Részletes keresés

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 10.

Módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény

Mindenképpen módosításra szorul az új egészségügyi jogállásról szóló törvény – állították egybehangzóan munkajogász szakértők egy, az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvényről szervezett videókonferencián. Ahogy elfogadhatatlan ennyire méltatlan, elkapkodott, kidolgozatlan és indokolatlanul nehéz körülményeket teremteni, és ilyen választásra kényszeríteni valakit az élethivatását illetően.

HUN

Gondolat

2021. MÁRCIUS 03.

Egymásba kötve: párhuzamos mozdulatok

Eperjesi Ágnes az egyik jelentősebb hazai alkotónk. Rendszeresen kiállít fontos hazai, és külföldi intézményekben, 2011 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermédia tanszékének oktatója. Számos műfajban és technikával dolgozik, a fotográfiától a fotogramon és installációkon át videókig, művészkönyvekig, performanszokig. Témái között tudományos igényű szín- és formavizsgálatok, a vizuális kultúránk jellemzői, társadalmi kérdések, művészeti problémák egyaránt szerepelnek, ráadásul ezek nem egyszer együttesen alkotják meg a teljes művet.

HUN

Egészségpolitika

2021. MÁRCIUS 01.

Európa összefogott a ritka betegségekkel élőkért

A kontinens döntéshozói, egészségpolitikusai, betegszervezetei, szakemberei, a digitális egészség úttörői közös platformra léptek a Biogen vállalat, a Reuters Events és az EU40 együttműködésével megrendezett virtuális konferencián, hogy kollektív tudásukkal még hatékonyabban lépjenek a ritka betegek érdekében, hogy mind a diagnózishoz, mind az ellátáshoz való hozzáférés Európa-szerte egységes legyen. Költséghatékonyságot célzó stratégiát, az ismeretek összegyűjtését és az információhoz való hozzáférés javítását, erősítését hirdették meg. Dr. Molnár Mária Judit, a Semmelweis Egyetem Genomikai Medicina és Ritka Betegségek Intézetének igazgatója értékelte az összefogás jelentőségét és mutatta be a hazai helyzetet.

HUN

Gondolat

2021. FEBRUÁR 04.

Veszélyben az egyetemek autonómiája?

Tiltakozó közleményekkel „szavaznak” sorra az egyetemek az alapítványi átalakítás, illetve annak intézési módja ellen. Professzorok, munkatársak, hallgatók, legutóbb az MTA doktorai adtak ki hivatalos állásfoglalást. Megkérdeztünk „kívülállókat”, Freund Tamást, az MTA elnökét, Tillmann József filozófus, esztéta, egyetemi tanárt, Fleck Zoltán jogász, szociológust, tanszékvezető egyetemi tanárt a kialakult helyzetről, a folyamatról, illetve Fábián Istvánt, a debreceni egyetem korábbi rektorát is. Többen a tudományos és kutatómunka, az egyetemi autonómia ellehetetlenülésétől félnek, veszélyes ugyanis, ha ezek a szellemi műhelyek politikai irányítás alá kerülnek. Az MTA elnöke kiemelte az egyetemi autonómia tiszteletben tartásának és a döntések előtti tisztázó vitáknak a fontosságát.

HUN

Gondolat

2021. JANUÁR 30.

Gravitációs hintamanőverek és átkos csalmatok

Lente Gábor (a Debreceni Egyetem tanára, Fulbright- és Bolyai-díjas) összeállítása nem szorítkozik a vegytan világára, tudományos szintézist tartalmaz, ember és tudomány, irodalom, társadalom és természet összefüggéseit érzékletes dokumentumanyagok segítségével ábrázolva (Typotex, 2017). A természettudomány és a szépirodalom című rész hihetetlen anakronizmusoknak tűnő tényeket tartalmaz.

HUN

Hírvilág

2021. JANUÁR 25.

ELTE: Életvégi döntések járvány idején

Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kar 2021.január 29.-én online konferenciát szervez Életvégi döntések járvány idején címmel.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2020. NOVEMBER 04.

