Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 959

Ideggyógyászati Szemle

2023. NOVEMBER 30.

[Kinyíló légzsák okozta intracranialisan penetráló idegentest minimálinvazív transnasalis endoszkópos eltávolítása ]

KOVACS Nimrod , ZSOLT Vagi , TOTH-MOLNAR Edit , FOLDI Janos , BELLA Zsolt , BARZO Pal

[Légzsák okozta koponya- és nyakigerinc-sé­rülések, epiduralis és subduralis hae­ma­tomák, atlantooccipitalis ficamok vagy agy­törzsi sérülések dokumentáltak a szak­iro­dalomban, azonban kinyíló légzsák utáni, intracranialisan penetráló, koponyabázist el­érő idegentest esete eddig nem került közlésre. Amennyiben szükség van rá, és tech­nikailag lehetséges, az intracranialis ide­gentest-eltávolítás igen veszélyes és kö­rülményes feladat, és az esetek nagy ré­szé­ben nyílt műtéti feltárást igényel. Ezen esetismertetésben egy minimálisan invazív, transnasalis műtéti technikát mutatunk be, mely során nagy felbontású sebészeti mikroszkópot, endoszkópot és neuronavigációt használtunk az idegentest eltávolításához.]

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

A nők és a cardiovascularis betegségek

BENCZÚR Béla

A nők és férfiak kockázati tényezői, társadalmi és környezeti faktorai, szív-ér rendszeri betegségeik megjelenési formája, felismerése és kezelése között jelentősek a különbségek. A legfrissebb statisztikák szerint több nő, veszíti életét cardiovascularis betegségekben. A jelen összefoglaló áttekintést kíván adni a cardiovascularis betegségek, nemhez kötött jellemzőiről.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Női mentális egészség a perinatalis tudományok tükrében. Mit kell tudnunk a post partum hangulati zavarokról?

CZINKÓCZI Annamária, VARGA Orsolya, VARGA Katalin

Általános vélekedés szerint a terhesség, a szülés és a gyermekágy varázslatos időszak a nők életében. A kutatások eredményei azonban felhívják a figyelmet ennek a szenzitív életszakasznak a nehézségeire. A ta­nul­mány célja, hogy képet adjon a post partum hangulati zavarok természetéről, ri­zi­kó­­té­nye­zőiről, hosszú távú következményeiről, valamint prevenciós és intervenciós lehetőségeiről.

Lege Artis Medicinae

2023. NOVEMBER 23.

Statin-monoterápia vagy azonnali statin + ezetimib kombináció? – a lengyel ACS-regiszter adatainak elemzése

VARJAS Norbert

Az atheroscleroticus szívés érrendszeri betegségek továbbra is a cardiovascularis halálozások legfőbb okai. Az akut coronaria szindrómák (ACS) kötelező gyógyszeres kezelései között szerepel az intenzív lipidcsökkentő terápia. A dyslipidaemia kezelése továbbra is kulcsfontosságú a morbiditás és mortalitás javítása érdekében. A terápiás célt azonban nehéz elérni.

Lege Artis Medicinae

2023. JÚLIUS 31.

A 2-es típusú cukorbetegség kapcsolata a szorongásos és az affektív zavarokkal

TORZSA Péter, HARGITTAY Csenge, TORZSA Gergely, TRIPOLSZKY Bálint, RIHMER Zoltán, GONDA Xénia

A 2-es típusú cukorbetegség, illetve a depresszió és a szorongás egyaránt népbetegség, és gyakran fordulnak elő együtt. A köztük lévő összefüggés komplex. Szerepet játszhatnak benne közös etiológiai tényezők, mint a genetikai háttér, a stresszrendszer és a szimpatikus idegrendszer aktiválódása, az immunrendszer működési zavara és az emelkedett gyulladásos citokinek, a központi idegrendszer elváltozásai.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JÚLIUS 30.

[A Covid-19 posztakut következményei fiatal felnőtteknél: mentális fáradtság és csökkent kognitív rugalmasság]

SEDAT YASIN, ERMAN ALTUNISIK, YASEMIN Ekmekyapar FIRAT

[A Covid-19 posztakut következményei (PASC) megnevezés a Covid-19-fertőzést követő tartós tünetek előfordulását írja le. A neurológiai és pszichiátriai PASC-tünetek közé tartozhat a fáradtság, az erőkifejtés utáni rossz közérzet, a kognitív panaszok, a szenzomotoros tünetek, a fejfájás, az álmatlanság. Minden résztvevővel elvégeztük a Kognitív/Mentális Fáradtság Skálát (MFS) és a Kognitív Rugalmassági Leltárt (CFI).]

