Részletes keresés

Magyar Radiológia

2006. MÁRCIUS 20.

A multislice CT alkalmazásánál előforduló diagnosztikai csapdák és műtermékek

BARANYAI Tibor

Az utóbbi másfél évtizedben látványos fejlődés tapasztalható a radiológiai diagnosztikában. A modern ultrahang-, CT- és MR-berendezések, valamint a dinamikus szoftverfejlesztés nagyságrenddel javította a diagnosztikai biztonságot, aminek eredményeként hiba- és tévedési lehetőségeink is csökkentek.

HUN 2006;80(01-02)

Magyar Radiológia

2005. JÚNIUS 10.

A mélyvénás thrombosis invazív radiológiai kezelésének lehetőségei és a terápiában szerepet játszó tényezők in vitro kísérletes vizsgálata

HARMAT Zoltán, JÁRAY Ákos, BATTYÁNY István

A közlemény első részében áttekintjük a mélyvénás thrombosis invazív radiológiai terápiájának lehetőségeit. Ez után bemutatunk egy in vitro kísérletet, amellyel a mechanikai és farmakomechanikai katéterek mélyvénás thrombosisban történő alkalmazásának alapjait kívántuk megteremteni.

HUN 2005;79(03)

Lege Artis Medicinae

2001. ÁPRILIS 20.

Percutan coronariaintervenció az ischaemiás szívbetegség kezelésében

VOITH László

Coronariaintervenció - műtét vagy koszorúér-tágítás - akkor válhat szükségessé, ha a beteg szívizom- ischaemia okozta anginás panaszai, illetve az ischaemiára utaló tünetek a gyógyszeres kezelés mellett is fennállnak. A beavatkozást a főbb koszorúerek szignifikáns, az átmérő 70%-ot elérő vagy meghaladó szűkülete esetén kell elvégezni, a klinikai állapottól függő sürgősséggel.

HUN 2001;11(04)

Ideggyógyászati Szemle

1996. SZEPTEMBER 20.

Transoesophagealis echokardiográfia stroke után

NAGY Lajos, SÁMOCYI Marianna, TARJÁN Jenő, GARZULY Ferenc

A szerzők stroke miatt idegosztályra felvett 40 beteget vizsgáltak transoesophagealis echokardiográfiával és transthoracalis echokardiográfiával. A stroke-ot a klinikai kép és a koponya-CT alapján kórismézték. 39 betegnél történt carotis duplex scan. A 40 beteg közül transoesophagealis echokardiográfiával 19 esetében találtak cardialis emboliaforrást, melyek közül 7 kétségtelen, 12 lehetséges emboliaforrásnak felelt meg. A transthoracalis echokardiográfiával csak 8 esetben lehetett a szívben emboliaforrást kimutatni. Carotis duplex scannel 8 betegnél találtak jelentős stenosist, 8-nál sclerosist stenosis nélkül. Mindkét csoportban 4 esetben cardialis emboliaforrás is igazolódott. A 8 pitvarfibrilláló beteg esetében a bal pitvari thrombus és a spontán echokontraszt volt gyakoribb a szinuszritmusban lévő betegekhez képest. A transoesophagealis echokardiográfia 3 betegnél befolyásolta az antikoaguláns terápiát. A szerzők vizsgálataik alapján a transoesophagealis echokardiográfiát stroke-betegek vizsgálatában szükségesnek tartják.

HUN 1996;49(09-10)

Lege Artis Medicinae

1994. NOVEMBER 30.

Az echokardiográfia szerepe az antikoaguláns kezelés indikációjának felállításában

TEMESVÁRI András

Az echokardiográfiával kimutatható a szívben lévő emboliaforrás. Transthoracalis echokardiográfia elsősorban a bal kamrai thrombus kimutatására alkalmas. Transoesophagealis echokardiográfiával az emboliaforrás kimutatása sokkal sikeresebb, 41-65% a transthoracalis echo 14 37%-os találati arányával szemben. A transoesophagealis echokardiográfiával gyakrabban mutatható ki a bal pitvari és balfülcse-thrombus, bal pitvari spontán echokontraszt, bal pitvari myxoma, műbillentyűthrombosis, nyitott foramen ovale jobb-bal shunttel és pitvari septum aneurysma. Pulmonalis embolia esetén a jobb szívfélben levő thrombus, a pulmonalis törzsben, illetve jobb ágban levő embolia, a nyitott foramen ovale, valamint a következményként kialakuló pulmonalis hypertonia vizsgálható.

