Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 173

Ideggyógyászati Szemle

2019. JANUÁR 30.

A palliatív jellegű neurálterápia hatása idült fájdalmak csökkentésében

MOLNÁR István, HEGYI Gabriella, KOVÁCS Zoltán, KAPÓCS Gábor, SZŐKE Henrik

Célkitűzés - Annak felmérése, hogy heterogén beteg­csoportban a fájdalomterápia milyen szinten képes befolyásolni az idült fájdalmakat, ez milyen hatással van a betegek életminőségére, és az elért változások milyen összefüggésben állnak az életkorral és az alapbetegségekkel. A felmérés annak népegészségügyi vonzata miatt is aktuális. A vizsgálat módszere - Általános fájdalomambulancián végzett prospektív, nem randomizált, valós helyzetű, intervencionális, klinikai kohortvizsgálat, ami hat... tovább »

Klinikum

2018. DECEMBER 13.

A hosszú távú életkilátások egyeztetése

A terápiás irányelvek egyre nagyobb százaléka ajánlja a hosszú távú életkilátások figyelembe vételét az idősebbek preventív ellátásával kapcsolatos döntések meghozatalakor. Így pl. azokban az esetekben, amikor az életkilátás tíz évnél rövidebb, az irányelvek ellenzik a rutin rákszűrést és a cukorbetegek számára kevésbé intenzív glikémiás célt tűznek ki.

Hírvilág

2018. OKTÓBER 15.

Erdélyi Jánosra polihisztorra, tanárra emlékeznek Sárospatakon

Emléknapot tart szombaton Erdélyi János (1814-1868) halálának 150. évfordulója alkalmából a Sárospataki Református Kollégium.

Klinikum

2018. SZEPTEMBER 18.

Szénhidrátfogyasztás és mortalitás

Bár számos randomizált kontrollált vizsgálat tanulmányozta az alacsony szénhidráttartalmú diéták hatását, és ezek azt mutatták, hogy rövid távon a testsúly és a kardiometabolikus kockázat csökkenésével járnak együtt, a hosszabb utánkövetés nehéz kivitelezhetősége miatt ezek a tanulmányok nem szolgáltattak adatot a mortalitási kockázat alakulásával kapcsolatban.

Ideggyógyászati Szemle

2018. MÁJUS 30.

Epilepsziás betegek életminőség-vizsgálata a megküzdési stratégiákkal és a betegségészleléssel összefüggésben

KOVÁTS Daniella, CSÁSZÁR-NAGY Noémi, JUHOS Vera, SALLAY Viola, BÉKÉS Judit, FABÓ Dániel, KELEMEN Anna, KURIMAY Tamás

Célkitűzés - Az epilepsziás betegek pszichoszociális állapotát és életminőségét jelentősen meghatározza a rohamok neuropszichológiai következményei mellett a betegséghez társuló komorbid zavarok megléte, így a depresszió, a szorongás és a betegség szubjektív megélése (Whitehead et al. 2015; Goldstein et al. 2005). Epilepsziások körében vizsgáltuk, hogy az életminőséget, a társuló depressziót és szorongás állapotát a rohamok neuropszichológiai megléte mellett hogyan befolyásolja a szubjektív... tovább »

Ideggyógyászati Szemle

2018. MÁRCIUS 30.

Szkizotip személyiségvonások és a nyelvi kreativitás összefüggéseinek vizsgálata

FEJES Nikolett Éva, RÓZSA Sándor, MUST Anita

Bevezetés - A kreativitás és a szkizofrénia közti kapcsolat természete már régóta foglalkoztatja az elméletalkotókat, azonban a téma módszeres vizsgálata csak az utóbbi évtizedekben teljesedett ki. Célkitűzés - A kutatás célja a szkizotip személyiségjegyek és a verbális, nyelvi kreativitás (NYK) kapcsolatának vizsgálata volt, nem pszichiátriai populáción. A hipotézis szerint a szkizotip vonások szintje pozitív összefüggést mutat az NYK-val. A vizsgálatban felmérésre kerültek az NYK-val... tovább »

Klinikum

2017. DECEMBER 05.

Korai pszichózis – mit tegyen a nem-pszichiáter orvos?

Sami és munkatársainak a British Medical Journalben megjelent két áttekintő közleménye a 2007 és 2017 közötti tíz év során megjelent tanulmányokat összegezve arról számol be, hogy a háziorvosok, illetve az egészségügyi ellátórendszer egyéb területein dolgozó nem pszichiáter szakorvosok (így a sürgősségi osztályokon dolgozók és a társbetegségek kezelői, továbbá a gyermekorvosok) hogyan ismerhetik fel a korai pszichózis jeleit, és hogyan segíthetik a beteget

PharmaPraxis

2017. OKTÓBER 24.

Közösségi gyógyszerészek és a mellékhatás-bejelentés – Felvetések West Midlands-ből

Az 51 éves és annál idősebb gyógyszerészek nagyobb valószínűséggel jelentettek ADR-t, mint a fiatalabbak, továbbá a nagyobb szakmai tapasztalat is nagyobb ADR-jelentési hajlandóságot eredményezett. A gyógyszerészek szerint a következő akadályok álltak leginkább az ADR-ek bejelentésének útjában: időhiány (46%-uknál), az a vélekedésük, hogy a felismert ADR nem volt súlyos (65%-uknál) és az a vélekedésük, hogy a felismert ADR jól ismert, ezért nem érdemes jelenteni (37%-uknál).

Gondolat

2017. ÁPRILIS 03.

Egy közös történet: Az Olaszliszkai

Egy színházi előadás arról, hogy miért érzi valaki annyira reménytelennek az életet ebben a pillanatban Magyarországon, hogy véget vessen az életének. És bár ez nem lehetett az alkotók szándéka, de egy előadás arról, hogy miért lett öngyilkos Borbély Szilárd.

PharmaPraxis

2017. MÁRCIUS 21.

Hogyan tekintenek a vidéki páciensek a gyógyszerészi szolgáltatásokra?

A pácienseknek csupán nyolcada tudott arról, hogy az összes gyógyszeres kezelésének áttekintő ellenőrzésére is kérheti a gyógyszerészét. Összesen hatan jelölték meg ismert tényként, hogy a vérnyomásuk ellenőrzésére is van lehetőség.