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Poszttranszplantációs hypertonia rizikófaktora és hatása az allograft funkciójára

HARSÁNYI Márton, RÁROSI Ferenc, BORDA Bernadett

Bevezetés: A vesetranszplantációt követő halálozások csaknem 40%-a valamilyen cardiovascularis betegség miatt történik, amelynek egyik főbb rizikófaktora a transzplantáció utáni magas vérnyomás (PTHT), ami gyakran nem kerül felismerésre és kezelésre. Beteg és módszerek: Kutatásunk során a PTHT előfordulási gyakoriságát és kockázati tényezőit vizsgáltuk, valamint a PTHT hatását az allograft működésére. Eredmények: Vizsgálatunkban a PTHT előfordulásának gyakorisága 42% volt. A rizikófaktorokat vizsgálva BMI, életkor, nemek arányában szignifikáns különbséget nem találtunk. A PTHT szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő a ciklosporint szedők körében (p=0,021), mint a takrolimuszt szedőknél. A vese funkcióját vizsgálva a szérumkreatinin- (p=0,024), urea- (p=0,005) és eGFR- (p=0,036) értékek szignifikánsan különböztek a PTHT és a normális vérnyomású betegek között. Megbeszélés: A transzplantáció után újonnan kialakult hypertonia allograftra gyakorolt hatása már korán megmutatkozik a vesefunkcionális értékek romlásában. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a vérnyomás rendszeres ellenőrzését, szükség esetén a vérnyomáscsökkentő terápia megkezdését.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A transzplantáció előtti és utáni elektroencefalográfiás vizsgálatok értékelése haematopoeticus őssejttranszplantált betegeknél

YAVLAL Figen , DOĞAN GÜNGEN Belma , GÜZEY ARAS Yeşim , ÇELIK Yusuf

A haematopoeticus őssejttranszplantáció (HSCT) számos rosszindulatú és nem rosszindulatú betegség egyik leg­hatékonyabb kezelési módszere. Ebben a vizsgálatban az volt a célunk, hogy korai stádiumban kimutassuk az elektroencefalográfiás (EEG-) anomáliákat az allogén és autológ HSCT­n átesett betegeknél, akiknél potenciálisan életveszélyes, nem konvulzív görcsrohamok kezelésére lehet szükség. 

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A tudatos jelenlét alapú beavatkozások hatásai a stroke utáni rehabilitációban

UDVARDI Veronika, SZABÓ Gábor, FAZEKAS Gábor

A stroke napjainkban az egyik leggyakoribb, súlyos fo­gyatékosságot okozó betegség világszerte, ami a moz­gás­szervi károsodáson túlmenően olyan hangulati és kognitív változásokkal járhat, amelyek jelentősen kihatnak a beteg életminőségére. A folyamatosan zajló kutatásoknak kö­szönhetően egyre több terápiás eszköz és lehetőség segíti a károsodott funkciók helyreállítását. A tudatos jelenlét alapú technikák számos kórképben bizonyítottan csökkentik a stressz-szintet, és segítik a krónikus betegségekkel való megküzdést.

Ideggyógyászati Szemle

2023. JANUÁR 30.

A műtéti felkészítés hatásának vizsgálata gerincműtétet követően

SÜTŐ Judit, KLEKNER Álmos, NAGY János, SZEMÁN-NAGY Anita

Interdiszciplináris kuta­tások igazolják, hogy a betegek sebészeti beavatkozással kapcsolatos félelmei és szorongásai meghatározó szerepet játsza­nak a műtét utáni felépülés sikerességében. A pszichoedukáció olyan professzionális információátadó módszer, melynek célja a betegek betegségükkel és az azzal való megküzdéssel kapcsolatos ismereteinek bő­vítése, a betegséghez kapcsolódó problémák érzelmi feldolgozása. Amennyiben a betegek a műtétet követően kompetensnek érzik magukat a saját gyógyulási folyamatukban, kevesebb fájdalmat élnek át, hamarabb vál­nak önellátóvá, és csökken a klinikán eltöltött ápolási napok száma.