HUN 1994;4(01 KLSZ)

Lege Artis Medicinae

1993. SZEPTEMBER 29.

Akut myocardialis infarctusban echokardiográfiával felismert jobb pitvari thromboembolia

TÓTH Csaba, VADNAY István

A szerzők egy inferior lokalizációjú bal kamrai infarctushoz csatlakozó jobb kamrai akut myocardialis infarctust elszenvedett betegről számolnak be, akiben echokardiográfiával jobb pitvari thromboembolusokat mutattak ki. Az igen mobilis, extracardialis eredetű thrombusok pulmonalis embolisatio révén a beteg halálát okozták. Az eset kapcsán tárgyalják a jobb kamrai infarctus és a pulmonalis embolia előfordulásának felismerési nehézségeit, az echo-Doppler-vizsgálat szerepét. Hangsúlyozzák, hogy mobilis, jobb pitvari thrombus esetén műtéti eltávolítás indokolt, amivel a pulmonalis embolia az irodalmi adatok alapján megelőzhető.

HUN 1993;3(09)

Lege Artis Medicinae

1992. SZEPTEMBER 30.

Echocardiographia az acut myocardialis infarctus ellátásában

LENGYEL Mária

Szerző irodalmi áttekintést ad az echocardiographia lehetőségeiről acut myocardialis in farctusban (AMI), saját ábrákkal illusztrálva az egyes megállapításokat. Az AMI diagnózisa a sérült falrészlet elvékonyodásán és akinesisen alapszik, 90%-os biztonsággal. Az acut szak súlyos, keringés-összeomlással járó szövődményeinek gyors echocardiographiás felismerése azonnali életmentő műtéti beavatkozást tesz lehetővé. Ide tartoznak a szívruptúra különböző formái: a szabadfali, a kamrai septum és a papillaris izom ruptúra. Echocardiographiával diagnosztizálhatók az acut, subacut és chronikus szak terápiás feladatait befolyásoló szövődmények is: a pericardialis folyadékgyülem, a balkamrai thrombus, az aneurysma és az álaneurysma. A helyes terápia megválasztásában és a terápia hatásának lemérésében fontos szerepe van az echocardiographiának a systolés és diastolés functio értékelésével. Ismerteti az echocardiographiával irányított anticoagulans terápia algoritmusát. A postinfarctusos beteg prognózisában a nyugalmi echocardiographián kívül a korai echocardiographiás terhelésnek is szerepe van. Ennek célja, az infarctustól távoli ischaemia provokálásával a többérbetegség prognosztizálása, az infarctus közeli falmozgászavar javítása alapján pedig a még élő, meg menthető myocardium kimutatása, vagyis a revascularisatio indicatioja. Az echocardiographia indicatioit az AMI acut szakában és a kibocsátás előtt a legújabb amerikai ajánlás alapján foglalja össze és csoportosítja.

