Részletes keresés

Kérjük, állítsa be a paramétereket!


 

Találatok száma: 413

Fókuszban

2022. DECEMBER 15.

hirdetés

Kihívások a TKI-terápiákra rezisztens vagy intoleráns CML betegek kezelésében

A krónikus myeloid leukaemia (CML) myeloproliferativ neoplasia, amelynek incidenciája 1–2 eset/100 000 felnőtt. Az újonnan diagnosztizált felnőttkori leukaemiák körülbelül 15%-át teszi ki (1). A CML terápiás fegyvertára nagymértékben bővült a ...

Lege Artis Medicinae

2020. ÁPRILIS 18.

Digitális eszközökkel támogatott terápiatervezés folyamata a precíziós onkológiában

PETÁK István, VÁLYI-NAGY István

A molekuláris információ alapú személyre szabott precíziós orvoslás új mérföldkőhöz érkezett az onkológiában. Mostani tudásunk szerint hozzávetőleg 600 gén 6 millió mutációja hozható összefüggésbe a daganatok kialakulásával, és minden beteg esetében átlagosan egyszerre 3-4 ilyen „driver” gén mutációja van jelen. A molekuláris diagnosztika fejlődése ma már lehetővé teszi, hogy a rutinellátás részeként megismerjük a betegek daganatának részletes molekuláris profilját. Ennek klinikai relevanciája az, hogy ma már 125 célzott gyógyszer van forgalomban és további több száz hatóanyag érhető el klinikai vizsgálatokban. Ez azt eredményezi, hogy sokszor már első vonalban több törzskönyvezett terápiás lehetőség közül kell kiválasztani a beteg számára a legmegfelelőbbet a molekuláris információ alapján. Ehhez ma már egyre inkább komplex informatikai eszközökre, orvosi szoftverekre van szükség. Genetikusok, molekuláris biológusok, molekuláris patológusok és molekuláris farmakológusok már most napi szinten használnak bioinformatikai és interpretációs szoftvereket. De ma már klinikusok számára is online elérhetők a mesterséges intelligencia által támogatott digitális eszközök a terápia megtervezésére. A telemedicina eszközei, a videokonferencia megteremtette a feltételét annak, hogy on­line multidiszciplináris szakértői egyeztetések, „virtual molecular tumor board”-ok jöjjenek létre, amelyek segítségével minden or­vos és beteg hozzáférhet a precíziós on­kológia korszerű lehetőségeihez.

Klinikai Onkológia

2019. ÁPRILIS 10.

Fémek és daganatok

VETLÉNYI Enikő, RÁCZ Gergely

A betegségek eredetének felkutatása során gyakran hajlamosak vagyunk megfeledkezni a környezetünkről. A belélegzett levegő, az elfogyasztott ivóvíz és élelmiszer, a bőrrel érintkező anyagok mindmind hatást gyakorolnak az emberi szervezetre. A fémek mindennapjaink nélkülözhetetlen részét képezik. Bányászatuk, feldolgozásuk és felhasználásuk folyamatos fémterhelést okoz és sokféleképpen fejtik ki hatásukat a szervezetre. Számos fém nélkülözhetetlen a homeosztázis fenntartásához, azonban a túlzott, illetve a káros fémek bevitele egészségkárosodáshoz, többek között daganat kialakulásához is vezethet. A fémek tumorkeltő hatásaikat több támadásponton keresztül fejtik ki. Helyettesítik egymást például a különböző transzportfolyamatok során és a fehérjék szerkezetében, oxidatív stresszt alakítanak ki, továbbá hajlamosak kötődni a DNS-hez, károsítva azt. Megfelelő alkalmazásuk esetén a fémvegyületek proapoptotikus hatása kerül előtérbe, így a daganatterápia eszközévé váltak. Napjainkban is széles körben alkalmazzák a platina(II)- vegyületeket kemoterápiás szerként, valamint számos kutatás irányul újabb, ideális terápiás és mellékhatásprofi llal rendelkező fémvegyületek felderítésére. Az összefoglaló közlemény célja felhívni a figyelmet a fémekben rejlő veszélyforrásokra, továbbá bemutatni változatos felhasználási lehetőségeiket a daganatterápia és a diagnosztika területén napjainkban és a jövőben.

Klinikai Onkológia

2024. FEBRUÁR 29.

A rosszindulatú daganatok fenotípusának plaszticitása és az immunogén mimikri

TÍMÁR József, KENNETH V. Honn, MARY J. C. Hendrix, MARKO-VARGA György, SIRPA Jalkanen

A rosszindulatú daganatok plaszticitása egy fontos új alapvető jellegzetességük, ami a diagnosztikát is zavarhatja, de közrejátszik az áttétképző képesség formálásában is. Továbbmenve, daganataink jelentős részében különféle módon, de kialakul a részleges vagy teljes immunrezisztencia, amelynek alapvető mechanizmusait kezdjük megismerni.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

A daganatos betegek anaemiája és annak ellátása

HORVÁTH Laura, HORVÁTH Anna

A daganatos betegek közel harmada már a diagnózis felállításakor anaemiás, több mint fele pedig a kezelés során válik vérszegénnyé.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Epehólyag- és epeúti daganatok kezelése

HARISI Revekka

Az epeeredetű daganatok (BTC-k: epehólyagrák, intrahepaticus és extrahepaticus epeúti daganat) olyan heterogén rosszindulatú daganatok, amelyek jelentősen eltérő epidemiológiai, klinikai és molekuláris jellemzőkkel rendelkeznek.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Malignitások az immunrendszer veleszületett defektusaiban

KRIVÁN Gergely

Az immunrendszer veleszületett defektusaira nemcsak a gyakori és elhúzódó fertőzések jellemzők, hanem az immunrendszer komplex működészavara is, amely autoimmun és allergiás jelenségek, lymphoproliferáció és rosszindulatú – elsősorban hematológiai – megbetegedések formájában manifesztálódik.

Klinikai Onkológia

2023. DECEMBER 07.

Cholangiocarcinomák patológiai klasszifikációja és lehetséges molekuláris célpontjai

SZÁSZ Attila Marcell, HALÁSZ Judit

A cholangiocarcinomák (CCA) az epeutak hámsejtjeiből származó, agresszív biológiai viselkedésű, heterogén daganatok. A hepatocellularis carcinoma után a második leggyakoribb rosszindulatú primer májdaganat.

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

Hagyományos és modern gyógyszerterápiás lehetőségek a malignus primer csonttumorok kezelésében

SZABÓ Ádám, ECKER Nóra, PÁPAI Zsuzsanna

A primer malignus csontdaganatok előfordulása ritka, az összes rosszindulatú megbetegedés mindössze 0,2%-áért felelősek.

Klinikai Onkológia

2023. SZEPTEMBER 15.

A BRCA1- és BRCA2-mutációk kockázati szerepe a szolid daganatok kialakulásában

CSONKA Katalin, BAGHY Kornélia

A BRCA1- és BRCA2-mutációk kiemelkedő jelentőséggel bírnak a szolid tumorok, különösen az emlő- és petefészekrák kialakulásában.