Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1317

Nővér

2023. MÁJUS 03.

Ki is az a lektor, avagy mennyit ér a szellemi munka?

CSÓKA Mária

A szakmai anyagok tudományos megítélése lektori kompetencia, a tevékenység értékelése azonban jelenleg szabályozatlan. A szerző célja annak az általános tévhitnek az eloszlatása volt, miszerint a lektorálás amolyan látszattevékenység, csupán az intézményi akkreditáció szükséges velejárója.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

Hypertoniás betegek telemedicinális gondozásával kapcsolatos teendők és kommunikáció

SIMON Attila, TIRINGER István

A hypertonia az egyik leggyakoribb krónikus betegség, amelynek jelentős egészségügyi terheivel kell, hogy szembenézzen a társadalom. Kezelésében az utóbbi évtizedben az új hatóanyagok megjelenése helyett a kezelési módszerek egyszerűsítésére és standardizációjára került nagyobb hangsúly. A betegség kontrollja mégsem javul olyan mértékben, ahogy vártuk. Erre adott válasz lehet a betegség gondozásának átalakítása. Ennek egyik mérföldköve az otthoni vérnyomás-monitorozás elterjedése, amelytől alacsonyabb vérnyomásértékeket, jobb adherenciát, nagyobb egészségtudatosságot várhatunk. Az eredmények elemzése ugyanakkor rámutat arra, hogy a komplexebb intervenciók nagyobb mértékben segítik a célok elérését. A krónikus betegségek gondozásának egyik kulcsa a hatékony kommunikáció. Az egyik fejlődési irány a mobil- és hordozható esz- közökön keresztül vezet, amelyek a betegek számos adatát regisztrálják, továbbítják az egészségügy felé és jelzik vissza a betegeknek. Motivációs, oktatási és komplex életmódváltozást segítő alkalmazások segíthetnek a jobb betegségkontrollban. A mért eredmények mégsem átütően jók.

Hypertonia és Nephrologia

2023. ÁPRILIS 28.

A krónikus vesebetegséggel élők betegségismerete és a Kidney Disease Knowledge Survey magyar nyelvű validálása

PAPP-ZIPERNOVSZKY Orsolya, VARGA Alexandra, ONDRIK Zoltán, HARIS Ágnes

Magyarországon becslések alapján körülbelül minden tizedik ember szenved krónikus vesebetegségben (CKD). A CKD pontos ismerete kulcsfontosságú a megküzdési stratégiák, az önellátás, valamint a betegség progressziójának megelőzése szempontjából. A 28 kérdéses Kidney Disease Knowledge Survey 2011-ben Wright és munkatársai által a krónikus vesebetegség ismeretének mérésére kifejlesztett tudásteszt. Magyar nyelven jelenleg egyetlen validált CKD-tudásteszt sem érhető el, így tanulmányunk célja ezen kérdőív magyar nyelvű validálása, valamint összefüggéseinek vizsgálata szociodemográfiai és betegségváltozókkal. Keresztmetszeti kérdőíves kutatásunkban 149, krónikus vesebetegségben (1–5. stádium) szenvedő, predialízises beteg vett részt (64 férfi, 83 nő, átlagéletkor: 63,83 év). Feltáró faktoranalízis mellett a kérdőív konvergens és divergens validitását ellenőriztük. Eredményeink alapján a teszt belső konzisztenciája 0,641, amely a mérőeszköz elfogadható megbízhatóságát jelzi. A kérdőív helyes válaszainak aránya 56,64% lett. Ez a nemzetközi eredményekhez képest valamennyivel alacsonyabb betegségismeretet mutat.

Lege Artis Medicinae

2023. ÁPRILIS 28.

