Részletes keresés

Lege Artis Medicinae

2019. NOVEMBER 15.

„ Ilyen hely nincs még egy a világon” - Tárgyak élete az MTA Művészeti Gyűjteményében

CZIGLÉNYI Boglárka

A Magyar Tudományos Akadémiához az alapítása óta műtárgyak sokasága tartozik. Ezeknek a festményeknek, szobroknak és más tárgyaknak megvan a maguk kalandos sorsa, de meglepően pontosan mesélik el a magyar tudományosság és a mindenkori nemzeti kánon történetét is. Aki meghallgat egy tárlatvezetést az Akadémia ma látogatható termeiben, nem csupán tudósportrékat fog látni, hanem a máig tartó történelmünkre is rápillanthat. A „történelem” szó 19. századi megalkotójának, Döbrentei Gábornak az arcképét nézve például rögtön megelevenedik az 1950-es évek eleje is, amikor a Döbrenteit tévesen Döbröginek vélő fegyveresek „bosszúból” feldarabolták a festményt. De az efféle erőszakos beavatkozások mellett láthatatlan erők is formálták az Akadémia tárgyi emlékezetét, a kiemelésektől az elsüllyesztésig. A ma az Akadémián megtekinthető képmásokon kívül számtalan műtárgy rejtőzik még a székházban és a nemrégiben lecsatolt kutatóhálózatban, és velük együtt megannyi történet vár felfedezésre. Bicskei Éva művészettörténésszel, az MTA Művészeti Gyűjteményének vezetőjével beszélgettünk az Akadémia ismeretlen arcairól, múltjáról és jövőjéről.

HUN 2019;29(11)

Immunonkológia

2018. SZEPTEMBER 20.

Tapasztalatok tüdődaganatok kezelése kapcsán

Dr. Bogos Krisztina már egyetemista korában is sejtette, hogy az immunrendszer adhat majd választ, megoldást a daganatos betegek gyógyításában. Az elmúlt csaknem harminc évben ugyan a kutatómunkától távol került, a napi gyógyításban találta meg önmagát, de az immunterápiás vizsgálatokban már a kezdetektől benne van, betegeit ma már rutinszerűen gyógyítja ezzel a kezeléssel, van, akinél már első vonalban is ezt alkalmazza. Úgy látja, visszaigazolta a történelem azt, amit ő már a kezdetekkor sejtett.

HUN

Ideggyógyászati Szemle

2019. SZEPTEMBER 30.

Magyar származású tudósok szerepe az otoneurológia fejlődésében

TAMÁS T. László, GARAI Tibor, TOMPOS Tamás, MAIHOUB Stefani, SZIRMAI Ágnes

A szédülés évezredek óta ismert tünet, azonban csak a 19. század úttörő vestibularis kutatóinak (Flourens, Ménière, Breuer és mások) a munkássága révén vált nyilvánvalóvá, hogy a vertigo belsőfül-károsodás miatt is kialakulhat.

HUN 2019;72(09-10)

Gondolat

2019. AUGUSZTUS 05.

Las Trece Rosas – Tizenhárom Rózsa

ZALAI Anita

1939. augusztus 5-én Spanyolországban – néhány hónappal a polgárháború befejeződése után – Franco tábornok parancsára a madridi Almudena temető keleti falánál kivégeztek tizenhárom fiatal lányt.

HUN

Gondolat

2019. JÚLIUS 08.

What the Future?

Tim O’Reilly évtizedek óta a techvilág egyik meghatározó kulcsfigurája, a nyílt forráskódú mozgalom meghatározó szereplője, a róla elnevezett kiadóvállalatának alapítója. A hetvenes években kezdett foglalkozni a technológia írások készítésével, az első sorból nézte végig és alakította az Internet elindulását. 1992-ben az akkori Internet katalógusának összeállításával az induló mozgalom egyik központi alakjává vált.

HUN

Hírvilág

2019. JÚNIUS 25.

Feltárják a waterlooi csatamező kórházát

Feltárják a waterlooi csatamező tábori kórházát, amelyet az európai szövetséges csapatokat vezető wellingtoni herceg hozott létre Mont-St-Jeanban.

HUN

Hírvilág

2019. JANUÁR 07.

Mindössze három hónap alatt ölték meg a holokauszt áldozatainak egynegyedét

A zsidóság kiirtását célul kitűző, 1942 és 1943 között zajlott úgynevezett Reinhard-akció keretében mindössze három hónap alatt követték el a gyilkosságok nagy részét. A tanulmány nemcsak arra utal, hogy a korábbi számítások alulbecsültek voltak, hanem új fényt is vet a náci haláltáborok hatékonyságára és a szisztematikus módszerekre, amelyek célja a zsidó közösségek kivégzése volt

HUN

Hírvilág

2018. DECEMBER 06.

Konferenciával ünneplik a Valóság folyóirat alapításának 60. évfordulóját

A folyóirat történetét a kezdetektől napjainkig Pelle János és Kapronczay Károly foglalta össze, majd kerekasztal-beszélgetést rendeztek a tudományos ismeretterjesztő lapok jelenéről és jövőjéről Gózon Ákos, az Élet és Tudomány, valamint a Természet Világa főszerkesztője, Lőrincz Henrik, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) kollégiumi tagja, és Kucsera Tamás Gergely részvételével.

HUN

Gondolat

2018. FEBRUÁR 19.

Amikor az orvos egyben filozófus is volt

Habár a filozófusok, a bölcsesség szeretői minden korban kevesen vannak, a filozófiának léteznek sűrűsödési időszakai. Ilyen koncentrált periódus volt az ókori görög (athéni) civilizáció aranykora. A medicina értékrendjét, metafizikáját (az aktív eutanázia és a magzatelhajtás tilalmát, „a beteg java a legfőbb törvény” -t) az aszklépioszi hagyomány alapján kinyilatkoztató, s az empirikusan vizsgálható fizikai hatóokról szóló kórtani elméletét (humorálpatológia) úgyszintén megteremtő Hippokratész kilenc évvel volt fiatalabb Szókratésznél, s amikor meghalt, Platón már az ötvenedik életévébe lépett.

HUN

Korszerű Kaleidoszkóp

2017. MÁJUS 10.

Érdekességek a fájdalomcsillapítás történetéből

REINHARDT István

A fájdalom a legősibb orvosi probléma, amelyről azonban néhány évtizeddel ezelőttig vajmi keveset tudtunk. A történelem előtti időkben a látható sérüléssel járó fájdalom megértése kézenfekvő lehetett, azonban a szervezet belsejében keletkező, kívülről láthatatlan betegség okozta fájdalomra nem volt magyarázat. Az archaikus kultúrákra jellemző felfogás ezeket a fájdalmakat is kívülről jövő okokra vezette vissza: a testbe költöző démonok, láthatlan fluidumok vagy ördögök. Ennek megfelelően ezek kezelése is sámánok, javasemberek és ördögűzők feladata volt.

HUN