Hypertonia és Covid-19 – II. rész

SZÉKÁCS Béla, KÉKES Ede, NAGY Judit, KOVÁCS Tibor

A szerzők áttekintik azokat a komponenseket és mechanizmusokat a keringésszabályozásban alapvető jelentőségű két nagy regulációs rendszerben, amelyek belső egyensúlya és kapcsolatai a SARS-CoV-2 fertőzés során kórosan változnak, és ezáltal fokozzák a súlyos klinikai állapotba torkollással fenyegető tüdő- és szisztémás gyulladás állapotot. Megvizsgálják azt a kérdést, hogy a fertőző ágens szervezeti celluláris behatolásának potenciális elősegítésén túl, az áldozatok között kiugróan magas arányszámú idős hypertoniás betegek RAS-gátló gyógyszerelése hogyan befolyásolja ezeket a változásokat, feltételezhető-e különbség az ACEi és ARB támadáspontú kezelési rendszer anti-, proinflammatorikus befolyása között a Covid-19-járványban. Az áttekintés a koronavírus-fertőzésre adott közvetlen immunológiai választ jelentősen meghaladó gyulladás patomechanikai hátterére fókuszál: az idős hypertoniás betegeknek alapállapotban is fennálló immunmódosulásainak jelentőségére és a kulcskomponensekre, mint angiotenzin-II, ACE-2, angiotenzin- 1–7, bradikinin, ARB, ACEI. A következtetésben a SARS-CoV-2 fertőzött (idős) hypertoniás betegek RAS-gátló kezelésében a támadáspont optimalizálásának mérlegelése ajánlott.

HUN 2020;24(05)

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2020. OKTÓBER 12.

A neuroimmunológiában felmerülő infektológiai kérdések és a COVID-19

HUN 2020;5(01)

Egészségpolitika

2020. AUGUSZTUS 31.

Telemedicina – az adatvédelem kulcskérdés

A kezelt COVID-19 betegek orvosi nyilvántartásainak elemzése hozzájárulhat a jövőbeli megelőzési és kezelési megoldásokhoz, valamint potenciálisan felgyorsíthatja a vakcina előállításának folyamatát. Ezért minden adat fontos, és a lehető legjobb eredményeket lehet elérni, ha minden nemzet együtt dolgozik a megosztott adatbázissal—fogalmaznak a cikk szerzői, akik hangsúlyozzák: a személyes adatok felhasználásával járó előnyökön kívül viszont számos hátránya is lehet adatvédelmi szempontból. Így nagyon fontos egyensúlyt teremteni a személyes védelem és az adatok hasznos felhasználása között.

HUN

Klinikai Onkológia

2020. AUGUSZTUS 28.

ESMO Klinikai Kutatások Obszervatóriuma (ECRO): a klinikai kutatások hatásosságának javítása a bürokrácia észszerűsítése által

PEREZ-GRACIA Luis Jose, AWADA Ahmad, CALVO Emiliano, AMARAL Teresa, ARKENAU Hendrik-Tobias, VIKTOR Gruenwald, BODOKY Gyorgy, LOLKEMA P Martijn, NICOLA Di Massimo, PENEL Nicolas, VERA Ruth, SANMAMED F Miguel, DOUILLARD Jean-Yves

Az utóbbi években drámai módon megszaporodtak a klinikai vizsgálatokkal járó adminisztratív és bürokratikus tennivalók, amelyek egyértelműen befolyásolták a kutatások hatékonyságát és a kutatócsoportokban részt vevő klinikusok aktivitását. A legfontosabb ellenőrizni azt, hogy a klinikai kutatók betartsák a Good Clinical Practice (GCP) irányelveit és ragaszkodjanak a törvényi előírásokhoz. Míg viszont ezek a szabályozások az utóbbi években lényegében változatlanok maradtak, közben a bonyolult adminisztratív feladatok sokasága keletkezett, mint azt a 940 klinikai kutató között végzett felmérés alapján ebben a tanulmányban összefoglaljuk. Sok kutató úgy véli, hogy szükségessé vált ezen kérdések okainak és következményeinek rigorózus újraértékelése, és a gyakorlott klinikai kutatók véleményének „becsatornázása” a klinikai kutatások javítása érdekében. Ezekre a feltevésekre alapozva, az ESMO létrehozta az ESMO Clinical Research Observatory (ECRO) nevű speciális csoportot a klinikai kutatások különböző szempontjainak értékelése érdekében. Az ECRO segítségével az ESMO a klinikai kutatók visszajelzései alapján betekinthet a klinikai kutatások folyamataiba, amelyek tökéletesen megfelelnek a Helsinki Deklarációnak, a GCP irányelveinek és az egyéb vonatkozó törvényi előírásoknak, ugyanakkor végtelenül pontosan fi gyelembe veszi a klinikai vizsgálatban érdekelt összes résztvevő érdekeit. Ebben a tanulmányban összefoglaljuk az ECRO megalakításának hátterét és indokait, tervezett tevékenységét, a jelenleg folyó klinikai kutatások óriási tömegű adminisztrációjának kiértékelését és azokat a javaslatokat, amelyekkel ezek észszerűsíthetők lennének. Reméljük, hogy erőfeszítéseink által javulás fog beállni a betegek ellátásában és a klinikai kutatásokban. „Az egyetlen dolog, ami megment bennünket a bürokráciától, az éppen az ő hatástalansága.” Eugene McCarty (1916–2005)

HUN 2020;7(3)