Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 177

Ideggyógyászati Szemle

1960. FEBRUÁR 01.

A caloriás nystagmus befolyásolása gyógyszeres úton

BODÓ György

A chlorpromazinok közül a Hibernal és a Largactil kisebb adagokban csökkenti, nagyobb adagban meggátolja a calorias ingerrel kiváltott nystagmus létrejöttét. Két centrális jellegű, ismeretlen eredetű spontán nystagmus esetben az iv. adott Largactil mind a spontán, mind a caloriás nystagmust meg szüntette. Ezek közül az egyiknek Evipant is adtunk. Az Evipan a calorias nystagmust nem csökkentette. Ezeknek a kísérleteknek a jelentőségét a következőkben látjuk : Bizonyítottnak véljük a... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az agyi elektromos tevékenység (EEG) és a motoros kiváltott válasz (MEP) vizsgálata az agyvérzés funkcionális kimenetelének megítélésére

FEKETE Klára, TÓTH Judit, HORVÁTH László, MÁRTON Sándor, CSIBA László, ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, FEKETE István

Bevezetés: Az agyvérzés mortalitása magas, túlélés esetén reziduális tünetként súlyos rokkantságot okozhat. A kimenetelt befolyásoló ismert tényezők mellett felmerült a neurofiziológiai vizsgálatok jelentősége is. Vizsgálatainkkal arra kerestünk választ, hogy az elektroencefalográfia (EEG) és a transcranialis mágneses stimuláció (TMS) milyen szerepet játszhat a prognózis megítélésében.

Módszerek: A DE Neurológiai Klinikáján végeztük a vizsgálatokat 2017. június 1. és 2021. június 15... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A humán agykéreg elektromos ingerlésével kiváltott válaszok alatti lokális hálózati és egysejt-szintű aktivitásváltozásainak vizsgálata

HAJNAL Boglárka, ENTZ László, TÓTH Emília, WITTNER Lucia, ULBERT István, ERŐSS Loránd, FABÓ Dániel

Bevezetés: A corticalis elektromos stimuláció az agykérgi ingerlékenység vizsgálatán keresztül a kóros agyterületek azonosítására, valamint a távoli agyterületek között fennálló funkcionális kapcsolatok meghatározására széles körben alkalmazott módszer. A stimulációval kiváltott válaszok alatt lezajló lokális kérgi folyamatok emberben kevésbé ismertek. Munkánk során ezen hálózati és egysejt-szintű változásokat vizsgáltuk beültetett subduralis elektródával terápiarezisztens epilepsziás betegek... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A periaqueductalis szürkeállomány szerepe migrénben: agyi képalkotó vizsgálatok

JUHÁSZ Gabriella, GECSE Kinga

Bevezetés: A fájdalom szabályozásában résztvevő agytörzsi magvak migrénben betöltött szerepe már régóta kutatott terület. Az itt található periaqueductalis szürkeállomány (PAG) migrénes roham során fokozott aktivitást mutat. Korábbi kutatások erősebb funkcionális kapcsolatot találtak a PAG és a fájdalomfeldolgozásban részt vevő régiók és a szomatoszenzoros kéreg között interictalis migrénes betegekben nem fejfájós egyénekhez képest.

Módszerek: Kutatásainkban agyi funkcionális mágneses... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Poszt-Covid szindróma autonóm idegrendszeri eltérései

SZIRMAI Danuta, GYÖRFI Orsolya, KAMONDI Anita

Bevezetés: Irodalmi adatok alapján Covid-betegséget követően az esetek körülbelül 80%-ában neurokognitív maradványtünetet észlelhető. Ezen tünetek egy része az autonóm idegrendszer károsodásával hozható összefüggésbe (például homályos látás, palpitatio, szemszárazság). A fertőzés idegrendszert károsító hatását több lehetséges mechanizmussal magyarázzák, így felmerül a vírus által kiváltott citokinvihar, a direkt vírusterjedés károsító hatása és az immunmediált autoimmun mechanizmus is. Az... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A krónikus fájdalom legfrissebb osztályozása

SZOK Délia

A fájdalom definíció szerint egy kellemetlen szenzoros és emocionális tapasztalat, ami szöveti károsodáshoz köthető. A krónikus fájdalom (KF) 3 hónapnál hosszabb ideig fennálló vagy visszatérő fájdalmat jelent, ami a test bármely részén jelentkezhet. A WHO 2019-ben jelentette meg a Betegségek Nemzetközi Osztályozása (International Classification of Diseases-11) új kiadását, amelybe most először került bele a KF, mint önálló entitás. A KF a népesség magas arányát, mintegy 20%-át érinti. Az... tovább »

Hypertonia és Nephrologia

2022. ÁPRILIS 22.

A krónikus stressz szerepe az essentialis hypertonia kialakulásában. A rilmenidin helye a stressz által kiváltott hypertonia kezelésében

SIMONYI Gábor

A hypertonia a cardiovascularis betegségek egyik önálló rizikótényezője. Kialakulásában számos tényező játszik szerepet. Ezek közül a krónikus stressz a szimpatikus aktivitás fokozásán keresztül eredményezheti a magasvérnyomás-betegség kialakulását. A szimpatikus idegrendszeri aktivitás emelkedésének jeleit elsősorban a hypertonia kezdeti – perctérfogat-fokozódással járó – szakaszában észlelhetjük. A szimpatikus aktivitás fokozódása a hemodinamikai következményeken... tovább »

Klinikum

2022. FEBRUÁR 24.

Nocebohatás a Covid-19-oltások klinikai vizsgálataiban

Az első dózis után a placebót kapók 35%-a tapasztalt szisztémás mellékhatást, leggyakrabban fejfájást (19,3%) és fáradtságot (16,7%), továbbá 16%-uk tapasztalt legalább egy lokális mellékhatást. Az első oltás után az aktív vakcinát kapók 46%-a számolt be legalább egy szisztémás mellékhatásról, és 67%-uk legalább egy lokális mellékhatásról. Az arányok összehasonlítása alapján kiderült: az első oltás után a szisztémás mellékhatások 76%-áért, míg a lokális mellékhatások 24,3%-áért felel a... tovább »

Idegtudományok

2021. OKTÓBER 13.

Az agytérképek csapdába csalhatnak, új reprezentációs keretrendszerre van szükség

A különböző feladatok elvégzéséért felelős agyterületek feltérképezése a területek nagy átfedése miatt nemcsak lehetetlen, de ezt célul tűzni félrevezető is egyben, nyilatkozta a lapnak Lisa Feldman Barrett, a Northeastern University pszichológusa. A tudósok az elmúlt száz évben eredménytelenül keresték a mentális kategóriák: a gondolkodás, az érzékelés, a döntéshozatal, az emlékezés, a mozgás és a többi mindennapos élmény hátterében álló agyterületek közötti határokat, folytatja... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2021. SZEPTEMBER 15.

A neuromyelitis optica elektrofiziológiai jellegzetességei

JÁNOSSY Ágnes

Célkitűzés: A neuromyelitis optica (NMO) a központi idegrendszert érintő autoimmun, demyelinisatiós kórkép. A labor- és a képalkotó diagnosztika fejlődésével egyre több helyen el tudják különíteni a sclerosis multiplexben (SM) és a neuromyelitis opticában szenvedő betegeket. A két kórkép patomechanizmusa és terápiája eltérő. Bemutatjuk, hogy a hozzánk beküldött betegek esetében milyen segítséget nyújtanak az elektrofiziológiai vizsgálatok a két kórkép elkülönítésében és a kórlefolyás... tovább »