Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 180

Hivatásunk

2022. AUGUSZTUS 28.

V. szekció - Szakdolgozói kutatómunkák eredményei II.

Tartalom:

  • Az elemi rehabilitáció helye, szerepe és lehetőségei az egészségügyi szolgáltatások területén
  • A funkcionális látás és annak vizsgálata, a látástréning lehetőségei és optikai segédeszközök fejlődése
  • A függőségek változásának lehetőségei az ártalomcsökkentésben – A dohányzás átalakulásának és szabályozásának trendje a világban és Európában
  • 4–10 éves gyermekek táplálkozás és fizikai aktivitás felmérésének eredményei
  • Otthoni parenterális táplálás, mint szervpótló kezelés a rövidbél szindrómában
  • Paradicsomok antioxidáns tartalmának összehasonlítása
  • Édes íz kutatás – reprezentatív felmérés a magyar lakosság körében

  • Lege Artis Medicinae

    2022. JÚLIUS 18.

    A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia klinikai protokollja

    SCHEURING Noémi, GULÁCSI Ágnes, ÁGOSTON Olga, SIBA Mónika, STADLER Judit, BALÁZS Krisztina, EGYED Katalin, KECSKEMÉTI Judit, HOLLÓSI Lilla Eszter, DANIS Ildikó, GERVAI Judit, SZABÓ László

    A Koragyermekkori Evés-alvászavar Ambulancia a Heim Pál Országos Gyermekgyógyászati Intézet Madarász utcai telephelyén 2017 januárjában kezdte meg működését. Az ambulancia korszerű interdiszciplináris szemlélettel nyújt segítséget a csecsemők és a 3 év alatti kisgyermekek evéssel és alvással kapcsolatos problémáinak megoldásában. Munkamódszerünk lényege a belgyógyászati és pszichológiai jellegű komplex szakellátás, amely során a szervi okok orvoslása és kutatása kiegészül a pszichoszociális és viselkedési tényezők figyelembevételével.

    Gondolat

    2022. MÁRCIUS 16.

    „Gyakran egyetlen információval is tovább lehet lendíteni valakit a kritikus helyzeten” – Interjú Gazsi Adrienn ügyvéddel a fogyatékossággal élő embereknek nyújtott jogsegélyről

    Hogyan tud a jog úgy működni, hogy mindenkinek javára legyen? Hogyan lehet minél több ember számára elérhetővé tenni a jogi tudnivalókat és képviseletet? A budapesti székhelyű PILnet Alapítvány ebben a szellemben kutat, oktat és segíti Magyarország és a régió civil szervezeteit azáltal, hogy széles körben elérhetővé teszi az ingyenes jogi támogatást. A pro bono tevékenység népszerűsítése érdekében a PILnet a Magyar Ügyvédi Kamarával közösen minden évben átadja „Az Ügyvédek a Közjóért – Magyar Pro Bono Díjat” is. Gazsi Adrienn ügyvéddel beszélgettünk a társadalmi elkötelezettségéről annak kapcsán, hogy 2020-ra visszamenőleg ő kapta meg az Év Pro Bono Ügyvédje Díjat.

    Egészségpolitika

    2022. MÁRCIUS 03.

    KEKSZ: Alapvetések a magyar egészségügyi rendszer fejlesztéséhez – Az egészségügyi alapellátás fejlesztése

    Magyarország egészségügyi alapellátási rendszere az utóbbi években súlyosan elégtelenné vált. A 6347 területi ellátási kötelezettséggel bíró háziorvosi praxis 7%-a tartósan betöltetlen. A működő praxisok orvosmegtartó képessége drámaian lecsökkent. 33%-ukat nyugdíjas korú kollégák működtetik, a 73 év feletti és 42 év alattiak aránya azonos (10%). A szakdolgozói létszám a praxisok jelentős részében egy fő, mely nem teszi lehetővé érdemi volumenben önálló tevékenység szakdolgozókra delegálását.

    Hypertonia és Nephrologia

    2021. SZEPTEMBER 13.

    Hypertonia nyomra vezető EKG-jellel

    SIMON András

    Egy 70 éves férfi többször jelentkezett már háziorvosánál rendkívül szerteágazó panaszokkal. Háziorvosa magas vérnyomás miatt kezelést indított és az agitált beteget szakorvosi beutalókkal látta el. Bőrgyógyászatra „Dermatitis”, ideggyógyászatra „Polyneuropathia”, reumatológiára „Köszvény”, diabetológiára és szemészeti fundusvizsgálatra „Nem inzulindependens cukorbetegség”, fül-orr-gégészetre „Szájszárazság”, gasztroenterológiára „Gastritis” iránydiagnózissal. Hasi ultrahangvizsgálatot is kért, ahol kisfokú hepatomegaliát, közepes fokú, diffúz májlaesiót, vesecisztát, calcificatio renist állapítottak meg. Három hete fennálló epigastrialis fájdalom és savas regurgitatio miatt gasztroszkópiára is előjegyezték.

