Részletes keresés

Hypertonia és Nephrologia

2012. FEBRUÁR 20.

Statinterápia és hyperuricaemia hyperlipidaemiában - az atorvastatin klinikai jelentősége

CSIKY Botond

Populációs vizsgálatok alapján a húgysavszint cardiovascularis rizikófaktor. A húgysav a szervezetben az endogén és az exogén purinnukleotidok bontása révén keletkezik. Eltávolítása kisebb részben az emésztőtraktuson, nagyobb részben a vesén át történik. A húgysavszint csökkentésének számos gyógyszeres lehetősége van. Az elmúlt évtizedben ismerték fel azt, hogy az atorvastatinkezelés hyperlipidaemiás betegek esetében a húgysavszintet is szignifikánsan tudja csökkenteni. A többi statin esetében ilyen tulajdonságot nem tudtak igazolni. Az atorvastatin húgysavszintcsökkentő hatása dózisfüggő, és feltehetően a renalis kiválasztás fokozása révén valósul meg. Az atorvastatin koleszterin-, triglicerid- és húgysavszintcsökkentő hatásának fontos szerepe lehet a cardiovascularis kockázat csökkentésében.

HUN 2012;16(01)

LAM Extra Háziorvosoknak

2012. FEBRUÁR 20.

Mennyire diabetogén a statinkezelés?

CSÁSZÁR Albert

A cardiovascularis prevenció során a legújabb állásfoglalások szerint 1,8 mmol/l vagy ez alatti LDL-koleszterin-szint elérése a cél a nagy és a kiemelkedően nagy kockázatú csoportban. A nemzetközi ajánlások szerint a maximálisan tolerálható statindózist kell alkalmaznunk szemben bármiféle kombinációs kezeléssel.

HUN 2012;4(01)

Lege Artis Medicinae

2012. FEBRUÁR 20.

Az antilipidaemiás kezelés szerepe idült vesebetegségben

CSÁSZÁR Albert

Krónikus vesebetegség (KVB) esetén a cardiovascularis mortalitás kockázata kiemelkedően nagy, amiben részben a lipideltérések játszanak szerepet. A statinokkal végzett cardiovascularis prevenciós vizsgálatokban és a KVB során a statinkezeléssel kapott eredmények, valamint ezek metaanalízise szerint predializált stádiumban ez az antilipidaemiás terápia csökkenti a teljes és a cardiovascularis mortalitást.

HUN 2012;22(02)

Lege Artis Medicinae

2011. OKTÓBER 20.

Mennyire diabetogén a statinkezelés?

CSÁSZÁR Albert

A cardiovascularis prevenció során a legújabb állásfoglalások szerint 1,8 mmol/l vagy ez alatti LDL-koleszterin-szint elérése a cél a nagy és a kiemelkedően nagy kockázatú csoportban. A nemzetközi ajánlások szerint a maximálisan tolerálható statindózist kell alkalmaznunk szemben bármiféle kombinációs kezeléssel.

HUN 2011;21(10)

Hírvilág

2011. AUGUSZTUS 15.

Néhány statin előre nem látható hatással rendelkezik

A British Medical Journal internetes oldalon olvasható tanulmány szerint a szívbetegségek kezelésére adott statinok rendszeres szedése esetén monitorozni kell az esetleges mellékhatásokat.

HUN

Hypertonia és Nephrologia

2011. JÚNIUS 10.

A kombinált simvastatin- és ezetimibkezelés csökkenti az atheroscleroticus események gyakoriságát idült vesebetegségben

MÁTYUS János, PARAGH György

A statinkezelés cardiovascularis (CV) morbiditást és mortalitást csökkentő hatása már régóta bizonyított a nem vesebeteg populációban; 1 mmol/l-es LDLkoleszterin (LDL-C) -szint-csökkentés 20%-kal csökkenti a CV események gyakoriságát (1). Mindeddig azonban bizonytalanok voltunk abban, hogy vesebetegek esetén is hasonló a helyzet. A nagy betegszámú statinvizsgálatokból ugyanis a súlyosabb vesebetegségben szenvedőket kizárták, elsősorban a kezelés lehetséges mellékhatásaitól (myopathia, rhabdomyolysis) tartva. Igaz, a vizsgálatok utóelemzései azt mutatták, hogy a kezelés azon szív-ér rendszeri betegek esetében is kedvező, akiknek a vesefunkciója már enyhén károsodott