A romantikus partner dohányhasználattal kapcsolatos normatív attitűdje: mit és hogyan mérünk a kutatásban? – Scoping review

BRYS Zoltán, ALBERT Fruzsina, PÉNZES Melinda

A dohányzás elleni küzdelemben kiemelten fontos teendő a leszokás támogatása. Előző kutatási eredmények arra utalnak, hogy a romantikus partnernek szerepe lehet a dohányzásról történő leszokásban. Tanulmányunk célja olyan módszerek feltárása a szakirodalomban, amelyek felnőttek körében a partner vélt vagy valós, dohányzással kapcsolatos normatív attitűdjét vizsgálják.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A kis dózisú komputertomográfiával történő tüdőrákszűrés hazai bevezetésének kérdései

NAGY Balázs, GYÔRBÍRÓ Dávid, CSANÁDI Marcell

A tüdőrák hazai előfordulása viszonylag jelentős, hasonlít más közép-európai országok átlagához. Ahhoz, hogy a betegek életkilátásai jelentősen javuljanak, a legjobb megoldás a korai diagnosztika, amelynek klinikai szempontból eredményes módszere a kis dózisú komputertomográfia. A nemzetközi és hazai szakmai ajánlások ellenére szervezett, országos szintű tüdőrákszűrés egyelőre kevés helyen történik a világon.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A matematika tizedére csökkenti a röntgenterhelést

KOVÁCS Sándor

2022-ben a legrangosabb hazai innovációs kitüntetést, a Gábor Dénes-díjat adományozták Szigeti Krisztiánnak, a Semmelweis Egyetem Biofizikai és Sugárbiológiai Intézet Kvantitatív In Vivo Molekuláris Képalkotó Laboratórium laborvezetőjének. A díj indoklása szerint a biofizikus és kollégái „a világszerte használt intervenciós, röntgenalapú képalkotó rendszerek paradigmaváltó, kinetikus elvű megújításáért kapták az elismerést”.

Lege Artis Medicinae

2023. MÁRCIUS 30.

A méhnyakrák epidemiológiai mutatói 2000–2019 között Magyarországon megfigyelhető változásának elemzése nemzetközi összevetéssel

CSÁKVÁRI Tímea, GYENESE Dorina, ELMER Diána, PÓNUSZ-KOVÁCS Dalma, BONCZ Imre

A méhnyakrák egy ma már megelőzhető, mégis az európai átlagnál magasabb mortalitási rátát mutató betegség Magyarországon. Kutatásunk célja a hazai méhnyakszűréshez köthető mutatók vizsgálata hazai és nemzetközi viszonylatban. Kvantitatív, retrospektív kutatást végeztünk. Adataink az OECD Health Statistics, a Nemzeti Rák¬regiszter és a KSH adatbázisából származnak a 2000–2019 közötti időintervallumban.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

Poszttranszplantációs hypertonia rizikófaktora és hatása az allograft funkciójára

HARSÁNYI Márton, RÁROSI Ferenc, BORDA Bernadett

Bevezetés: A vesetranszplantációt követő halálozások csaknem 40%-a valamilyen cardiovascularis betegség miatt történik, amelynek egyik főbb rizikófaktora a transzplantáció utáni magas vérnyomás (PTHT), ami gyakran nem kerül felismerésre és kezelésre. Beteg és módszerek: Kutatásunk során a PTHT előfordulási gyakoriságát és kockázati tényezőit vizsgáltuk, valamint a PTHT hatását az allograft működésére. Eredmények: Vizsgálatunkban a PTHT előfordulásának gyakorisága 42% volt. A rizikófaktorokat vizsgálva BMI, életkor, nemek arányában szignifikáns különbséget nem találtunk. A PTHT szignifikánsan nagyobb arányban fordult elő a ciklosporint szedők körében (p=0,021), mint a takrolimuszt szedőknél. A vese funkcióját vizsgálva a szérumkreatinin- (p=0,024), urea- (p=0,005) és eGFR- (p=0,036) értékek szignifikánsan különböztek a PTHT és a normális vérnyomású betegek között. Megbeszélés: A transzplantáció után újonnan kialakult hypertonia allograftra gyakorolt hatása már korán megmutatkozik a vesefunkcionális értékek romlásában. Ezért elengedhetetlennek tartjuk a vérnyomás rendszeres ellenőrzését, szükség esetén a vérnyomáscsökkentő terápia megkezdését.