    Egészségpolitika

    2021. AUGUSZTUS 09.

    Mankót kapnak szívbetegek és gyógyítóik

    A közösségi háló helyett szakmai segítség – koordinátorok segítik a szív- és érrendszeri betegek gyógyítását A felvilágosítás, betegútkövetés a kardiológiában különösen kulcskérdés – koordinátori pályázatot indított a SZÍVSN országos betegegyesület, amelyhez az ország 20 kardiológiai központjában keres szakdolgozókat, akik egyfajta információs központként segítenék a szív- és érrendszeri betegeket, illetve a prevenciós munkát. Évente ugyanis a legtöbben szív- és érrendszeri betegségben halnak meg ma is hazánkban, hatvanezer embert veszítünk el annak ellenére, hogy az ellátás, a cardiovascularis központok felszereltsége világszínvonalú. Ennek több oka is van, de nagyban hozzájárul a betegek együttműködésének, tájékozottságának a hiánya. Ezen akar az egyesület változtatni, egyben tehermentesíteni az orvosokat és szakdolgozókat.

    Hírvilág

    2021. JÚNIUS 01.

    Vegyük komolyan a gyermek fájdalmát!

    Június első keddje a németországi Fájdalomtársaság kezdeményezésére lett a fájdalommegelőzés napja. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozik a Bethesda Gyermekkórházban működő, az országban egyedülálló szemléletmóddal létrehozott Fájdalomambulancia. Az itt dolgozó szakemberek felhívják a figyelmet arra, hogy a krónikus fájdalom valóságos kórkép, amelyre komplex szemlélettel keresnek megoldást az érintett gyermekekkel és családjaikkal közösen.

    Egészségpolitika

    2021. ÁPRILIS 26.

    Egységes és következetes egészségügyi rendszerre van szükség

    „Pénzeső volt már az egészségügyben, nem is egyszer, de a rendszerszintű szemlélet hiányában egyik sem hozott hathatós változást. Kaptunk már ekkora forrást, hogy javulhasson az ellátás, és készültek már többször is tervek, 2002-ben és 2006-ban, majd a 2006–2010 közötti periódusban, volt 100 napos terv is, de ezekkel sehova sem jutottunk. El kell dönteni, hogy mit akarunk, de nem felszeletelve intézkedéseket hozni, hanem összességében meghatározni, hogy milyen irányba haladjunk a fekvő-, a járóbeteg- és az alapellátásban, a finanszírozásban és a hatósági egészségügyben, ehhez pedig egy modell kell, ha úgy tetszik vízió, amelyhez konzekvensen tartjuk magunkat” – mondja Balázs Péter, a Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar Népegészségtani Intézetének tanára.

    Hírvilág

    2020. DECEMBER 23.

    Házi Gyermekorvosok Egyesülete: Lehetőség a telemedicinára

    Az alapellátó gyermekorvosokra az egészségügy frontvonalában óriási teher hárul, hiszen a járványügyi veszélyhelyzet miatt nehezített körülmények között kell helytállnunk, mindennapi munkánk rövid idő alatt gyökeresen megváltozott, napok alatt kellett átszerveznünk a rendeléseket. Zökkenőmentesen elindítottuk a telemedicinán keresztüli rendeléseket.

    Lege Artis Medicinae

    2020. NOVEMBER 30.

    Az orvosi munka gazdasági értéke – objektíven az orvosi jövedelmekről

    BALÁZS Péter

    Az orvosi hivatás díjazásának problémái nem mai keletűek. Ráadásul az igazi hivatások (pap, jogász, orvos, pedagógus) közül szükségszerűen egyedül az orvosok végeznek fi­zikai munkát is, ami csak fokozza a díjazásuk körüli bizonytalanságot. Kétkezi munkáért az ókorban (sebészet, szülészet) az or­vost mesteremberként fizették, míg az or­vos-papok spirituális közbenjárásáért a beteg, tehetőssége szerinti hálaáldozatot mu­­­tatott be. Rugalmas díjtételként ez utóbbit ültette át világi használatra Hippok­ra­tész üzleti etikája. A középkortól egyes országokban a közhatalom az orvosoknak is tarifákat írt elő, máshol viszont, mint például Magyar­or­szá­gon, az orvosok szabadon egyezkedtek a beteggel. Nálunk ezért is okozott sokkhatást az 1891-ben „bismarcki” mintára be­vezetett szociális betegbiztosítás a nyomott költségtérítési kínálatával. Az első meg­ráz­kódtatás után olyan 100 év követ­ke­zett, amelyben minden lehetséges hibát elkövetve jutottunk el az 1989-es rend­szer­váltásig. A letűnt szocialista egészségügy (1949– 1989) után a háziorvosok vállalkozók lettek, de a mai napig közfinanszírozási gyámság alatt állnak. Járó- és fekvőbeteg szakorvosi ellátásban az alulfizetett közalkalmazottak (ha akarnak és tudnak) a hálapénzes kvázimagánpiacon kaptak „műkö­dési” engedélyt. Jelenleg a fogorvoslás a rendezett magán­finanszírozás egyetlen példája, sőt a „fogászati turizmus” a szakmát nemzetközileg is „beárazta”. Minden más szakterületen fo­kozódik a jövedelmi elégtelenség: az orvosok nagyobb fizetést követelnek, vagy külföldi munkát vállalnak, és időnként a hálapénzviták is fellángolnak. A fogászattal el­lentétben, az általános orvosi diplomákra épü­lő szakorvoslásban jelenleg nincs olyan etalon, amellyel összemérhetnénk az orvosok jövedelmi elvárásait, illetve a köz- és a magánfinanszírozás fizetési hajlandóságát. Jelen tanulmány először azt bizonyítja, hogy korábban volt ilyen etalon, majd be-mutatja, hogy politikailag elnyomva ma is létezik, és ha akarnánk, eldönthetné a lég­üres térben zajló „fizetésrendezési” vitákat.