HUN 2011;15(03)

Ideggyógyászati Szemle

2011. MÁJUS 20.

Szemelvények a gyógyszeres cerebrovascularis prevenció eredményeiből, különös tekintettel a statinokra

BAJNOK László

Annak ellenére, hogy a hypercholesterinaemia nem kockázati tényezője a stroke-nak, a statinkezelés alkalmas a betegség gyakoriságának klinikailag is számottevő mértékű csökkentésére. A gyógyszeres intervenciós klinikai vizsgálatok eredményei szerint primer prevencióban a statinok konvencionális dózistartományban is hatékonyak, míg TIA vagy stroke után csak akkor, ha az LDL-koleszterin 1,8 mM alá csökkenthető.

HUN 2011;64(05-06)

Hypertonia és Nephrologia

2010. JÚNIUS 20.

Javaslat a hyperlipidaemia idült vesebetegségben - A Magyar Nephrologiai Társaság elfogadott állásfoglalás

MÁTYUS János, PARAGH György

Az idült vesebetegség gyakorisága világszerte gyorsan növekszik. Az elmúlt években végzett vizsgálatokban igazolták, hogy a betegség a diabetes mellitushoz hasonló jelentőségű cardiovascularis kockázati tényező. Idült vesebetegségben a dyslipidaemia igen gyakori, ezért valószínűleg fontos szerepet játszik e betegcsoport nagy cardiovascularis mortalitásában. Ma már a lipidszintcsökkentő kezelés kedvező hatása az enyhe és mérsékelt súlyosságú vesebetegségben bizonyított, azonban a dializált betegek statinkezelésével szerzett tapasztalatok nem egyértelműek. A jelen munkában gyakorlati szempontból hasznos kezelési algoritmust javaslunk, amely figyelembe veszi a speciális szempontokat, a gyógyszerek hatásos és biztonságos alkalmazhatóságát a vesebetegség lefolyása során.

HUN 2010;14(03)

LAM Extra Háziorvosoknak

2009. ÁPRILIS 21.

A lipidanyagcsere-zavar felismerésének és kezelésének szerepe a cerebrovascularis betegségek másodlagos megelőzésében

FOLYOVICH András, HORVÁTH Eszter

Az agyi érbetegségek világszerte nagy gyakorisága, ezen belül Magyarország kedvezőtlen morbiditási helyzete közismert. Az agy élettani tulajdonságai miatt a stroke megelőzése kiemelkedő jelentőségű. Az eredményes prevenció a gyakori és magas költségigényű késői szövődmények csökkenésében is tükröződik. Az agyi, a coronaria- és a perifériás érbetegségek együttes előfordulása miatt az általános vascularis prevencióra kell törekedni még akkor is, ha a különböző érbetegségek tünetei eltérő súllyal jelentkeznek az adott személyen.

HUN 2009;1(02)

Lege Artis Medicinae

2009. JANUÁR 27.

A statinkezelés jelentősége a stroke prevenciójában

KÁPOSZTA Zoltán, RÁCZ Klára

A stroke a harmadik leggyakoribb halálok és a leggyakoribb rokkantsági ok a fejlett országokban. Magyarországon stroke-betegség miatt 100 000 lakosonként 400-500 kórházi kezelésre kerül sor évente. Az elmúlt évtizedben vált bizonyítottá, hogy a koleszterinszint csökkentése a 3-hidroxi-3-metilglutaril-koenzim A- (HMGCoA-) reduktáz inhibitorokkal (statinok) csökkenti a stroke rizikóját szívbetegeken és szívbetegségben nem szenvedőknél egyaránt.

HUN 2009;19(01)