Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 32

Egészségpolitika

2013. OKTÓBER 28.

Új algoritmus érzékeli az Alzheimer-kór korai jeleit

Az Alzheimer-kór előfordulásának várható jelentős növekedése a magasabb várható élettartam miatt, a modern társadalmak egészségügyi rendszereinek egyik legnagyobb jövőbeli kihívása világszerte. Az Alzheimer-kór jelentős változásokat okoz a tevékenységek időbeli szerkezetében, s ez hátrányosan befolyásolja a mindennapi tevékenységeket. A rendellenes mozgásos viselkedés, és az alvás-ébrenlét ciklus degenerációja a súlyos viselkedési tünetek között van. A korai felismerés, és még inkább az ilyen viselkedések előre jelzése lehetővé teszi a gyors beavatkozásokat, amelyek célja, hogy késleltessék a tünetek megnyilvánulását vagy súlyosbodását, és ezáltal csökkentsék az egészségügyi intézményekben való ellátás szükségességét, vagy legalábbis gyakoriságát/folyamatosságát.

Ideggyógyászati Szemle

2013. JANUÁR 25.

Saját fejlesztésű mozgásérzékelõvel szerzett tapasztalataink

VÉR Csilla, HOFGÁRT Gergely, SZIMA Gábor, KOVÁCS GÁBOR, NYISZTOR Zoltán, KARDOS László, CSIBA László

A neurológiában napi feladat a pareticus betegek állapotváltozásának objektív vizsgálata. Munkánk célja, hogy olyan triaxiális gyorsulásmérő eszközt fejlesszünk és teszteljünk, mely lehetővé teszi a betegek állapotának objektív felmérését. Célunk volt a készülék validálása is.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Depresszióértékelő skálák az alapellátásban: Kinek kellenek?

Sok orvos nem bízik meg a depresszió tüneteit értékelő skálákban, viszont a betegek általában helyeslik az alkalmazásukat.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Végstádium hosszának becslése mobilalkalmazással

A kutatók olyan új módszert fejlesztettek ki, amely a terminális állapotú rákbetegek túlélésének várható időtartamát sikeresebben képes előre jelezni, mint a korábbi eljárások.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

IxCardiorisk – Egy új segítő modul a családorvos megelőző munkájában

A legtöbb krónikus betegségnek vannak figyelmeztető tünetei, vagy a beteg észleli a jellemző panaszokat. Találhatunk kóros státusparamétereket...

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Módosított Fisher-skála A subarachnoidealis vérzés prognózisának előrejelzése

A vasospasmus, a késői infarktus és a subarachnoidealis vérzés utáni prognózis előre jelzésében a módosított Fisher-skála jobbnak bizonyult, mint a hagyományos Fisher-skála.

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Új módszer csecsemők műtét utáni fájdalmának mérésére

Nehéz pontosan megmondani, hogy egy beszélni még nem tudó gyermek mennyire szenved egy-egy operáció után. A madridi La Paz Egyetemi Kórház orvosai ennek mérésére alkották meg a „Llanto” elnevezésű skálát.

Ideggyógyászati Szemle

2002. AUGUSZTUS 20.

Kinematikai paraméterek alkalmazása a centrális eredetű motoros károsodás felmérésére és az állapotváltozás követésére

FAZEKAS Gábor, FEHÉR Miklós, KOCSIS László, STEFANIK Györgyi, BOROS Zsuzsanna, JURÁK Mihály

A bizonyítékokon alapuló orvoslás felveti annak szükségességét, hogy a betegek állapotának, az állapot változásának felmérése objektív paraméterek felhasználásával történjen. A szerzők bemutatnak egy olyan módszert, amely lehetővé teszi, hogy a jelenleg használatos, többé-kevésbé szubjektív skálák mellett objektív módon meghatározott értékekkel mérjék fel betegeik motoros károsodását, a javulás mértékét.

Ideggyógyászati Szemle

1989. ÁPRILIS 01.

Becslő skálák a verbális pszichoterápia értékeléséhez

DR. TRINGER László, PINTÉR Gábor

A szerzők a személyközpontú pszichoterápiás irányzatot alapul véve tárgyalják a verbális pszichoterápia értékelésének problémáit. A terapeutaváltozók alapkoncepciójából kiindulva ismertetik a becslő skálák alkalmazásának lényegét. Hazai környezetben próbálkoztak Tausch és Helm verbalizációs és önexplorációs skáláinak lefordított változataival, majd új skálákat alkottak mindkét változó mérésére. Bemutatják a skálákat, leírják vizsgálatukat, és a használatuk során eddig nyert tapasztalatokról adnak számot.

Ideggyógyászati Szemle

1988. ÁPRILIS 01.

Pszichofarmakonok mellékhatásait követő 2 skála ismertetése (DOTES és TWISS)

DR BITTER István

A szerző a pszichofarmakonok mellékhatásainak követésére nemzetközileg elismert és a hazai gyakorlatban is bevált 2 skálát (DOTES és TWISS) ismertet. Felhívja a figyelmet a skála alkalmazása során várható nehézségekre, megoldásukra javaslatot tesz. A skálák bevezetését javasolja a hazai pszichofarmakológiai vizsgálatokba és a pszichofarmakonokkal történő kezelések követésére.