HUN 1992;2(09)

Lege Artis Medicinae

1991. FEBRUÁR 09.

Pitvari daganatok operált esetei

NAGY Zsolt, HOLOMAY Miklós, VASZILY Miklós, SZÉCSI János, HORVÁTH Ambrus, PÉTERFFY Árpád

A szerzők 1986. novembere és 1989. júliusa között pitvari daganat miatt operált öt betegükről számolnak be. Két betegnél az anamnesisben nagyvérköri embolisatio szerepel, két beteg cardialis panaszok miatt került kivizsgálásra, ötödik betegüket pedig szűrővizsgálat alkalmával észlelték. Az echocardiographiával nyert diagnózist négy esetben angiocardiographiával is megerősítették. Négy esetben bal pitvari, egy esetben jobb pitvari daganatot távolítottak el. Három betegnél egyszerű resectiot végeztek, egy betegnél a pitvari septum, egynél pedig a környező pitvarfal egy részével együtt távolították el a tumort. A szövettani vizsgálat négy esetben bal pitvari myxomát igazolt, egy esetben az eredmény jobb pitvari thrombus volt. Mind az öt beteg gyógyultan távozott a klinikáról. Az utánkövetési idő alatt recidivát nem észleltek.

HUN 1991;1(03)

Ideggyógyászati Szemle

1990. NOVEMBER 01.

A B-mode ultrahangos vizsgálat szerepéről az a. carotis stenosisos elváltozásainak diagnosztikájában

DR CSIBA László, DR BERECZKI Dániel, DR VALIKO - VICS Attila, DR KOLLÁR József, DR SIKULA Judit

A szerzők saját vizsgálataik és az irodalom alapján ,áttekintik a nagyfeloldású B-mode ultrahang jelentőségét az a. carotis stenosisos megbetegedéseinek diagnosztikájában. Az angiogrammokkal összehasonlítva a B-mode-vizsgálataik érzékenysége 83%, fajlagossága 76%, ,teljes pontossága 78% volt, de az elzáródásoknak csak 36%-át tudták diagnosztizálni. Megállapították, hogy a B-mode ultrahang egyedül alkalmazva korrektül jelzi a kis- és közepes fokú stenosisokat (egyes vélemények szerint pontosabban, mint az angiopraphia), de kevésbé megbízható a súlyos stenosisok és elzáródások diagnosztikájában. Alkalmas a plaque összetételének vizsgálatára, a mozgó, vagy leszakadni készülő thrombus diagnosztizálására. Ha a B-mode-vizsgálatot kiegészítjük olyan eljárással, mely hemodinamikai zavarok felderítésére alkalmas (erre a B-mode kevésbé jó), akkor sokkal jobb diagnosztikus pontossághoz jutunk. Kiegészítő vizsgálatként a periorbitalis ereik bidirekcionális ultrahangos vizsgálata jön szóba. A carotisrendszer ,komplex ultrahangos tanulmányozásának pontossága már kielégítő, szükségtelenné tesz veszélyes beavatkozásokat (angiographia) ,alkalmas szűrésre és tetszőleges számú vizsgálatra. A diagnosztika fejlődésével ma joggal elvárható, hogy több, nem-invazív eljárás párhuzamos alkalmazásával, angiopraphia mellőzésével jussunk diagnózishoz, illetve az angiographia veszélyét csak indokolt esetben vállaljuk.

HUN 1990;43(11)

Ideggyógyászati Szemle

1964. OKTÓBER 01.

Az artéria cerebelli inferior posterior elzáródásának tüneteivel jelentkező artéria vertebralis thrombosis esetei. Az artéria vertebralis elzáródásáról

DR DÉNES László

Két esetben az a. vertebralis IV. szakaszának thrombosisos folyamata következtében klasszikus Wallenberg-syndroma (hangszalag-paresissel) keletkezett. Az első esetben a thrombus nem terje'dt rá az azonos oldali a. spinalis anteriorra, így paramedián-tünet nem keletkezett. A második esetben anatómiai variáció következtében (csak ellenoldalon volt a. spinalis anterior) nem jöhetett létre paramedián laesio. A nemzetközi irodalom és saját eseteink alapján le kell szögeznünk, hogy a laterális oblongata syndroma az esetek döntő többségében az a. oerebelli inferior posteriorban bekövetkezett keringési insufficientia eredménye. Ez független attól, hogy az a. vertebralis záródott el, vagy maga az a. cerebelli inferior posterior.

HUN 1964;17(10)