­kalmazás megtalálásától függ. A társ­szak­mákkal való együttműködés a sebészet to­vábbi fejlődésének elengedhetetlen része. Az új technológiák kétségtelen hatásai mellett a sebészi gondolkodás, a sebész személyisége, döntésképessége és szakmai tu­dása a további fejlődés alapvető feltétele.

    Lege Artis Medicinae

    2020. NOVEMBER 30.

    Az orvosi munka gazdasági értéke – objektíven az orvosi jövedelmekről

    BALÁZS Péter

    Az orvosi hivatás díjazásának problémái nem mai keletűek. Ráadásul az igazi hivatások (pap, jogász, orvos, pedagógus) közül szükségszerűen egyedül az orvosok végeznek fi­zikai munkát is, ami csak fokozza a díjazásuk körüli bizonytalanságot. Kétkezi munkáért az ókorban (sebészet, szülészet) az or­vost mesteremberként fizették, míg az or­vos-papok spirituális közbenjárásáért a beteg, tehetőssége szerinti hálaáldozatot mu­­­tatott be. Rugalmas díjtételként ez utóbbit ültette át világi használatra Hippok­ra­tész üzleti etikája. A középkortól egyes országokban a közhatalom az orvosoknak is tarifákat írt elő, máshol viszont, mint például Magyar­or­szá­gon, az orvosok szabadon egyezkedtek a beteggel. Nálunk ezért is okozott sokkhatást az 1891-ben „bismarcki” mintára be­vezetett szociális betegbiztosítás a nyomott költségtérítési kínálatával. Az első meg­ráz­kódtatás után olyan 100 év követ­ke­zett, amelyben minden lehetséges hibát elkövetve jutottunk el az 1989-es rend­szer­váltásig. A letűnt szocialista egészségügy (1949– 1989) után a háziorvosok vállalkozók lettek, de a mai napig közfinanszírozási gyámság alatt állnak. Járó- és fekvőbeteg szakorvosi ellátásban az alulfizetett közalkalmazottak (ha akarnak és tudnak) a hálapénzes kvázimagánpiacon kaptak „műkö­dési” engedélyt. Jelenleg a fogorvoslás a rendezett magán­finanszírozás egyetlen példája, sőt a „fogászati turizmus” a szakmát nemzetközileg is „beárazta”. Minden más szakterületen fo­kozódik a jövedelmi elégtelenség: az orvosok nagyobb fizetést követelnek, vagy külföldi munkát vállalnak, és időnként a hálapénzviták is fellángolnak. A fogászattal el­lentétben, az általános orvosi diplomákra épü­lő szakorvoslásban jelenleg nincs olyan etalon, amellyel összemérhetnénk az orvosok jövedelmi elvárásait, illetve a köz- és a magánfinanszírozás fizetési hajlandóságát. Jelen tanulmány először azt bizonyítja, hogy korábban volt ilyen etalon, majd be-mutatja, hogy politikailag elnyomva ma is létezik, és ha akarnánk, eldönthetné a lég­üres térben zajló „fizetésrendezési” vitákat.

    Hírvilág

    2020. AUGUSZTUS 24.

    hirdetés

    Lege Artis Medicinae

    2019. NOVEMBER 15.

    Szakorvosi vélemények a vastagbélrákszűrés bevezetésével kapcsolatban

    MAGDA Lilla, TEREBESSY András

    BEVEZETÉS - Magyarországon az új vastag- és végbélrákos esetek száma évente átlagosan 10000, az ezzel összefüggő ha­lálesetek száma évente átlagosan 5000. A ked­vezőtlen helyzet javítására 2018-ban országos lefedettségű vastagbélrákszűrési program indult.