Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 58

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Malignus meningeomák szisztémás kezelésének lehetőségei

VIRGA József

A malignus meningeomák az összes meningeoma 10-15%-át alkotják. Rendkívül kevés információ áll rendelkezésünkre arról, hogy milyen szisztémás kezeléssel érhetünk el érdemi eredményt rekurrens vagy irreszekábilis esetekben. Amennyiben az ilyen meningeomák esetében a sugárterápia semmilyen formája nem jön szóba, elsősorban célzott terápiák javasolhatók. Érdemes lehet a kezelés előtt mintát venni molekuláris vizsgálatok céljából, melyek alapján a kezelés részben tervezhető, valamint ezek a... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2021. NOVEMBER 01.

Atorvasztatinkezelés vesebetegségben

BARNA István

A csaknem minden krónikus vesebetegben kimutatható dyslipidaemia során a glomerularis proteinuria csökkentésére, a veseműködés romlásának mérséklésére számos nemzetközi vizsgálat szolgáltat bizonyítékot. Az ajánlások életkortól függetlenül, egységesen fogalmaznak; nagy, illetve nagyon nagy kockázatú betegekben a célérték elérését, de legalább 50%-os LDLkoleszterin- szint csökkentését javasolják, amellyel a coronariabetegségek okozta halálozást, a szívinfarktus, stroke, veseelégtelenség... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2021. SZEPTEMBER 13.

Az atorvasztatin szerepe a cardiovascularis betegségekben

BARNA István

Fokozott cardiovascularis kockázatú egyénekben a szív- és érrendszeri szövődmények megelőzésére a nem gyógyszeres kezeléssel párhuzamosan mind elsődleges, mind másodlagos prevencióra a sztatinok az elsőként választandó szerek. Az endothelfunkciót javító, az oxidatív stresszt csökkentő, valamint a gyulladáscsökkentő hatás együttesen jelenti az LDL-koleszterin-szinttől független hatékonyságot. Az atorvasztatin nagy dózisban (40–80 mg) akut coronariabetegségben, ischaemiás szívbetegekben,... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2021. SZEPTEMBER 13.

Lipidcsökkentő kezelés idült vesebetegségben az új tanulmányok és ajánlások tükrében

MÁTYUS János

Az idült vesebetegség (chronic kidney disease – CKD), amely napjainkban a populáció 10-14%-át érinti, drámai módon fokozza a cardiovascularis megbetegedések gyakoriságát és súlyosságát, amelyek következtében a betegek többsége meghal, még a vesepótló kezelés előtt. A jelenlegi cardiovascularis rizikót becslő ponttáblázatok CKD-ban jelentősen alulmérik a valós kockázatot, ezért ebben a betegpopulációban nem alkalmazhatók. Cardiovascularis kockázat besorolására is elsősorban a CKD súlyosságának... tovább »

Egészségpolitika

2021. AUGUSZTUS 09.

Mankót kapnak szívbetegek és gyógyítóik

A közösségi háló helyett szakmai segítség – koordinátorok segítik a szív- és érrendszeri betegek gyógyítását A felvilágosítás, betegútkövetés a kardiológiában különösen kulcskérdés – koordinátori pályázatot indított a SZÍVSN országos betegegyesület, amelyhez az ország 20 kardiológiai központjában keres szakdolgozókat, akik egyfajta információs központként segítenék a szív- és érrendszeri betegeket, illetve a prevenciós munkát. Évente ugyanis a legtöbben szív- és érrendszeri betegségben... tovább »

PharmaPraxis

2021. MÁRCIUS 03.

Praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek gyógyszer-optimalizációs hatása

Az Egyesült Királyságban végzett multicentrikus, randomizált, kontrollált vizsgálat értékelte a családorvosi praxisközösségben dolgozó gyógyszerészek által végzett gyógyszerelési optimalizáció hatását a mellékhatások és az egészségügyi kiadások csökkenésére, továbbá a betegkimenetek javulására.

COVID-19

2020. MÁJUS 04.

Gyakorlati tanácsok diabeteses COVID-19-betegek kezeléséhez

A diabetes az egyik legfontosabb társbetegség, amely fokozza mindhárom ismert humán pathogén coronavirus-fertőzés súlyosságát (a COVID-19-betegek 20-50%-a diabeteses). A diabeteses COVID-19-betegek körében nagyobb a hiperglikémia és a súlyos szövődmények kockázata, továbbá a SARS-CoV-2 infekció a hasnyálmirigy károsítása révén az újonnan kialakuló cukorbetegség esélyét is növelheti. A világ 12 országából, 20 vezető szakember által jegyzett Lancet-tanulmány bemutatja a SARS-CoV-2 infekció és a... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2020. FEBRUÁR 20.

Globális gondolkodás, avagy a rizikófaktorok együttes kezelésének fontossága

BENCZÚR Béla

A hypercholesterinaemia és a hypertonia - mint az ischaemiás szívbetegség legfőbb rizikófaktorai - összefüggésben vannak a cardiovascularis mortalitás és morbiditás jelentős növekedésével. Ezek a rizikófaktorok szoros kap - csolatban állnak egymással, a hypertoniások 50%-ának emelkedett a koleszterinszintje. A hypertonia kezelésének legfrissebb, 2018. augusztusi európai irányelvei szerint a sztatinok alkalmazását javasolják dyslipidaemiás, illetve nagy cardiovascularis kockázatú hypertoniás... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2020. FEBRUÁR 20.

A sztatinterápia intenzitása és a mortalitás összefüggése atheroscleroticus cardiovascularis betegeknél

VÁRALLYAY Zoltán

Atheroscleroticus cardiovascularis betegeknél (ASCVD) szekunder prevencióban alkalmazott sztatinterápia csökkenti a cardiovascularis események és halálozás gyakoriságát kontrollált, randomizált vizsgálatok (CRT) alapján. A vizsgálatok azt is igazolták, hogy a nagy dózisú sztatinterápia (40-80 mg/nap atorvasztatin; 20-40 mg/nap rozuvasztatin) hatékonyabban csökkenti a cardiovascularis eseményeket, mint a mérsékelt vagy alacsony dózis. Maximális dózis az arteriosclerosis regresszióját igazolta,... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2018. ÁPRILIS 20.

A koleszterincsökkentés nem a Szent Grál, de nem is az ördög műve

BAJNOK László

A koleszterincsökkentő sztatinok a legjobban bevizsgált készítmények a hatás és mellékhatás tekintetében. Ezek alapján tudjuk biztonsággal állítani, hogy a koleszterincsökkentő készítmények elleni vélemények zöme nem valóságalapú. Nem csodaszerekről van szó, de rendszeres szedésükkel - bizonyítottan - 30% körüli cardio- és cerebrovascularis kockázatcsökkenés érhető el, miközben a mellékhatások és kockázatok gyakorisága minden betegcsoportnál legalább egy nagyságrenddel kisebb. Nincs... tovább »