Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 1193

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A GBA-asszociált Parkinson-kór klinikai jellemzői

MOLNÁR Mária Judit , GROSZ Zoltán, SZLEPÁK Tamás, BALICZA Péter, CSABÁN Dóra, BORSOS Beáta, ILLÉS Anett

Bevezetés: A GBA gén biallelikus mutációi a Gau­cher-kórért felelősek, ezzel szemben a monoallelikus érintettség a Parkinson-kór igen erős rizikófaktora. Napjainakban egy új monogénes Parkinson-betegségnek tekintik a GBA-asszociált kórképeket. A Parkinson-betegek 5–10%-ánál azonosítható kóroki variáns a GBA génben. Módszerek: Összesen 66 korai kezdetű Parkinson-beteg esetében és 137 kontrollegyénnél készült el a GBA vizsgálata újgenerációs szekvenálással (NGS). Egyes, az NGS-sel rosszul... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Minor fizikális anomáliák epilepsziában

TÉNYI Dalma, TÉNYI Tamás, CSÁBI Györgyi, JANSZKY József

Bevezetés: Az epilepszia etiológiájának vonatkozásában végzett újabb vizsgálatok rámutattak arra, hogy az epileptogenezisben az in utero, illetve a postnatalis kóros idegrendszeri fejlődés is szerepet játszik számos olyan epilepsziaszindróma esetében is, melyeket korábban egy specifikus anomáliának tulajdonítottak. Ezen eredmények felvetik az epilepsziabetegség neurodevelopmentális hátterét. Célkitűzésünk volt, hogy a kóros idegrendszeri fejlődés markereiként szolgáló minor fizikális anomáliák... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Ischaemiás stroke mimic – Irodalmi áttekintés

FEHÉR Gergely

Bevezetés: A stroke a halálozás egyik vezető oka és a rokkantsághoz vezető leggyakoribb tényező. A megelőzésen kívül a terápia alappillére az akut esemény bekövetkeztekor a beteg mihamarabbi centrumba juttatása és systems thrombolysis, illetve endovascularis beavatkozás elvégzése. Mindazonáltal a stroke diagnózissal sürgősségi ellátóhelyre szállított betegek egy részének panaszait nem agyi keringészavar, hanem egyéb eltérés okozza, aminek felismerése gyakran – az idő szűkössége okán – igen nagy... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A periaqueductalis szürkeállomány szerepe migrénben: agyi képalkotó vizsgálatok

JUHÁSZ Gabriella, GECSE Kinga

Bevezetés: A fájdalom szabályozásában résztvevő agytörzsi magvak migrénben betöltött szerepe már régóta kutatott terület. Az itt található periaqueductalis szürkeállomány (PAG) migrénes roham során fokozott aktivitást mutat. Korábbi kutatások erősebb funkcionális kapcsolatot találtak a PAG és a fájdalomfeldolgozásban részt vevő régiók és a szomatoszenzoros kéreg között interictalis migrénes betegekben nem fejfájós egyénekhez képest.

Módszerek: Kutatásainkban agyi funkcionális mágneses... tovább »

Ökológia

2022. JÚNIUS 16.

Döntően a környezet határozza meg az emberibél-mikrobiomot, nem az egyén genetikai háttere

Bélmikrobiomunk összetétele többféle tényezőn múlik, ezek relatív fontosságával kapcsolatban azonban még számos kérdés nyitott. Egy a Nature folyóiratban megjelent cikk, az Environment dominates over host genetics in shaping human gut microbiota szerzői kutatásuk során több mint ezer egészséges ember genotípusát és mikrobiomját vizsgálták meg. A rokonsági viszonyokról, környezeti hatásokról, és életmódbeli sajátosságokról gyűjtött információk mellett a vizsgálatuk a fenotípusos... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A kettős feladat vizsgálata központi idegrendszeri betegségekben. Parkinson-kóros és post-stroke állapotú, valamint egészséges személyek összehasonlítása

MÁLLY Judit

Bevezetés: A motoros és kognitív funkciók egyidejűleg vizsgálhatók kettős feladat végzésével. A feladat ismétlésével nyomon követhető a tanulási folyamat. Vizsgálatunk célja volt, hogy felfedjük a különbséget a figyelmi és executiv funkciókban Parkinson-kóros (PD) és post- stroke betegeknél. Módszerünket összehasonlítottuk más módszerekkel, hogy annak érzékenységére is választ kapjunk. A feladatok ismétlésével a tanulási különbségekre mutattunk rá. Módszerek: Dividat Senso készüléket... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Digitális radiográfia és 3D képalkotás az idegsebészetben

BOGNÁR László, JUHÁSZ Dorottya

Bevezetés: A radiológia és a képalkotó folyamatok fejlődésével az idegsebészeti diagnosztika és terápia is párhuzamosan fejlődött. A 21. század technikai világában a 3D-s vizualizáció, a térbeli megjelenítés mindennapivá vált, és nemcsak a játékok világában és az informatikai ágakban terjedt el, hanem az iparban is széles körben teret hódít. Módszerek: Jelenleg a műtéti felkészüléshez a betegek 2D-s preoperatív CT- vagy MR-felvételei állnak rendelkezésünkre. A páciensek képanyaga mesterséges... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

A Huntington-kór epidemiológiája és aktuális kérdései

ZÁDORI Dénes

Bevezetés: Az elmúlt időszakban számos tanulmány látott napvilágot, ami a Huntington-kórban szenvedő betegek, illetve a tünetmentes hordozók kezelését tűzi ki célul, ugyanakkor a felmerülő nehézségekből adódóan áttörő terápiás eredményt egyelőre nem sikerült elérni. Az eredményes terápia egyik alapfeltétele a betegpopuláció klinikai és genetikai epidemiológiai jellemzőinek mélyreható ismerete. Módszerek: A Szegedi Tudományegyetem Neurológiai Klinikáján Huntington-kórral diagnosztizált betegek... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Robotasszisztált idegsebészeti módszerek epilepszia, mozgászavarok és intraventricularis műtétek kapcsán

ERŐSS Loránd, BENKŐ Zsolt, NAGY Gábor, HALÁSZ László

A robotsebészet első prototípusait idegsebészeti műtétek céljából 1982 óta fejlesztik. Magyarországon, illetve a közép-kelet-európai régióban az első idegsebészeti robotasszisztált műtétet 2018-ban végeztük Parkinson-kór mély agyi stimulációs kezelése kapcsán. Azóta 71 robotműtétet végeztünk, valamint 3 műtéttechnikai irányt fejlesztettünk és alkalmazunk a napi rutinban:

1. A sztereo-EEG-elektródákat robottechnológiával epilepsziasebészeti kivizsgálás céljából 11 betegnél... tovább »

Ideggyógyászati Szemle Proceedings

2022. JÚNIUS 16.

Az immunmoduláns kezelések választásának szempontjai sclerosis multiplexben

RÁCZ Csilla, CSABALIK Richárd, ÁROKSZÁLLÁSI Tamás, CSÉPÁNY Tünde

Bevezetés: Az elmúlt évtizedekben számos olyan immunmoduláns, illetve immunszuppresszív készítményt törzskönyveztek sclerosis multiplex (SM) kezelésére, amelyek megváltoztathatják az SM hosszú távú kimenetelét. Jelenleg relapszáló-remittáló (RR), primer progresszív (PP) és szekunder progresszív (SP) kórformák kezelése lehetséges. A RR kórforma esetén alkalmazható terápiás paletta a legszínesebb, ami olykor jelentősen megnehezíti a terápiás döntést.

Módszerek: A mielőbbi, nemzetközileg... tovább »