Hypertonia és Nephrologia

2023. FEBRUÁR 28.

A vérnyomás hatása a veseartéria áramlástani jellemzőire egészséges és fél vese esetén

CSONKA Dávid, SZUKITS Sándor, BOGNER Péter, KOLLER Ákos, WITTMANN István, HÁBER István, HORVÁTH Iván

A vérnyomás változása befolyásolhatja az áramlástani jellemzőket, és ezáltal a vesék hemodinamikáját is. Fél vesés állapotban ez a hatás még jelentősebb lehet. A veseartéria környezetének in vivo mérhetetlen áramlástani jellemzőit numerikus áramlástani szimulációval hatékonyan lehet vizsgálni. A kutatás elsődleges célja annak bizonyítása volt, hogy a magas vérnyomás és az izolált szisztolés hypertonia változásokat eredményez a veseartéria áramlástani jellemzőiben, amelyek fél vesés esetben jelentősebbek. Módszer: Egy véletlenszerűen kiválasztott betegcsoport aorta-veseartéria jobb és bal oldali elágazási szögeit mértük retrospektív módon, in vivo. A veseartéria áramlástani jellemzőinek mérésére egy numerikus áramlástani szimulációsorozatot végeztünk egészséges és fél vesés modelleken. A vérnyomást először fokozatosan növeltük 120/80 Hgmm értékről 200/90 Hgmm értékig. Ezt követően az izolált szisztolés hypertonia esetét szimuláltuk a diasztolés vérnyomást fokozatosan csökkentve 200/50 Hgmm értékig. A szimuláció kimenő paraméterei a nyomás, turbulens kinetikus energia, sebesség és térfogatáram értékei voltak a veseartériák kilépő keresztmetszetén. Eredmény: A veseartéria-elágazási szögek átlaga a bal oldalon 78°, a jobb oldalon 66° volt. A szimuláció eredményei azt mutatták, hogy a magas vérnyomás és az izolált szisztolés hypertonia következetesen változtatják a veseartéria áramlástani jellemzőit, fél vesés esetben nagyobb mértékben. Konklúziók: A vesét károsíthatja a nagyobb nyomás, a turbulencianövekedés atherosclerosishoz vezethet a veseartéria elágazásánál. Ezek a jellemzők nagyobb mértékben változnak fél vesés állapotban, így ez veszélyesebb a vesére nézve. Az áramlási sebesség és térfogatáram értékei azonban nem függenek szignifikánsan a fél vesés állapottól.

Nővér

2023. FEBRUÁR 28.

Szűrőbuszok statikus pontként való alkalmazása a Covid-19-járvány idején

FARKAS Krisztián József , MEDE Krisztina, KARÁCSONY Ilona, BERTÓKNÉ TAMÁS Renáta , ÁRVÁNÉ EGRI Csilla, SURJÁN Orsolya

Tanulmányunk célja a Covid-19-járvány során a Nemzeti Népegészségügyi Központ mobil mintavételezésének, a „Helybe visszük a szűrővizsgálatokat” program szűrőbuszainak statikus pontként történő megvalósítási folyamatának, illetve területi és időbeni igénybevételi gyakoriságának, eredményeinek bemutatása.

Retrospektív elemzésünk Budapesten és Pest megyében 2020. november 12. és 2022. április 18. között a szűrőbuszokon végzett Covid-19-mintavételi leleteinek értékelésével valósult meg (N=164 576). A kapott adatok feldolgozásához leíró statisztikai módszereket alkalmaztunk.

A teszteléseket legtöbb esetben a páciens személygépjárműjében végeztük el, ami csökkentette az infektálódás kockázatát, illetve a szűrőponton való gyors áthaladás szavatolta a munka biztonságát és gördülékenységét is. A mintavételezések során az AbottTM, a Clintest®, valamint a VivaDiagTM rapid tesztjeit használtuk, negatív eredmény esetén újabb nasopharingealis mintavétel történt RT-PCR elvégzése céljából. Naponta átlagosan 504 mintavétel valósult meg, amelynek átlagosan közel egyharmada (31,41%) mutatott pozitivitást.

A szűrőbuszok előnye a nagyszámú tesztek elvégzésének lehetőségében, a mozgathatóságban, a mindenki számára könnyen megközelíthető pontokra való kihelyezésben, valamint a fertőződés kockázatának csökkentésében mutatkozott meg. A tömeges tesztelések statikus pontokon való lebonyolítása hatékonynak bizonyult, amely folyamatot a jövőben is alkalmazhatunk, ha arra szükség lesz.